Állami Községi Polgári Iskola, Balassagyarmat, 1947

Visszatekintés a polgári iskola 80 évére. 1868—1948... E két évszám közé zárt 80 év jelzi a polgári iskola meg­születését, virágzását és halálát. Utolsó évfolyamát a jelen iskolai évben bo­csátja útjára, azután pedig — a társadalomban is uralkodó természeti tör­vénynek­ engedelmeskedve — átadja helyét a mai idők parancsolta új hajtás­nak, az általános iskolának. 80 év nem nagy idő egy intézmény életében, de a mi illanó emberi életünk mértékével nézve ez a korszak mégis elég jelentős ahhoz, hogy ne menjünk el szó nélkül elmúlása mellett, hogy neki is megadván a halottak­nak kijáró tiszteletet, kegyeletes szavakkal emlékezzünk meg életrehivóiról és felvirágoztatóiról. A polgári iskola az 1868 XXXVIII-ik törvénycikknek köszönheti életét. E törvénycikket a legnagyobb kultuszminiszter, Eötvös József alatt Csengery Antal kezdeményezésére alkotta meg a magyar országgyűlés. Az önállóságát visszanyert, belügyeiben függetlenné vált Magyarország öntudatos és határozott kultúrpolitikával fáradozik a magyar nevelésügy fej­lesztésén. Irányítói észreveszik azt a népiskola és középiskola közt tátongó szakadékot, melynek betöltésére, átívelésére szervezik meg a polgári iskolát. Népiskola ez is, hiszen a népnek azt a széles rétegét fogadja magába, mely nem elégszik meg ugyan a népiskolai tanulmányokkal, de nem is gim­náziumi tanulmányokon alapuló tudományos kiképzést óhajt, hanem az ezer­arcú élet szolgálatába állva, a szellemi és erkölcsi értékek mellett többirányú gyakorlati képességét szeretné kifejleszteni. Népiskolából lassan középfokú iskolává fejlődik, azzá fejleszti a haladó kor követelménye és a benne tanítóknak az iskolafaj iránt érzett szeretete. Oktatói és nevelői kara mindenkor mélyen átérezte ennek az iskolának szük­ségességét és nemzetnevelő célját és azt életrevaló, viruló, az iskolák között mindig tiszteletreméltóbb helyet elfoglaló iskolatípussá fejlesztették. A néptől azonban sohasem szakadt el, nem uralkodó dologtalanokat akart nevelni, ha­nem az élet minden területén otthonos, munkás, mást és önmagát meg­becsülő állampolgárt. A magyar országgyűlés 1927-ben foglalkozott ismét behatóbban a pol­­gári iskolával, mikor is törvénybe iktatták, hogy minden 5000 lakosú köz­ség köteles polgári iskolát felállítani. Sajnos, ez a törvény a gyakorlatban sohasem valósult meg és nem valósult meg az a szándék sem, mely a pol­gári iskolát eredetileg VI osztályúra tervezte. Az a katasztrófa, mely az I. és II. világháborúval szakadt a nemzetre, természetesen iskoláink életében is éreztette hatását. Az a társadalmi változás

Next