Állami Községi Polgári Leányiskola, Balassagyarmat, 1932
12. Hivatalos látogatásban is volt részünk az elmúlt tanítási évben. január 4.-én Dr. Jugovics Lajos, kir. főigazgató-helyettes, egyetemi m. tanár úr tért be hozzánk, megtekintette helyiségeinket, fölszerelési tárgyainkat s szíves jóindulattal érdeklődött tanártestületünk személyi ügyei iránt. Május hó 7.-én Völgyi László pestszenterzsébeti felügyelő igazgató úr érkezett hozzánk s május 8. 9. és 10. napját töltötte körünkben. A sokat tapasztalt pedagóguséleslátásával tekintett bele iskolai életünk minden megnyilvánulásába. Észrevette a tisztaságot, rendet, csínt az épület helyiségeiben; a pontosságot az ügykezelésben; a megnyerő kedvességet a növendékek viselkedésében; a kellő tájékozottságot tanulmányaik körében; s a hivatásszeretetet, kötelességtudást, lelkiismeretességet és összhangot a tanároknak az igazgatótól irányított munkájában. A tapasztaltakról a meleg elismerés hangján emlékezett meg az elnöklete alatt tartott értekezleten. június 14.-én Tix Miklós áll. polg. isk. tanár látogatott el hozzánk, ki mint a kir. főigazgatóság megbízottja, vezette ez iskolai évi magánvizsgálatainkat. Iskolalátogatást teljesítek az igazgató is ellenőrző tisztéhez híven. A tanárok módszeres eljárására, a növendékek előmenetelére vonatkozó észrevételeit a havi értekezleteken közölte és vétette jegyzőkönyvbe. 13. Az iskola jótékonyságára ebben a viszontagságos, keserves esztendőben bőven kínálkozott alkalom. A tanártestület azonban csak a maga áldozatos adományaival és munkájával járult hozzá a nyomor enyhítéséhez, a szűkölködők megsegítéséhez, a jótékony célú intézmények támogatásához. A növendékek gondsújtott szüleitől — iskolai gyűjtés indításával — nem kért újabb anyagi áldozatot. A felajánlott ruhaneműeket és élelmiszereket azonban örömmel fogadta s az Ifj. Vöröskereszt Csoport útján juttatta el ahhoz a 60 sorsüldözött családhoz, akiknek halája, aldo tohásza kíséri a könyörületes szívű adakozókat. 14. A tanulók segélyezése a rendelkezésre álló források felhasználásával a szokott keretek között mozgott, pedig a rendkívüli viszonyok rendkívüli segélyezést tettek volna kívánatossá. Tandíjelengedésben most is a növendékeknek csupán 20%-a részesülhetett , mert a döntésnél a vagyoni állapot mellett az előmenetel is irányadó, a legszegényebbek közül is csak a legkiválóbbak részesülhettek tandíjmentességben. Számuk az I. félévben 40, a II.-ban 39 volt, az elengedett tandíj összege pedig: 1782. Ezen felül az Ifj. Vöröskereszt Egylet, amely az osztályzatok tekintetbe vétele nélkül jótékonykodott, 3 tanulót részesített 30 P tandíjsegélyben. Segélyszámba mentek az idei jutalmazások és versenydíjak is, amelyekre a Tomeskó alapítvány évi 50 P-t tevő, a Kis Jakab alapítvány 8 P, a Vasutas alapítvány 10 P, az Ifj. Vöröskereszt2 P, kamatjövedelmét s a Takarék- és Hitelintézet 5 P-s adományát öszszesen 85 P-t használtak fel. Legjelentősebb tétellel azonban az Ifj. Segítő Egylet szolgálta a jótékonyságot, amennyiben 108 növendéknek — az összes létszám 50%-ának — 1464.31 P (illetőleg 732.16 P) értékben 445 drb. tankönyvet juttatott. 15. Magánvizsgálatot csak egy ízben tartottunk az isk. év folyamán. Mindössze 6 magántanuló jelentkezett, akik közül 2 kir. főigazgatói, a többi 4 tanártestületi engedéllyel vizsgázott az isk. év végén. A magánvizsgálatokat nagy jóakarattal és pontossággal Tix Miklós a főigazgatóságtól megbízott polg. isk. tanár vezette, jó előkészültségének megfelelően, valamennyi magántanuló sikeresen vizsgázott.