Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

1901. február 10. Erzsike, Nyers Sándorné, Orbán Istvánná, Pillér­ Antónia (Keszthely), Reishhiger Mihályné, Roth­schild nővérek, Steiner Simonné, Sugár Ja­kabné, Schwarcz Adolfné, Schwarcz nővérek, Scheffer Jenőné, Skállák Mihályné, Tóth Jó­zsefné, Ur Pál­né, Vid Lajosné és Zsizse Jó­zsefné. Kiskomárom és vidéke Ipartestülete által saját alaptőkéje javára t 1901. évi február 2-án kiskomáromban­ a nagy-vendéglő termeiben meg­tartott táncmulatság az eddig rendezett mulat­ságokat nagyban felülmúlta. A nagy siker oka egyedül Suigel József urodalmi kasznár, felkért, védnök és Ferenczy János körjegyző, iparható­sági biztosnak az ipartestület iránt tanúsított jóindulatában keresendő, kik nem kímélve fá­radságot, vállvetve igyekeztek az ipartestület táncmulatságát a környékbeli intelligencia meg­hívásával nagyban emelni. A m­ulatságnak csak a késő reggel vetett véget, a jó kedv és han­gulat uralkodott egész végig. Felülfizet­tek a következők : Stugel József 17 kor. 60 fillér, Taller Gyula 7 kor. 60 fillér, Horváth Dezső 6 kor., Dümmerth Józ­sef 3 kor. 60 fillér, Feiner József, Szabó János 3—3 kor., Ferenczy János 2 kor. 60 fillér, Bőhm Samu, Lichtenstein Sándor, Szmodiss István, Záborszky József, Dely Béla, Bdudiss József, Hausner József dr., Singer József 2—2 kor., Zsebe Já­nos 1 kor. 60 fillér, Riutmann Sándor, Feigl Vilmos, Steiner Jenő, Martall József, Horváth Kálmán, Kovácsics Antal, Kulcsár József, Ge­lencsér János, Gyarmati Béla, Rasznáki Alajos, Pichala Imre, Wache Adolf, Geleta István, Mindszenty János, S­­ark Dezső ]—1 kor., Ska­pál Fülöp 60 fillér, Németh György, ifj. Szili István, Gerhárd Jakab, Draskovits Márton, Ber­ger Adolf, Fleisch­akker II. 40—40 fillér, Németh János, Szőke Kálmán, Pollák Henrik 20—20 fillért, összesen 79 korona 60 fillért. A felülfi­zetőknek valamint Stágel József védnöknek és Ferencz­­ János iparhatósági biztosnak szives fáradozásaiért, ez után is hál­ás k­öszönet­ét fejezi ki az ipartestület. BALATONVIDÉK KÖZGAZDASÁG Fekáltrágya. Ismeretes dolog, hogy a növényi tápanya­gok közül legdrágábban vásárl­juk a nitrogént, és ezért a nitrogénben gazdag — az emberi ürüléknek — kiváló hulladékoknak jelentőségük van. Dacára az emberi ürülék nagy trágyaérté­kének, az minálunk csak szórványosan használ­tatik fel a szántóföldek term­őképességének fen­tartására, illetve fokozására. A fek alt­rágya helyes és egyszerű kezelését, és alkalmazását az alábbi pontokban foglaljuk össze. 1. Legegyszerűbb az ürüléket direct a szán­tóföldre szállítani, föltéve, ha a földön nyirkos nagy eső esik. Száraz időben sok nitrogén vész el. Ez okból kívánatos, hogy a fekáliáknak al­kalmas lerakó helyről gondoskodjunk ; ez vagy falazva legyen, vagy deszkákkal rakassék körül, hogy abból nyirkos időben az ürüléket hordókba szivattyúzni és széthordani lehessen. 2. Az ürüléket legjobb tőzeggel keverve komposztozni ; a pelyva­tőzek szintén jól al­kalmazhatók. 3. A veszteségtől legjobban megóvjuk a fekáltrágyát, ha szuperfoszfáttal vagy gyps­szel hintjük be. 4. Az ürüléknek legalább egy részét folyé­kony állapotban directe kell alkalmazni pl. ős­­szel szent-iváni rozs alá, vagy ha a lucernás ki­vesző télben van, még egy-két évig is jó ter­mésre bírható, ha ürülékkel jól megöntözzük. 5- Fekáltrágyát fűfélék és csalamádé alá használni legajánlatosabb. 6. Cukorrépa alá csak ős­szel alkalmazható, takarmányrépa tavas­szal is meghálálja. 7. Burgonya csak kevés fekártrágyát bír el. Takarmánymurok ellenben óriási terméseket ad de nem tartható sokáig. Repce az a­mely legjobban meghálálja az ürüléket. növény: Mindezekből láthatjuk, hogy óvatosan és kellő módon alkalmazva használjuk a fekáltrá­gyát, mert különben több kárt, mint hasznot hajt gazdaságunknak. — A betegsegélyezés reformja. E címen Sarkadi Ignác a budapesti kerületi betegsegítő­pénztár igazgatója, figyelemre méltó dolgozatot ad közre. Szerinte a betegsegélyezés végérvé­nyesen és legcélszerűbben csak úgy volna meg­oldható, ha az országban létező törvényes be­tegsegítő pénztárak mind szövetségbe lépnének, mi által ugy a tagok érdeke, mint az orvosoké is a legjobban volna megóvható s a mai tart­hatatlan állapot használható. A meggyőző érvek­kel gazdagon ellátott kis munka ép most érdekli az ország minden e kérdéssel foglalkozó fakto­rát, mert tudvalevőleg február 15-én lesz e tárgyban a kereskedelmi miniszter elnöklete alatt egy nagyobb szabású értekezlet s nemso­kára maga az országgyűlés is foglalkozni fog e nagyfontosságú üg­gyel A mű ára 60 fillér s kapható a kiadó Valter Ernőnél . Budapest, VIII., Práter­ ut­ca 44. A magyar parasztosztály emelése Irta : Wiener Moszkó s külön­lenyomat, a »Huszadik Század« 1900. évfolyamából). Budapest 1901. Eggenberger-féle könyvkereskedés 8 ° 771., ára 1 korona 60 fillér. A magyar parasztosztály sorsával foglalkozik a szerző legújabb tanulmá­nya. Kis keretben gondosan kidolgozott rend­szerét mutatja be minden parasztgazdaságaink emelésére szolgáló eszköznek. Midőn a kormány és a társadalom e téren foganatosított intézkedé­seit és azok eredményeit röviden jellemzi, min­denekelőtt Darányi földm­ivelésügyi ministerünk általános működése önkéntelenül domborodik ki. A szerző saiban rámutat, azonban történelmi visszapillantó­arra is, hogy mily nagy mérv­ben hanyagoltatott el a nemzeti államunk vele­jét képező parasztrend s mnily nagy tér nyílik a jövő teendők egész sorának. E tekintetben a meggyőző tárgyilagosság meleg hangjával rész­letesen körülírja az állam és a társadalom fela­datát, tiszvanakkor a megszokott körültekintéssel a már ismert, themák lényegét tárgyalja, s gya­korlatilag hasznos eredeti gondolatokat, pendit. meg. Az agrársocialismus s a kivándorlás okai és gyógyító eszközei az életből meríttettek. A kisgazdasági termelés állapotáról, a növényter­melés és állattenyésztés különböző ágazatainak emelését célzó intézkedésekről kikerekített képet ad Megszívlelendők a szerző nézetei különböző iparágak meghonosításáról, az értékesítés szer­vezéséről, a termelési eszközök és tőkerészek célszerű felhasználásáról, az adó reformjáról, a szakértelem emelése és a hitelügy rendezéséről. Fontos fejtegetései a kisbirtok majorsági épüle­teiről és a munkás­lakásokról irányadó köreink teljes figyelmét érdemlik, végre gyakorlati ja­vaslatai a kisgazdaságok berendezéseiről biztos utat mutatnak kis üzemeink okszerű s gyorsított fejlesztésére. Új könyvészeti munka. A magyar könyvke­reskedők egyesülete még a mult év tavaszán elhatározta, hogy kiadja a kiadásában már ko­rábban megjelent »Magyar könyvészet« 1860 — 1875. és 1876-1885. folytatásaként az 1886— 1900. években megjelent magyar könyvek ki­mutatását, és a munka szerkesztésével Petrik Gézát bízta meg, akinek régebbi könyvészeti művei már évek óta közkézen forognak. Az egyesületnek ezt a határozatát nem lehet eléggé méltányolni, mert jól tudjuk, hogy nálunk az ilyen munkának még sokkal kisebb a vevőköre, semhogy magánkiadó vállalkoznék a nyereséget nem igérő könyv kiadására. E mellett nagy fontosságú az egyesületnek ez a vállalkozása azért, mert mint egyleti kiadvány, hivatalos jellegű lesz és mint ilyen minden tekintetben megbízható. Petrik most fölkéri az összes ma­gyar írókat, különösen pedig azokat, akik mun­káikat saját költségükön adták ki, hogy szíves­kedjenek vele (Budapest, II., Zárda­ utca 59.) az 1886—1900. években megjelent műveiknek pon­tos címét — jelezve a terjedelmet (oldalszám), évszámot, megjelenési helyet és nyomdát, vala­mint a könyv bolti árát — az ügy fontossága érdekében ment el előbb közölni, hogy így az esetleges hiányokat még pótolhassa. A munka még ez év folyamán sajtó alá kerül. — Mohammed: Akármilyen mystikus is a Mohammed keleti vallása, sokat tud róla a kö­zönség. A költők és beszélyirók szívesen és gyakran fordulnak a szines kelet felé, a­hol születik a nap, a­hol az arany tompás virága nyilik s harmatkényes füvön, holdvilágos fehér­éjszakákon nak a szép gondolat finom fátyolban táncot jár­hatna nők; fehér ménen, gyöngy­­házas, vékony, művészi dísszel ékes csövű pus­kával tigrisre vadásznak a férfiak. A vallásuk is csupa költészet. A szúrákban a végtelenség dallama zeng. Nem azé a titokzatos végtelené, a mely büntet s igazságot tesz, a mely érthe­tetlen s melyet theologusok magyaráznak, ha­­nem a szelid, költői határtalanság, mely arany­színben rajta a ragyog, mint a puszta, ha végigsuhan napsugár s a távolba ezüstös zöldbe olvad, sejtetve, de el nem árulva, ami tul van. Szúráik ezt zöngik oly fönséggel, mint akár a Szent Gergely-féle énekek az Úr dicséretét. íme a 82. százának kezdő sorai: Ha az ég majd kettéhasad, Ha a csillagok széthullanak, S egymásra szakadnak a tengerek, S kifordulnak a sírhelyek : Akkor tudja meg a lélek, Hogy mit kezdett s mit végzett ! s a befejezése : Csak Isten tudja, mi az ítéletnap ! Egy nap, melyen más lelken nem segít a lélek, Csak Istennél lesz az ítélet ! Erről az érdekes és költői vallásról s alapító­jának életéről szól a Nagy Képes Világtörténet IV. kötetének egy része. Az első rész népván­dorlás korát tárgyalja Borovszky Samu akadé­miai tag tollából, a második rész az izlámot az omajjád dinasztia bukásáig. Ezt a részt az euró­pai hirű orientalista, az izlámnak ez időszerint elsőrangú búvára, Goldziher Ignác dr. akadé­mikus és egyetemi tanár irta, a­kit az Iszlám készülőben levő nagy lekszikonának főszerkesz­tőjéül kért fel a nemzetközi szerkesztőbizottság. Most a jeles tudós a hazai irodalmat gazdagítja nagybecsű uj cikkével. Az egész nagy vállalat 12 kötetre terjed s Marcali Henrik jeles törté­netíró, akadémikus és egyetemi tanár szerkesz­tésében a legkiválóbb erők közreműködésével jelenik meg. Egy kötet ára diszkötésben 16 K. Kapható részletfizetésre és füzetenként is.­­ (egy füzet 60 fil.) a kiadó Révai Testvérek írod. Int. Részv-Társ. könyvkereskedésében (Bpest, VII. Üllői­ ut 18.) Szerkesztői izenetek. J. Dombóvár. Valóban a szív világa van benne festve leírva, festőileg, hatásosan. — Köszönet. Óhaja nagy örömömre szolgál. Összeesküvés. Sorát ejtjük. Vicarius Vörs. így már szeretjük a dolgot. Kö­szöntjük. Hangulatkészítés a népszámláláshoz. Nem közöl­hető. Sz. Kiskomárom. Készséggel. Máskor is. Piaci gabnaárak 1901. febr. 10. , 14 K.­­ fll. , 13 K. 80 fil. — K. — fll. Buza. Rozs . . Árpa. 7xb . . . Burgonya Kukorica Tűzifa . 11 K. 80 fii, 5 K- ~ fii. 11 K. 80 fii. 32 K. — fii. Hirdetéseket felvesz lapunk kiadóhivatala.

Next