Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
1901 december 15. BALATON VIDÉK „lopó"-nak, s most (félhivatalosan értesültem) kollegáim oklevelet szándékoznak ezen nemes tulajdonaimra vonatkozólag nekem ünnepélyesen átadni. Talentum vagyok tehát a zenében ! De feladatom, félannyi talentummal is könnyű volna mert a szépen sikerült estélyről mindenki elismerőleg ily értelemben írhatok, nyilatkozik. Ez is csak A nagyszámú közönségnek Hoffmann „Induló"-jával mutatkozott be az intézeti zenekar. Hatalmas akkordokat csalt elő a kis sereg a száraz fából , nem sajnálták a vonót. Fiatalos hévvel kisérték a prímást, s ügyesen juttatták érvényre az indulóba lehelt rapszodikus érzelmeket. A Tapsvihar fogadta a kezdetet, mely után fölhangzott a dalárda éneke. Kücken „Norman dal"-át énekelték el. Az elismerő sürü ,,éljen"-ek nagy része Garay Sándor karmesternek szólott, akinek fáradozása és tanítása folytán került ki az ifjúság hanganyagából oly szép dalkör. Vizer Gyula I. c. hallgató lépett fel azután az emelvényre és Szász K. „Ördög és angyal" c. költeményét szavalta el lágy, csengő hangján precizitással. Taps között lépett le, de megújult a közönség tapsa, midőn Grozzay Irén urleány hangja fölcsengett a teremben. Schubert „Vándor" dalát énekelte, zongorán Garay karmester kísérte. Gyönyörrel hallgatta a közönség az érzelmes dalt, s a dallam szépsége, bánata belopódzott a szivekbe. A hálás hallgatóság „éljen"-nel, tapssal jutalmazta a bájos énekest kedves daláért. A komoly térről a vigság, tréfa, humor birodalmába tért a műsor. Kiss Irén úrleány tette meg az első lépést, előadva cimbalmon Dankó Pista egyik vidám dalát hegedű kísérettel. Minél több vidám hangot adott ki a cimbalom a rózsás ujjak alatt, annál jobban kibontotta szárnyát a jókedv a teremben. Jutalma ezért élénk taps volt. Csapongóvá lett a jókedv Reischl Heda úrleány szavalata alatt. „A mérges leány c. humoros, csipős monológot adta elő könnyedséggel, bájos humorral, ügyesen. Vidám kacagást idézett elő, s bőven aratta a tapsot a hosszantartó, „általános derültség" között. Somogyi Ilonka úrleány és Garay játszották el zongorán a „Koncert keringő"-t, fentartva általa a derült hangulatot. Éljenzés közt enyésztek el a keringő végső futamai. Hangos kacajjal fogadta a közönség Rátkay István III. évest, aki mint állatszeliditő kommandirozza a kollegámat a pódiumra. Málik Béla tyúk-, Pleszky Jenő kutya-, Thomsits Rudolf sertés-, Gaál Gusztáv macska-, N. N. majom maszkot viselt fején. Álarc nélkül is mindegyikük füle mögött a huncutság, álarc alatt sem jár tehát tőlük nagyon messze a mókázás. Tettek is olyan komikus mozdulatokat a közönség felé, hogy csak az képzeli el, aki ott volt. — A szeliditő jó humorral bemutatta állatjait a nagyérdemű közönségnek egyenként, eldicsérve jó tulajdonságukat, kiemelnive éneklő tehetségüket kérte a „nagyérdemű közönséget, hogy a productió alatt az állatoknak eleséget ne dobjon, s azokat nevöknél fogva ne szólítsa". Ezután a majom zongorához ült, s a zongora hangjaira az állatok quartettben énekeltek nyávogás, kotkodácsolás stb.-vel. Kacagás kísérte végig a quartettet, s a közönség álarc nélküli megismétlését kívánta. Rátkay István „Gedővár asszonyá"-t szavalta el drámai erővel, sikeresen megküzdve e költemény elszivalásának nehézségeivel. Az intézeti zenekar „Auszperg induló"-val zárta be a műsort, mely egészében kivívta a közönség osztatlan tetszését. Az utolsó pont után csakhamar felhangzott Bizi nótája, melyre táncra kerekedett a fiatalság, s járta a csárdást a ,,németes"-sel vegyest reggelig. A négyeseket 36 pár táncolta. Az estélyre felülfizetni szíveskedtek : Ottocska Béla (Somogyvár) 10 K., Schadl János 7 K., ifj. Wolkenstein Osvald grf. 7 K., Botka Lajos 6 K., Burány Gergely, Gromann Károly, özv. Ujfalussy Józsefné, Windisch Richárd, Névtelen 5—5 K., Beck Sándor 4 K., N. N. 2 koronát, amely szives adományokért köszönetét fejezi ki a rendezőség. Szafián Lajos, III. é. gazd. hallgató. Rudolfot a zalavári konvent zálogcimen 1421. julius 15-én be is igtatta.1) Albeui János kevéssel halála előtt, 1433. március 13-án végrendeletet készített, csupán azt emeljük ki, a mi a föntebb melyből szerzett és zálogban bírt javaira vonatkozik. Nagy-Kemlekről úgy rendelkezik, hogy azt már 1432-ben tett intézkedése szerint a zágrábi egyháznak hagyja be, hogy miként tartották rendelkezéseit tiszteletben, mutatja az, hogy a jelentékeny birtokot kevéssel a püspök halála után Tallóczy Markó püspöki jószágigazgató magának foglalta le . 1435-ben a kemleki urodalom egy részét a zágrábi káptalan birtokában találjuk s 1461-ben már Cillei Ulrik özvegyének kezén van.2) Grécet a püspök végrendeletileg visszaadta a királynak s a zálogpénzt is elengedte neki. Azon tizezer arany forintból, melyeket a zálogba vett Szent-Péterért és a vámért adott, három ezret a királynak elengedett, a többit, testvérének hagyta háromszáz jobbágygyal együtt, kiket a király a püspöknek Tátika és Pölöske várak körüli fáradozásaiért, ismert volt. A szintén zálogban birt Kővár és Kapronca uradalmak felét a kiváltás idejéig a zágrábi egyháznak hagyományozta.3) Rezi váráról és tartozékairól végrendeletiig nem intézkedett. Ezeket még a püspök életében öcscse, Medvei Rudolf vette át. Egy más okiratból 4) tudjuk, hogy 1432-ben Medvei Rudolf Rezi várára és Keszthely városára vonatkozó minden jogáról lemondott Gyersei Pethő János fiai: László és Pető javára, kik ugyanazon évben Zsigmond királytő I mind Rezi várát, mind Keszthlyt, adományban kapták.1) Alben János zágrábi püspök testvérei közöl ismerjük még Magdolnát, kit a még 1438 előtt elhalálozott Blagay Antal gróf bírt, feleségül. Ezek fiúgyermekei: Mátyás, Gergely ( 1465—70 körül), neje Katalin , László, Ferenc.2) De Blagay Anlainak és Alben Magdolnának maradtak a nemzedékrendben meg nem nevezett leánygyermekei is, kiknek János végrendeletileg gyűrűit adományozta. A fiuk közöl a föntebbi Lászlónak ezer forintot hagyott. A püspök egy másik nővére volt Orsolya, kit a dúsgazdag Báthmonostrai Tőtős László birt nőül.3) Alben János püspök testvére volt még Henrik, ki mint kolosmonostori bencés apát János bátyjának a pécsi püspöki széken lett utóda. Elhunyt 1444-ben Pécsett. Síremléke van a főegyház északi oldalán, a Keresztelő Szt. Jánosról nevezett, kápolnában. János zágrábi püspök föntebb ismertetett végrendeletét nála Pécsett irta s végrehajtóul öccsét, Henriket nevezte meg.4) Sem Alben Henriknek, sem két nővérének Rezi várban és tartozékaiban nem volt része. F. ) Zichy okm. tár. VIII. 23. 2) Dr. Csánky, Körösmegye a XV. században. 8.) Koller, i. m. ül. 4) Keszthelyi grók Jtár, Zaladiensa 108. >) Hazai okm. tár. 499.) Blagay család okm. tára. Mon. Hung. Hist. 28. köt. 3) János püspök 1417-ben Orsolyához intézett levelében ezt „Soror noatra karissima"-nak nevezi s értesiti, hogy férje, Töttös László, a törökök földjéről szabadon visszajöhet. Ez azonban nem teljesült, mert a török fogságba esett vitéz katona örökre visszamaradt. Fiai voltak: János (1421-ben iuvenis aulicus), László, Miklós, György. (Zichy, okm. tár. VI. 426.) . Koller, i. m. III. 324. 245. HÍREK, — Lapunk előfizetőinek és kedves munkatársainak boldog ünnepeket kívánunk. — A helybeli jótékony nőegylet az elmúlt hét folyamán fejezte be téli nagy segélyezését. 21 öl tűzifa osztatott ki nek ; ezenkívül 60 szegény ölenkint 84 szegénypénzzel segélyeztetett és 20 árva teljes öltözéket kapott. Ez a segélyezés 1000 korona költséggel járt. — Tisztelgés az alispánnál. Zalavármegye választott tisztviselői f. hó 16 án a tisztújító gyűlést megelőzőleg, Árvay Lajos megyei főjegyző vezetése alatt tisztelegtek Csertán Károly, vármegyénk közszeretetben álló alispánjánál. A főjegyző az egész tisztikar nevében szép beszédben köszönte meg az alispánnak azt a bölcs vezetést, mellyel őket hivatalkodásuk ideje alatt szeretettel kalauzolta. Az alispán őszinte szavakkal örömét fejezte ki a beléje helyezett, bizalomért, s a tisztviselőknek iránta tanúsított ragaszkodásáért, kifejezve ama meggyőződését, hogy az elért eredményt csikis tiszttársai támogatásának köszönheti. A tisztelgést lelkes éjenzésekkel és ovációkkal fejezték be. — Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete tegnap gyűlést tartott. E gyűlést megelőzőleg városunk képviselőtestülete Polgárváros és Cserszeg-Tomaj községek képviselőtestületével a keszthelyi anyakönyvi kerület dologi kiadásainak tárgyában együttes gyűlést, tartottak Nagy István városbíró elnöklésével. Ez együttes gyűlésen Csirke Iván v. jegyző a közigazgatási bizottságnak azon átiratát terjesztette elő, melynek értelmében Polgárváros és Cserszegtomaj köteleztetnek az anyakönyvi költségek fizetéséhez hozzájárulni, sőt annak az összegnek, melyet a 6 év óta fennálló anyakönyvi hivatal részére fizetett, a reájuk eső részét, megfizetni. Beható tárgyalás után Keszthely képviselőtestülete lemondott a volt 5 évi követelésről, csupán a f. évi aránylagos járulékot kéri meg a két, községtől. Polgárváros és Cs.-Tomaj a kívánságnak eleget tesz s az anyakönyvi hivatal költségeihez arányszerint, jövőre hozzájárul. Az együttes gyűlés után Keszthely város képviselőtestülete tárgyalás alá vette a napirendre kitűzött pontokat. A város kezelése alatt álló pénzek elhelyezése iránt akként határozott, hogy a pénznek 2/3-a a Keszthelyvidéki, 1/3 -a a Keszthelyi Takarékpénztárba helyeztessék el. Előterjesztetett a legutóbbi képviselőtestületi ülés által kiküldött, bizottságnak Strausz Miksa bérlet leengedése ügyében hozott javaslata. A képviselőtestület, elfogadta a bizottságnak ama indítványát, hogy a bérletből a f. évre 1000 K., a jövő 2 évben 4000 K. engedtessék el. Szekeres Ödön adóügyi jegyző fizetését évi 200 K.-val, lakbér átalányát pedig 100 K.-val emelte fel. A létesítendő keszthely-tapolcai vasút közigazgatási bejárásához a képviselőtestület egy több tagú bizottságot küld ki. Lénárd Ernő közjegyző indítványára a bejárást megelőzőleg azonban a keszthelyi vasúti állomás elhelyezése ügyében még egy rendkívüli ülést tartanak. Weltner Jakab halálával és Grossz Simon elszökésével megüresedett két városi bizottsági helyre Geischlager N.-et és Bozzay Pált jelölték ki. A gyűlés végén jelenti elnöklő városbíró, hogy az ipartestület február 12-én néhai TJnterberger Ferenc házát emléktáblával jelöli meg, indítványozza, hogy a képviselőtestület az elhunyt férfiú emlékezetét azzal örökítse meg, hogy annak sikerült arcképét festesse meg a városház tanácsterme részére. A képviselőtestület az indítványt elfogadta. — Halálozás. A vindornyalaki Hertelendy családnak mély gyásza van. Hertelendy József földbirtokos nejének közbecsülésben álló édesatyja Pécsett meghalt. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki : özv. Kucinic Henrikné szül. Kéri Kovács Klára neje, Kucinic Vilma, Elvira férj. hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Józsefné, Hona férj. bonyhádi Perczel Józsefné, gyermekei, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József, bonyhádi Perczel József női, hertelendi és vindornyabki Hertelendy Ilona férj, szadecsnei és kardos-vaszkai Szadeczky Gézáné, Irén, Cornelia, Mária, József, bonyhádi Perczel Clarisse, Margit és Irma unokái, szadecsnei és kardos-vaszkai Szadeczky Géza unokanője mély fájdalommal teli szívvel tudatják a saját, valamint az összes rokonság nevében is a felejthetetlen jó férj, apa, nagyapa, após, nagyapós, illetve rokonnak lovag Kolnic Henrik dr. a cs. és kir. 52 ik gyalogezred nyug. törzsorvosa, a Ferenc József rend lovagja, az arany koronás érem, a Schleswig-Holstein hadi emlékérem, a hadi érem és a jubileumi emlékérem tulajdonosának folyó évi december hó 18-án délután 1 órakor, életének 80-ik, és boldog házasságának 46. évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után történt gyászos elhunytát,. A drága halott hült teteme f. hó 20-án délután 3 órakor fog a Ferencziekutca 14. számú gyászházban beszenteltetni és onnét, a budai külvárosi kőzsirkertben lévő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az istenben boldogult lelki üdveért, az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 20-án délelőtt 10 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak