Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-07 / 19. szám

Jí^ c. vígjátéka. Sok előadást láttunk már, de ilyen sikerük­et ritkán volt alkalmunk meg­szemlélni. A siker pár főszereplőnek, kü­lönösen Liliomfi személyesítőjének köszön­hető , a többi szereplő pedig ügyes játé­kával és bátor fellépésével közönség pártfogását. Élethű kiérdemelte a természetes­séggel és elevenséggel alakította Etelka a szerelmes, férjhez menÓsre Németh vágyó vén kisasszonyt ; ügyes és könnyed szín­padi mozgással nagyon kitűnt. Igen jól játszott Gruber Ilonka (Mariska) is , Baczkó Margit (Erzsi) pedig szépen alakította naiv falusi korcsmáros leányt. Az est hőse a Polozgay Lajos volt, ki Liliomfit szemé­lyesítette meglepő sikerrel. Igazi eleven­séggel és színpadi rutinnal alakította a ta­­lálékony és ötletes vándorszínészt. Ő na­gyobb színpadon is megállná helyét, hisz valóságos művésznek mutatta magát. Hangja is elég kellemes. Méltó partnere volt Török Ferenc (Szellemű) , gyakran hangos kacajra fakasztotta a kettő kö­zönséget. Jutalmuk bő taps volt. Fodor Béla sikerülten játszotta professzort. Berki Lajos a az öreg Szilvái fogadóst, mán Antal a szerelmes Gyuri pincért Kál­ala­kítolták ügyesen. A többi szereplőről dicsérettel emlékezhetünk meg, mert mind­is nyájan igyekeztek kis szerepüket jól elő­adni. Előadás után táncra perdült a fiatal­ság s jókedvvel járta reggelig. Az előadás betanítása és rendezése Gönczi Ede fegymn. tanár érdeme ; kb­ől nemcsak azt juk, hogy bele mart fogni ily nehéz csodát­ és a Nemzeti Színház repertoireján levő darab előadásába, hanem azt is, hogy nagy tü­relmével a rendelkezésére álló erőket úgy be tudta tanítani, hogy műkedvelőkkel job­bat produkálni már alig lehet. Nem kevés elismerés ille­i meg azonban a szereplőket se, kik egész napi, sokszor nehémunká­juk után vállalkozni mertek ilyen nehéz darab betanulásába s a pihenés idejét az önképzés ilyen szép eredményt produkáló munkájára használták fel. Kár, hogy­ a nagyközönség nem mutatott nagyobb ér­deklődést, ezen, irodalmilag is nevezetes mű iránt. Különben, úgy halljuk, még egyszer elő fogják adni, hogy a nagyközönségnek is és a tanuló ifjúságnak is — mert, a da­rab az iskolai oktatásnak is anyaga — hozzáférhető legyen. "Melegen ajánljuk ez esetben a közönség pártfogásába. — Tanítói közgyűlés. A zalamegyei ált. tanítótestület keszthelyi járásköre má­jus 4-én Karmacson tartotta évi közgyűlé­sét. A gyűlést, Csathó Alajos járásköri el­nök vezette. A jegyzői tisztet Nagy Mar­git töltötte be. A keszthelyi népoktatási intézetek tanító és a vidéki tagok számban megjelentek. Megérkezéskor teljes már a fogadtatás is oly kedves volt, ugy a plé­bános, valamint, a tanító családja részéről, hogy előre is áthatotta az érkezőket vendégszeretet. Joó Miklós plébános szent­­ misét mondott, mely után meglátogatta a közgyűlést. A közgyűlés 9 óra után kezdetét a csinos, tiszta tanteremben­ vette El­nök Egry Fanny és Kovács Mariska új ta­gokat, mutatta be , majd érzékenyen meg­emlékezett b. Biró József né jközi tagról és Posch Zsigmondot neje elvesztésével ért csapásról. A gyűlés emlékeiket,szőkönyvbe foglalta. Elnöki jelentések után felolvasták a Budapesten szeptemberben tartandó nem­zetközi alkoholizmus elleni X. kongresszus programmját, és a célját. Pethő Elza Keszt­helyről felolvasta »A létért való küzdelem” cimen pedagógiai-bölcseleti érdekes érteke­zét. Felolvasót sokan gratulálták, megél­jenezték. Takács Imre Fenékről »Rendre és pontosságra nevelés”-ről értekezett.. Mint, a tanítás terén több év óta működő, az életből merített gyakorlati példákkal iga­zolta a tanító részéről való eljárást. Érte­kezése helyesléssel találkozott. Szollár Ist­ván Keszthelyről ismertette Velősy Lipót fővárosi igazgatónak „Gyakorlatok a he­ly­esirás és fogalmazás t­anításához« című művét. Nagyon alkalmazhatónak tartja Ve­lősy eljárását s a könyvet a tanítói figyel­mébe ajánlja. Az ismertetés kapcsán kifej­lődött hosszabb eszmecsere után a JÖTÖ gyűlés helyéül Gyenesdiást tűzték ki. Tár­gya lesz Egry Fanny gyakorlati tanítása, Csonka József értekezése és tankönyv iro­dalmi ismertetés. Murai Lajos pénztárnok jelentése szerint, van a kör segítő-egyesü­letének 1590 K. 80 f. vagyona. A kör pénztárának 118 K. 8 fillér bevétel mel­lett 79 K. 4 f. pénzmaradványa. Gyűlés után a tanitó vendégszerető asztalánál gyűltek egybe. A jelenvoltaknak nagyon jól eset az a keresetlen, őszinte fogadás és ellátás, a melylyel a háziasszony és ta­nitó vendégeiket mindvégig részesítették. Jól esett azt, is látni, hogy Karmacson nagy az összetartás, egyetértés az minden mozzanata iránt. Tisztességes iskola­he­lyiség, kellő felszerelés és megfelelő tan­erők, támogató hatóság, kell-e még ennél is több ? — Excurzió. A gazdasági tanintézet III. éves hallgatói Ferenczy Ferenc és dr. Windisch Rikárd t­anárok vezetésével teg­nap reggel Fenékre rándultak, hogy meg­tekintsék Festetics Tassilo gróf hírneves fenéki ménesét. Az uradalom részéről Sze­less János kasznár, Vicorek Jakab ménes­mester és Wardell Róbert lovászmester fo­gadták őket s bemutatták az angol félvér anyakancákat, az angol telivér csikókat, a magyar gulyát, melynek állománya 113 drb és pedig 84 tehén, 27 borjú és 2 bika. Azután megszemlélték az istállók szakszerű berendezését, továbbá megtekintették 6 darab csikó kimetszését. Szeless és Vi­czorek szolgáltak mindenütt világosítással. Mintegy 2 órai szakszerű fel­tanulmányo­zás után terített asztalokhoz ültek s az uradalom tízóraival vendégelte meg a hall­gatókat, kiknek nevében­ Ratkovszky Gyula mondott köszönetet Festetics Tassilo gróf­nak és a tisztikarnak. Délben már vissza­tértek városunkba. — Sebesült-szállítók képzése céljából tanfolyamot tart a huszárságnak Illés Ig­nác dr. ezredorvos, melyen századonkint két huszárt képez ki az egészségügyi te­endők végzésére ugy háborúban, mint bé­kében. — Megemlékezés. Az állami polgári leányiskola növendékei tanítónőik vezeté­sével a temetőben virágot, hintettek a most egy éve meghalt, Biró Józsefné sírjára. Szép kegyelet, a hála és annak ápolása. — Városunk megyei virilisei: Festetics Tassilo gróf, Reischl Vencel, Dunst Ferenc dr., Bozzay Pál, Hanny Ödön dr., Krausz Lajos, Laskay Ernő, Berényi Béla, Lázár Ignác Sándor, Bozzay Bálint, Jakab, Beck Gyula. Választottak: Hoffmann Burány Gergely dr., Nagy István, Beck Sándor, Lénárd Ernő — Köszönetnyilvánítás. A Kath. Le­gényegylet elnöksége Gönczi Ede tanár urnák szives fáradozásaiért, Eckhardt, An­tal karnagy urnak szintén buzgó közre­működéséért az énekszámok megkomponá­lása és a zenekíséret, szolgáltatásáért, Kjury Nándor urnak és az összes közreműködők­nek hálás köszönetét fejezi ki e helyen is. — Vettük a köv. meghívót: Meghívó. A sümegi Kisfaludy kaszinó 1905. évi má­jus hó 28-án (vasárnap) a Kisfaludy Sán­dorné született Szeged­­ Rozália emlékét megörökítő dombormű leleplezése alkalmá­ból ünnepély­t rendez. Az ünnepség sor­rendje : 1 Díszközgyűlés a Kaszinó nagy­termében. D. e. 10 órakor a Kaszinó nagy­termében Kisfaludy Sándor arcképének le­leplezése. — Az ünnepi beszédet tartja : Kellemen Károly dr. állami reáliskolai igaz­gató. 2. A temetőben. 11 órakor indulás a temetőbe. Kölesei himnusza. Énekli a sü­megi iparos ifjúsági egyesület, énekkara Pap József vezetése alatt. Elnöki meg­nyit­ó Tartja : Lukovich Gábor dr., a Kis­faludy-Kaszinó elnöke Ünnepi beszéd. Tartja : Berzeviczy Albert dr. v. b. t. t.., a Kisfaludy-társaság alelnöke. Szegedy Róza sírjánál. Költemény, irta és elmondja Zom­bori Andor áll. reáliskolai tanár. Az emlék megkoszorúzása a küldöttségek és­ testüle­tek által. Vörösmarty Szózata: Énekli a sümegi iparos ifjúsági egyesület énekkara Papp József vezetése alatt Az ünnepély befejezése után a Kaszinó nagytermében társasebéd lesz. A Kaszinó elnöksége tisz­telettel felkéri mindazokat az urakat, akik az ünnepélyen és a társasebéden résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat az el­szállásolás és elrendezés végett a Kaszinó háznagyánál — Krisztinkovich Józsefnél Sümeg — legkésőbb május hó 22-ig beje­lenteni kegyeskedjenek. — Jókai Mór utolsó kézirata. Jókai Mór a halhatatlan regényíró utolsó műve a jótékonyságnak az az apot­heozisa volt, melyet a József főherceg Szanatóriumi Egyesület fölkérésére irt. Bevezető monda­ta így kezdődik : »Egy vallás van, mely­ben mindnyájan egyesülünk : a szeretet, vallása. Temploma ennek az egész világ­egyetem­­ híveinek tábora — minden jó emberek. Papja e vallásnak mindenki, aki áldoz. Egyetlen hitágazata van csak, a mely így szól : tedd azt, ami másnak jó.« Jókainak fönséges szózatát facsimilében az oly nemesen buzgólkodó egyesület, felebbi kiadványában jelenteti meg. legkö­r A csáktornyai állami tanítóképző­intézet első osztályába az 19051906. tan­évre felvétetnek, kik életük 14-ik évét 1. évi szeptember 1-én betöltik, testileg épek és egészségesek s a polgári-, vagy közép­iskola 4-ik osztályát elvégezték. A felveendő első éves tanító­növendékek közül 25-en államsegélyben részesülnek. Még első­sorban mind a 25 növendék az pedig : inté­zet internátusában ingyen lakást és mosást kap ; ezenkívül közülök előmenetelükhöz és anyagi viszonyaikhoz képest ingyen, vagy mérsékelt áron (havi 6 koronának, 12 koronának, 18 koronának, 24 koroná­nak az intézet pénztárába történő befize­tése mellett,­ az intézet köztartásán reggeli, ebéd és vacsorából álló élelmezést nyer­nek. A felvételre vonatkozó kérvények f. június hó elsejéig a csáktornyai áll. taní­tóképző-intézet igazgatóságához küldendők. A kérvényhez csatolandó : a folyam ló születési bizonyítványa, mult tanévi osz­tály bizonyítványa s a jelen tanévi idő­szaki értesítője, továbbá tiszti orvosi bizo­nyítvány a­anuló egészségi állapotáról és testi épségről, hiteles községi bizonyít-szint testi és lelki elmaradottságuk kiszi­nezésére. Több idő, egymással való gyakoribb érintkezés elsimítja végre a túlzás félszeg­ségeit s hosszabb ideig köztük éUe kellő­leg kiegyenlítődik a jó tulajdonságok és hibák súlya s a valónak megfelelő képet ny­erünk róla. Azért, jönnek Európába a pápuákról is az egymással legelentétesebb tudósítások, mert nagyon szeretünk álta­lánosítani ; egyik utazó a velük való rö­vid érintkezés közben cspán jó tulajdon­ságaikkal ismerkedett, meg, tehát a termé­szetes jóság mintaképének mutatja be itt­hon. másiknak csak baja és nehézségei voltak velük, nem is mulasztja el legsötétebb színben festeni le őket, aztán a Ott a helyszínen is ez a két beszéd és vita tárgya az felfogás a rendes ott levő kevés európai közt, nagyon kevesen vannak olyanok még ott is, kik e két közvetlenül rájuk nehezedő hatás alól szabadulva, ál­talánosabb szempontból ítélnék meg őket. Biró Lajos. BALATONVIDÉK 1905. május 156. JL­­ .­­ Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket moly-kár és m­im meg i por e,,en' mely­et érhetünk el, ha azokat s­chweiger Sándor golgkár j­­­ellegi idézetébe gyári gondozásra adunk, hol azok igen jutányog áfa­ biztosan lesz gondozva.

Next