Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-01 / 1. szám
XV. évfolyam. Keszthely, 1911. január II. szám. BALATONVIDÉK MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzes utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — 51 Negyedévre Egyes számára 2 K. 60 f 20 í Nyilttér petitsora 1 korona. Újév napja. Ez az a fontos nap, amikor minden gazda — legyen jó, vagy rosz — megállapodik egy pillanatra az ó és uj esztendő határmesgyéjén, visszanéz a múltba, számba veszi erőit s elkészül a jövő céljaira. Mi is ilyen számadásfélét állítunk össze, amikor az elmúlt év eseményeit tanúságul véve, újra kifejtjük társadalmi és politikai felfogásunkat. Ahogy a múltban, úgy a jövőben is vezérfonalunk lesz, hogy kitűzendő célul csak olyan teret választunk, amit keresztül is bírunk vinni s ahol szavunk nyomásán eshetik a latba. Ezért az országos politikával nem foglalkozunk, mert erőinket felülmúlja és e téren minden fáradozásunk hiábavaló, haszontalan lenne. Nem akarunk beleesni annak a krónikás vidéki újságírónak a komikus hibájába, aki valahol a szélső perifériákon, mondjuk a Duna-Pentelei Kiadóban a hármasszövetség szerepéről vezércikkezett, amit az az európai koncertben gyakorolt írását ezzel a hatalmas mondattal kezdte : «Figyelmeztetem Bismarkot . . .» Mi, mérsékelt terjedelmű vidéki olvasókörünkre való tekintettel csak helyi politikát űzünk , — még csak nem is vármegyeit. E politikánknak magva pedig az, hogy őrködjünk afelett, hogy a helyi társadalmi élet vezetése olyan kulturális tényezők kezében legyen, akik arra hivatottak ; — a hivatatlanokat pedig rendszeres támadásokkal egyszer s mindenkorra leszerepeltessük. A múlt év hosszú hadakozásának ez volt az egyetlen célja, amely hadakozás eszközeiben lehetett kevésbbé válogatós, sőt ízléstelen is, céljaiban azonban igazságos és tiszteletre méltó volt. Ezt a tiszteletet persze nem az ellenfelektől várjuk, ezt megszerezi nekünk a teljes siker, amit elértünk. Ez elveknek megfelelően városi politikánkban — nyíltan kimondjuk — kormánypártiak vagyunk. A helyi érdekek vezetését jó és hivatott kezekben tudjuk s tudjuk azt is, hogy az a néhány kívánság, amely a közérdek szempontjából itt-ott napirendre kerül, nem a jóakarat, hanem a város anyagi erejének hiánya miatt nem valósulhat meg oly hamar, mint azt maga az elöljáróság óhajtaná legjobban. Ezt a meggyőződésünket fogjuk követni a jövőben is mindig, valahányszor azt a helyzet szükségessé teszi. Lapunk múlt évi krónikájához tartozik mint korántsem dicséretre méltó eredmény, az a tizenegy sajtóper, amely az összes elképzelhető permutációkban köztünk folyik, akik a múlt év folyamán lapjaink hasábján a nagy nyilvánosság előtt malackodtunk. Ez is a vidéki újságírás egyik nyavalyája, amit elkerülni módfelett bajos lenne. Hogy ezt az alpári küzdelmet a mi részünkről a türelmes közönség rokonszenvvel honorálta, bizonyítja az a körülmény, hogy a történtek dacára a múlt félév folyamán lapunk előfizetőinek száma több mint huszonöt százalékkal emelkedett, a megjelent példányainkból pedig több számból írmagnak is alig maradt egy-egy példány. Ez a szép kelendőség bizonyítja, hogy az olvasóközönség érdeklődéssel kisérte a sokszor terrorizmussal legyőzött felfogásunk lassú, de folytonos győzelmét. Ami a sajtópereket illeti, azok A BALATONVIDÉK TAHIJA. Téli est, téli est van. Lomhán szállanak a percek . Elment már a vendég, néma lett szobánk. Csak a lámpabél az, amely föl-föl serceg S néha kályhánk mélyén nagyot búg a láng• El-elbajmolódom holmi vén olasszal, Magyar szóba öntve régi dalait; S a mig nyűgbe' tart az ócska íróasztal, Feleségem varr, varr, isten tudja mit. Jó ez igy magunkba'. Így folyik a munka, A mig el nem unom s 6 is el nem unja S egy kis pihenőre közelembe ül. „Mit varrogatsz, kérdem, édes feleségem ?'' De ő meg nem mondja, csak azt súgja nékem. ,, Ugye majd szeretjük véghetetlenül /'' Kiadó fiatal. £ 1 fennek. Útirajz. Irta : László Zoltán dr. • Mond meg effendim, miért vagytok ti oly furcsa emberek, ti gyaurok ?» • Furcsák ?» •Bizony furcsák. Igazhitű ember nem ért meg benneteket. Mit kerestek ti az iszlám országaiban ? Minek tanuljátok meg nyelvünket? Miért tanuljátok a koránt, a szokásainkat ; tanulmányozzátok népünket ?» «Le ?» (Miért?) •Igen, igen , pedig igazható moszlem sohse jár Belad el Runi-ba (Európa), vagy Jeni dánjába (Amerika) nem tanulja a nyelvüket, nem öltözködik, mint ők, nem teszi le turbánját, nem eszik disznóhúst...» • Dehogyis nem, csakhogy kevesebben vannak, akik ennyire érdeklődnek a többi nemzetek sorsa iránt. De azért én már találkoztam Jeni dánjában is moszlemin nekkel, akik beszélték az ingliszek (angolok), frenkik, nemesek (német), russzok (oroszok) nyelvét ; olyan bántalinban (nadrág) és kutránban (kabát) jártak mint a frenkik El Bahirában (Cairó a győzedelmes). Nem akarlak megbotránkoztatni, de még disznó hust is ettek . . !» • Allah kérim (Allah irgalmazz) ! Mit mondasz effendim egy igazhitű embernek Tréfálsz ?» • Nem én !• • Akkor azok nem voltak a próféta hivei ; istentelen gyaurokká (hitetlenekké) lettek.» »Rre ! (Megállj !) Ne sértegess Murád, mert mi is csak ugy imádjuk Allaht mint titi Mohammedre, misznben Mariyamra (Jézus, Mária fia) üdvözölünk. így beszélgetett a két utas egymással, kik teveháton igyekeztek Áhdar Duár (áhdar , zöld, duár arabs faluk sátrakból) felé s akiken kivül élőlény az egész Szaharában, amerre szem látott, nem volt. Az afrikai nap kegyetlenül égette ember és álhit hátát ; szerencsére aksam (esti ima ideje 5—6 óra között) felé járt az idő s igy nemsokára beáll a hűvös est. A két utas kinézése szinte egyforma, mert a hófehér burnusz egész testüket elfödte, még a fejüket is. Csak a szemök látszott s az egyiknél pápaszemek. A sivatag melege ellen védekezni kell s ha az ember egész testét be nem takarja, nem birja el a mi fogalmaink szerint megfoghatlan fokú meleget. Az egyik, aki annyira védte a próféa hitét s az arabs nyelv nílusmenti tájszólását használta beduin volt, amit rémitő hosszú, kovás flintája is igazolt , mig a másik vállán modern winchester fegyver,