Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

4 BALATONVIDÉK 1912. julius ] 4. Eucharisztikus bizottsági ülés a h­ercegi palotában. Tudvalevő dolog, hogy jelen év szep­tember havában Wienben Ő cs. és ap. kir. Felsége legfelsőbb védősége alatt egy nemzetközi eucharisztikus kongresszus fog megtartatni. Magyarország előkelőségei átérezték annak a nagy fontoságát,­ hogy a magyar társadalom méltóan képviseltessék ezen al­kalommal a kongresszuson, s a hercegprí­más, valamint Izabella főh­ercegasszony Ő fensége fővédősége alatt egy magyaror­szági előkészítő bizottság alakult, melynek célja lett, hogy a magyar társadalomnak a kongresszuson leendő megjelenését szer­vezze. Egyházmegyék szerint lettek egyes alelnökök választva, s a mi egyházmegyénk részvételének szervezésére a főhercegas­­szony felkérésére a mi jóságos hercegas­­szonyunk Festetics Tassilone Őfőméltósága és gróf Esterházy Sándor vállalkoztak, a­kik a nemes és magasztos ügy iránt olyan szeretettel és ügy­buzgalommal viseltettek, hogy a szervező ülést az egyházmegyék által kiküldött összes alelnökök közül mint elsők tartották meg f. hó^-án Keszthelyen a hercegi palotában. Az ülés d. u. 12 ^ órakor kezdődött, s előzetesen a vendégszerető házigazda, a hercegi család dejeuuer-n látta vendégül a meghívott előkelőségeket. Megjelentek pe­dig a társalelnökön gróf Esterházy Sándoron kivül a megyéspüspök képviseletében Krá­nitz Kálmán felszenteli, püspök, továbbá idb. gróf Festetics Pálné, gróf Széchenyi An­dor Pál és neje, gróf Somsich Béla és neje, báró Ink­ey József és neje, Jankovichné Szentkereszthy bárónő, Balázs Béla főispán és neje, Hertelendy Ferencné, Huszár Aladár és neje, Sült Józsefné, Berkes Ottó, Takács Imre Dr. Dunst Ferenc, és neje, Gaál József, Dr. Lénárd János és Szlabey Dezső karkáplán. Többen, mint gróf Széchenyi Frigyesné, özv. gróf Hunyady Imréné, gróf Hunyady József, gróf Esterházy Pál és neje, (Pápa), báró Fiáth Pál, gróf Esterházy Pálné (Réde), Hunkár főispán és neje stb. mentették ki elmaradásukat, de táviratban a legna­gyob lelkesedéssel jelentették be közremű­ködésüket. Hága Az ülésen a hercegasszony Ő főméltó­elnökölt, Kránitz püspök, miután mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az el­nöklő hercegasszony­nak a magasztos ügy érdekében kifejtett nemes emelkedett hangú, remek szép buzgalmáért, beszédben fejtegette az eucharisztikus mozgalom fon­tosságát, a­m­ely mozgalom egy vallomás­tétel leend a katholikus hit és legfőbb tárgya a legméltóságosabb szeretet oltári­ szentség felől. Gróf Esterházy Sándor a propaganda és a kongresszuson való részvétel mecha­nikus oldalát ismertette, s ajánlotta, hogy esperesi kerületek szerint az egyes bizott­sági tagok a papság bevonásával tartsanak értekezleteket, fejtsék ki az eucharisztikus mozgalom fontosságát, buzdítsák az egyese­ket a kongresszuson való részvételre, te­gyék lehetővé ezt anyagi eszközökkel a szegényebbek számára is s minden lehető módon legyenek rajta, hogy az egyházme­gye közönsége minél inpozánsabb ban vegyen részt a kongresszuson. tömeg-Elnök indítványára felosztották a bi­zottsági tagok egymás között az egyház­megyei esperesi kerületeket, s minden egyes kerületbe egy, esetleg két tagot je­löltek ki a fenti munkálatok szervezésére. A mi vidékünkön levő esperesi kerü­letek szervezésével a következők bízattak meg : Keszthelyi kerület: Herceg Festetics Tassiloné. Tapolcai kerület: Hertelendy Ferencné és Törek­y Aladárné. Füredi kerület: Halbik Cyprián tiha­nyi apát és Kövess Edéné. Zalaszentgróti kerület: Tarányi Fe­rencné és Barca Lászlóné. Kiskomáromi kerület: Somsich An­talné. Nagykanizsai kerület: Szekeres Jó­zsefné. Kapornoki kerület: dr. Balás Béláné. Az egyházmegye egész területére vo­natkozó összes kijelölések megejtése után gróf Esterházy Sándor ismertette a kon­gresszuson való részvétel és az utazás költ­ségeit, a­mely a lehetőséghez képest a legnagyobb mértékben mérsékelve lett. Erre vonatkozó írásbeli tájékoztatót az Orszá­gos Katholikus Szövetség adott ki, a­mely­nek példányait ugyancsak a bizottságnak kell terjesztenie a hívők között. Gróf Somsich Béla kérdésére Kránitz püspök úr előterjesztette, hogy a megyés­püspök Ur ő excelenciája körlevélben hív­ja fel a lelkészkedő papság figyelmét s utasítja őket, hogy a hívekkel ismertessék meg a mozgalom magasztos célját, tartsa­nak velük előzetesen lelki gyakorlatokat. Kisasszony napján prédikációban foglalkoz­zanak a kongresszussal. Eh­hez Somsich Béláné grófné indítványára a bizottság még azt a kérelmét terjeszti a megyés püspök úr elé, hogy abban az időben, a midőn Wienben a kongresszusi mise tartotik, az egyházmegye összes templomaiban haran­goztasson. Dr. Dunst Ferenc indítványára a bi­zottság elfogadta, hogy a jegyzőkönyvben meg fogja örökíteni a jelenlevő püspök ur remek beszédét, s a jegyzőkönyvet sok­szorosítani s a lelkészkedő papság körében terjeszteni kívánja. Végül Kránitz püspök ur újból köszö­netet mond a hercegi család nemes ven­dégszeretetéért és Isten áldását kéri ugy a Festetics családra, mint az összes megjelentekre, mire Festetics Öhercegsége meleg szavakkal válaszolt, megköszönve a püspök úr, valamint a bizottsági tagok megjelenését és szíves közreműködését. Az alelnökök a bizottság nevében üdvözlő táviratot küldöttek Izabella főher­cegnőnek, gróf Zichy Jánosnak és a megyés püspöknek. Izabella főnek­egnőtől csakha­mar rendkívül szívélyes hangú válasz ér­kezett. A lélekemelő módon lefolyt ülés után a megjelent vendégek és előkelőségek, bi­zonyára megerősödve az Isten iránti alá­zatosságban, mondottak búcsút a hercegi palotának. S a krónikás, aki jóleső szív­vel vonta le a tanulságot az ülés lefolyá­sából, s állapította meg a megjelentek, de különösen az alelnökök nemes­­ és tetterős buzgalmát, s az Eucharisztia diadalának előmozdítása iránt, lélekemelő munkásságát, egy jobb jövő reményében teszi le tollát, akár a hegy magaslatairól, meg kell neki fáradni érte. Már pedig ha »zive«en és el­fogulatlanul igyekszünk belemélyedni a képekbe, fel fognak tárulni az eddigi is­meretlen értékek. Másként nehezen­ telje­síthetik kultum­issiójukat modern meste­reink. Faragó Márton kiállításán ilyenféle gondolatai támadnak minden művészet­barátnak. Ilyen apostolnak kell tekintenünk faragót is, aki mint hangoztatja is, nem képet eladni, hanem művészetét népszerű­síteni jött ide. Ellenben azt látjuk, hogy azok, akik egy rég nevetségessé vált Nóg­rády kiállításában gyönyörködni tudtak, Faragót meg sem tekintették, sőt nem tar­tották méltónak megtekinteni azok sem a­kik a nem valami szellemi magaslaton álló konfetti csatározásokban oly nagy szóra­kozást találnak. No, de ezen szomorú tapasztalatok után még meg van a remény, hogy lesz Keszthely városában is intelligens publi­kum, aki legalább ezután megnézi Faragó­nak ezt a művészetét, amely Szombat­helyen, Pécsen és Kaposvárott rendezett kiállítá­sn oly népszerű volt. Lénárd S. Faragó Márton kiállítása KegzsefjelgeD. Az a nagy művészeti áramlat, amely impresszionizmus néven a hetvenes években Párisban keletkezett, az utóbbi években Budapest tárlatain is teljes diadalt aratott. A Főváros után lassacskán haladó vidék azonban csak most kezd megismerkedni az (U­ művészettel.* Természetesen a conzer­vatív vidéki közönség először elfogult iránta, sőt ellenszenvvel támadja azokat a piktorokat, kiknek művészete eltér a mú­zeumokban szentesített régi igazságoktól. No, de a mi közönségünktől nem is várjuk a nagy művészeti háború már megtörtént, csak a kész eldöntését, ez igazságokat kínáljuk nekik. Fiatal művészeink, kik még elég erőt éreznek magukban arra, hogy az apostol­kodás közvetlen útjait, járják sorba, fel­kerekednek képkollekciójukkal végig­járni az intelligensebb vidéki városokat. Pártolni őket — minden kulturembernek köte­lessége. Azt az ellenvetést halljuk, nap nap után .Nem értem meg őket.« Bizony nem is lehet megérteni őket, ha meg sem nézzük a kiállítást. —­ Bizony, aki szép kilátást A vármegyei tisztviselők státusrendezése. Lukács László belügyminiszter múlt. hó 19-én megtartott képviselőházi ülésen benyújtotta a vármegyei tisztviselők fize­tés­rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényhozás mindkét háza már letárgyalta. Most szentesítés alatt már abból törvény lesz, van és a napokban A harminc nyomtatott oldalra terjedő törvényjavaslat három fejezetre oszlik és 42 § ból áll Az első fejezet szervezeti rendelke­zésekről ; a második a szolgálati pótlék­ról ; a harmadik vegyes rendelkezések­ről szól. Helyszűke miatt e lap hasábjain a tisztviselőket leginkább érdeklő I. és II. fejezettel foglalkozunk, melyeket a követ­kezőkben ismertetünk. Lényeges rendelkezése az I. fejezet­nek, hogy az I. oszt­­ályzői állások — a VIII. fizetési osztályban való meghagyá­suk mellett — minden vármegyében má­sod felzői állásokká szerveztetnek. A vár­megyei másodfejzők a VIII. fiz. osztályban eltöltött 12 évi­­ szolgálat után a VII fiz. osztályba előléptethetők.­­ A IX. fizetési osztályban levő alszők és árvaszéki jegy­zők az I. osztályú, a X. fizetési osztály­ba sorozott alszők és árvaszéki jegyzők a II. osztályú jegyzők karát alkotják. Az utób­biak közé sorozandók a fogalmazók is. A II. oszt. vármegyei aljegyző a X. fizetési osztályban eltöltött 6 évi szolgálat után az IX. fiz. osztályba előléptethető.­­ A vár­megyei alügyész (árvaszéki ügyész) a IX. fizetési osztályban eltöltött 8 évi szolgálat után a VIII. fiz. osztályba előléptethető. A vármegyei tiszti főorvos a VIII. fiz. osz­tályban eltöltött 12 évi szolgálat után a VII. fiz osztályba előléptethető. Olyan vármegyei árvaszéknél, ahol az ülnökök száma legalább 4, az a vármegyei árvaszéki ülnök, akit a törvényhatósági az árvaszéki elnök helyetteséül közgyűlés kijelölt, ezen megbízatása tartamára évi 600 korona működési pólókban részesül. A vármegyei árvaszéki ülnök a VIII. fizetési osztályban eltöltött 12 évi szolgálat után a VII. fiz. osztályba előléptethető. A vármegyei fő­levéltáros és allevéltáros, ha már kinevez­tetése idején főiskolai képesítéssel bírt, évi 600 kor képesítési pótlékban részesül. A főszolgabíró a VIII. fizetési osztályba el­töltött 10 évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető. A II. osztályú szolgabíró a X. fizetési osztályban eltöltött 6 évi szolgálat után a IX. fizetési osztályba előléptethető. — Aljegyzői és szolgabírói uj állások csak a X. fiz. osztályban szer­vezhetők. A IX. fiz. osztályba sorozott aljzői, vagy szolgabírói állás megüresedése Í

Next