Balkon, 2019 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2019-06-01 / 6-7. szám
s ennek struktúrája és törvényszerűségei vannak.13 A metatörténelem megkonstruálásának hátterében konszenzus húzódik, amely a történet (elmesélésének) retorikáját (tragédia, komédia, szatíra vagy románc) is meghatározza. Amikor a történelmi elbeszélés dekonstruálására nem a saját tudományának szaknyelvével teszünk kísérletet, akkor arra is rákérdezünk, hogy az adatokból milyen módokon, és milyen preferenciákkal lehetséges egy történeti narratívát megalkotni, és hogy beszélhetünk-e a létrehozott cselekménysor konszenzualitásáról? A hivatalos oktatásban használt történelemkönyv a nemzet egynézőpontú történelmét rendezi kronológiába. Keserue Nemzeti Tankönyv projektjének nemcsak egy új, a történelem megismerhetetlenségét alátámasztó, különböző nemzetek történelmi perspektíváiból összeállított többnézőpontú könyv az eredménye, hanem egy - akár oktatási célokra használható - honlap, ahol az események, elbeszélések párhuzamosan, egymás mellett jelennek meg, eredeti nyelven és magyar fordításban egyaránt.14 A Nemzeti Tankönyvet a majdnem kétezer évet felölelő, különböző nemzetek iskolarendszerei által kanonizált történetek osztják egységekre, a Wunderblock a 20. századi történelem egy-egy fejezetét dolgozza fel. A múlt közös feltárása és megismerése a társadalomtudományokban az 1960-as, 70-es években bekövetkezett szemléletváltás következményeként, az akkor kialakuló baloldali mozgalmak és a kisebbségi csoportok (nők, munkásosztály, etnikai közösségek) emancipatorikus törekvéseivel kapcsolódtak össze: a nagy történelmi narratívák mellett megjelent az elnyomottak története és emlékezete.15 Az emlékezés uralkodó paradigmája Michel Foucault „ellenemlékezet” fogalmával állítható párhuzamba, amely azoknak a csoportoknak az emlékeire fókuszál, amelyekre a tradicionális történetírás nem fordított - és nem is fordít - különösebb figyelmet. Ebben az értelemben a nemzeti történelmek helyett inkább - a (nemzeti) történetírás ellenemlékezetének lenyomataiként - alternatív történelmekről beszélhetünk (pl. Foucaultnál az őrültség vagy a szexualitás története).16 És mi történik akkor, amikor nincs hatékony eszköze egy közösségnek, egy népcsoportnak ahhoz, hogy megszólaljon, hogy saját történelme (és ne csak történetei) legyen? Keserue projektjében a hazai történelmi eseményeket a „kívülálló” nemzetek, illetve a másik, érintett fél, illetve felek beszélik el, míg egy másik munka, a Monitor - kritikai platform és nyitott műhely tankönyv-projektje pedig azt vizsgálta, hogy Keserue Zsolt Nemzeti Tankönyv, 2019, MODEM, Debrecen (részlet a kiállításból) 13 Hayden White: A történelmi szöveg mint irodalmi alkotás. Ford.: Heil Tamás. In: uő: A történelem terhe. Osiris Gond, Budapest, 1997, valamint White, Hayden: Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth Century Europe. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1973 14 http://nationaltextbook.hu/ 15 Az ún „alulról jövő történettel” foglalkozó történészek, források például: History from below, ld. https://archives.history.ac.uk/makinghistory/themes/history_from below.html (utolsó hozzáférés: 2019. augusztus 5.) 16 Michel Foucault: Language to Infinity. In Language, Counter-Memory, Practice. Ithaca, New York: Cornell University Press, 1977., 53-67. 29