Bányászati és Kohászati Lapok, 1873 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1873-07-01 / 13. szám
JOB Bessemer saját nagyszerű aczélműve, Brown et Co., Cammel et Co. óriási műhelyei és kohói nagy sikerrel és az aczél városához illő nagyszerűséggel űzik mai napig a nevezett gyártás módszerét és a gyártott aczélnak áruterményekké való feldolgozását. (Folytatjuk.) A műttolyamatnak alapelve az, hogy a nyersvasat vagy közvetlenül a nagyolvasztóból, vagy ismételt megömlesztés után kupola- vagy lángpestből, egy körtve-alakú, csapágyakon felfordítható frissítő-pestbe, úgynevezett dobozba, converterbe, eresztik és a doboz fenekén lévő, rendesen 35—49 szűk csévenyíláson keresztülfújt, nagy nyomású levegő segélyével szénenytelenítik. A műfolyamat keresztülvitelére szükséges hőmérséket részint a vas, részint a nyersvasban lévő idegen alkatrészek, a silicium, a mangan és a széneny elégéséből származik. Mindjárt kezdetben észrevehető a doboz torkából nagy mennyiségben kivetett vasszikrákból, hogy a vasoxyd-oxydul képzése kezdetét vette; az oxydált vas nagy rokonsággal bírván a kovasavhoz, a silicium elégését mozdítja elő, kovasavas vasoxydulsót képezve. Mivel tehát mindazon meleg, mely a vas és silicium elégése folytán keletkezett a szilárd — nem illő — égés terményben megmaradt: a doboz tartalma is izzóbbá és folyékonyabbá lett; de amint a nyersvasnak siliciuma kovasav alakjában kitakarodik, a nyersvasban lévő graphit rokonsága a vas iránt ismét fölébred, a vas a graphitot mint szénenyt vegyileg megköti, azaz a vas fehér lesz, és a salakban azalatt nagy mennyiségben keletkezett vasoxyd, mely tudvalevőleg csak a vegyileg kötött szénenyt képes elégetni, ezen szénenytelenítő hatását kezdi gyakorolni. A doboz tartalma, vasömledéke, mind erősebben forrni kezd; a vasoxyd és szénenyből eredő gázalakú szénoxyd mind zajosabban fejlődik és takarodik ki a torkon, hosszú tiszta, majd kékes, majd ibolyaszi szegélyű, füsttől átszelt lángot adva. Amint a széneny nagyobb része el van égetve, a láng megrövidül, végre úgy, mint ha egyszerre a doboz torkába nyeletnék be és ekkor ismét sarlt vasszikráknak ugymondván végtelen szalaga vehető észre a csak villogó torokgázok közepette. A műfolyamat ezen stádiumában a doboz ömledéke alig tartalmaz már szénenyt és az azon pont, mely úgy szabad szemmel, mint pedig a spectroscoppal a legbiztosabban felismerhető, miért is a folyamat végpontjául fogadtatott el. Az ömledék nem egyéb lágy kovácsvasnál, mely a sok közéje elegyedett vasoxyd miatt alig forrasztható. Részint hogy ezen oxydokat ismét szintsük, részint pedig hogy a vasnak aczéllá való szénenyitését eszközöljük. Vagy ugyanazon tiszta szürke faszén-nyersvasból adunk hozzá 6—10 százalékot a frissített terményhez, vagy pedig mangandús tükrös vasat. Ez utóbbit rendesen koksz-nyersvasnál szokás alkalmazni, hogy azáltal a kevésbé tiszta gyártmány minősége is javíttassék. (Folytatjuk.) Általános szabályok az eretek értékének meghatározására. (Vége.) Az ezüst és réz beváltási értékének közvetlen meghatározása,az egyes fémekre eső közös kihozatali költséghányad előleges kiszámítása nélkül, következő képletekből , mint fentebb. Próba: Egy mázsa érez teljes fémtartalma . . . 20 lat ezüst 30 S’ réz ; a fémveszték ezüstnél 5 °/o, réznél 4°/o levonatvan . 1 „ 1,2 „ „ marad kihozható 19 lat ezüst 28,8 S’ réz Az ezüst beváltási ára ( a V too ) — 1,4775 forint latonként, tehát 19 latért 19 X 1,4775 f. = 28 f. 07 ezüst A réz beváltási ára = u (••»,) = 0,7 X(‘V) = 0,644 forint S’-ként, tehát 28,8 S’-ra......................- réz 18 f. 55 Levonások: 1. a közös kihozatali költségnek aránylagos hányada 1,23 ezüst 0,77 réz f= v(hco)[l — és f1 — v(hV 0))[l (he—o)+(h 'e1—o •)] Az ezüst szabad értéke : f = 100 105 [ (20 X 1,137 - 1,5) 2 + (20 X 1,173— 1,5;+(30 X 0,478-1)] 100 105 X 21,24[ 21,24+13,34] 2124 3258 , 105 X 3458 6919991= 19 frt 05 kr. mint fentebb — 363090 A réz szabad értéke f = iö5 (30X0,478 1)X SS 105 1334 105 3258 X* 3458 4346172 363090 = 11 frt 97 kr.