Bányászati és Kohászati Lapok, 1877 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1877-07-01 / 13. szám

X. évi folyam. Julius. 1-én, 1877-13. szám. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) : Krassai lovag Merpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. A tiszteletűrz eredeti dolgozatokért ivenkén 25 ft. Kivonatokért......................15 „ Fordításokért .........................10 „7) mely tetszés szerint nyomatás után, vagy féléven­ként fizettetik. Tartalom : A weszpháliai kő­szénbányászat. — A szénbányászat különbségei Angol és Franciaországban. — Fém-pénz. — A buda­pesti kerület 1875. és 1876. évi bányaipara. — Különfélék. — Pályázatok. Fél .­3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer­­kesztőket czimzendők. A westpháliai kő­szénbányászat. Ch­rismik­ Otto aaad. rk. tanár utazási jelentése. (Folytatás.) Az alkalmazásban lévő ventilátorok között legjobbnak bizonyult a­­futbal-féle, főleg ott, a­hol nagy légmennyiséget előteremteni kell; kisebb szükségletekre alkalmazzák a Fábry-félét is, az­után ideiglenes és alárendeltebb célokra, mint pél­dául lyukasztásokra a Roo­ts-féle szelentyűt; en­nek átmérője rendesen nem kisebb egy méternél, mozgatása pedig munkások által szabad kézből tör­ténik. A lég vezetésére azt az általános elvet köve­tik, hogy az üde küllevegőt a szállító aknákon át közvetlenül a legmélyebb szintig bocsátják, onnét viszik azt lehetőleg rövid úton a fejtés pásztáin végig a légakna felé. Nagyobb vájásterületekbe vezetik a főáram egy-egy külön részét, mely útközben a pásztákig, a szállító nyilatokat végig haladja, mi módon azok a kellő légcserében részesülnek. Felette nagy gon­dot fordítanak a levegő kellő felosztására, és an­nak köszönhetik nagy részben, hogy újabb idők óta a csapólég felrobbanásai oly ritkák.­­— Azért is tartják folyton szemmel a légáram sebességét. Mérésére alkalmazzák a B­iram-féle anemo­­métert, mely szerkezetére nézve egy a Jonvai-féle forgonyához hasonló szárnykerék, mutatók és szám­lapok segélyével jegyzi és mutatja a kerék fordu­latainak számát. Említésre méltó e műszer apró mérete, vala­mint kitűnő érzékenysége. Minden munkásra szá­mítanak másodpercenkint 0,03 köbm.-től 0,070 köbméterig üde levegőt, a­mint valamely bányá­ban több vagy kevesebb a robbanó lég fejlődése. A légáram sebessége kell, hogy 5 méternél kisebb legyen, miután a szellőztetés ezen határ­érték mel­lett a személyzetre nézve már igen alkalmatlan. A vájás helyeinek világítására általában Mue­­seler-féle biztosító lámpát használnak. Az aknák rakodóiban valamint a szállító közlékben oly élénk a légcsere, hogy azokban szabad mécsesei veszély nélkül járhatnak. A rakodókat pedig nagyobbrészt petroleum lámpákkal világítják. Az aknák berendezése. Az újabb korú aknákat nagyobb részt körszelvényben mélyítik, és csak kivételképen található a kerülékhez hasonló aknaszelvény, mely négy körívből szerkesztetik (lásd a 2. ábrát). Bélelésükre a legjobb téglákat használják, melyeket cement- vakolatba raknak; vízdús rétegekben azonkívül még vaskoszorúkat (dübbing) alkalmaznak. Szállító aknákban az egész belső felszere­­l­ést vasból szokták ké­­szíteni. Ily módon biz­tosítják az aknát égések ellen, másrészt elkerü­lik a szállítás félben­­szakításait az ácsol­at gyakori tatarozása al­kalmával. 2. ábra.■

Next