Bányászati és Kohászati Lapok, 1880 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1880-07-01 / 13. szám

XII. évi folyam. 13. szám. Július 1-én, 1880. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen): Krassai lovag Kerpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én.­­ A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt.­­ Kivonatokért.............................15 „ Tartalom: A tüzelőanyagok frítőerejének kipuhatolása. — Adatok a pénzverés technikájához. (Folytatás). — Németország petroleum ipara. — Petróleumra berendezett bányamécs. — A salgó­tarjáni vasfinomító f­zletjelentése. — Ora­­vitza bányahatóság­i kerülete. — Különfélék. Fél 2 3 . Hirdetések kis sora...............10 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer­kesztőhöz czimzendők. Fordításokért............................10 „ mely tetszést szerint nyomatás után, vagy féléven­ként fizettetik. A tüzelőanya­k fütőerejének tipikálása. (Kísérleti állomás Münchenben) Dr. E. Voit tanár előadása nyomán. (Rajzzal az 6. táblán). A tüzelőanyagok fütőerejének ismeretére a technikusok már a negyvenes években terjesztették ki figyelmüket, hogy amazok viszonylagos értékére, a gazdaságosabb gyakorlati alkalmazás érdekében, tájékozást nyerjenek, illetőleg támaszpontokat nyújt­sanak az érdeklődő, fogyasztó közönségnek. Azóta, a technikai ismeretek és igények fejlődésével és a takarékosságra szorító verseny folytán, a tüzelőanyagok vizsgálása is mind inkább terjedt és most olyan­nyira bizonyult nélkülözhetetlennek, hogy eltekintve az egyes gyárakban és gyárkerületekben időnként vég­hez vitt kísérletektől, országos kísérleti állomások berendezését ismerték fel szükségesnek. Ilyen mintá­ból í1 állomást rendeztek be nemrégen Münchenben, és ennek berendezését és feladatát kívánom tisztelt szaktársaimnak ezennel bemutatni. A régiebb és a gyakorlatban még most is dívó eljárás a tüzelőanyagok megvizsgálására egyszerűen abban áll, hogy bizonyos súlyú tüzelőanyaggal vizet gőzítenek el és kiszámítják, hány kilogramm vizet képes egy kilogramm tüzelőanyag a használt gőz­kazánban gőzzé változtatni. A hőveszteségekre te­hát nincsenek tekintettel, és a különféle gőzkazá­nok jósági vonatkozásait többnyire szintén tekinte­ten kívül hagyják De a müncheni kísérleti állomásnál gondos­kodva van arról is, hogy a tüzelőanyag által kifej­tett egész hőmennyiséget megtudják, és pedig kü­lön­­kü­lön a gőzkazánokra átruházott, a hamutérbe ve­szett és a kéményen tova vonult hőnek mennyisé­gét. Lehet továbbá a fűtő­telep módosítása által az égést változtatott feltételek mellett véghez vinni és azon feltételeket kuttatni, melyek mellett a tüzelő­anyag gőzítő hatása a legjobb. Fűtőkísérletek által csak a theoretikus hatást, azaz a tüzelőanyag által fejleszthető öszes hőmeny­­nyiséget meghatározni, kicsinyben is lehetne calori­­metricus után ; vagy még biztosabban ki lehetne azt számítani a tüzelő­anyag alkotórészeiből; de mivel a tüzelőanyag gyakorlati alkalmazása mellett jelenté­keny hőveszteségek ki nem kerülhetők, és így a gyakorlati hőhatály nagy eltéréseket mutat az el­méleti hőhatálylyal szemben, a gyakorlat férfiait tagadhatatlanul kell hogy a gyakorlati hőhatály ismerete leginkább érdekelje. Annakelőtte általában azon véleményben vol­tak — és sokan még most is hiszik —, hogy a gőzkazánokban véghez vitt gőzítő kísérletek a tüzelő­anyagnak gyakorlati értékét, a technika követelmé­nyeinek megfelelő pontossággal adják. Ha például valamely bánya vagy kohótelep gőzkazánjaival azt találtuk, hogy a kálvini kőszén egy-egy kilogrammja 8 klgr. vizet, a pécsi kőszén pedig 7,5 klgr. vizet képes gőzzé változtatni, na­gyon helytelenül járnánk el, ha a két kőszénfajtá­­nak tűzértéket az illető fűtőtelepre vonatkozólag, 8 és 7,5-ben állapítanék meg. Köztudomású dolog ugyanis, hogy egyebek között a tűzhelynek töltöge­­tése és kiszolgálása mily kiváló befolyást gyakorol a gőzfejlesztés eredményére. Hogy erre nézve csak egy példát említsek, a kazánfűtőknek Mühlhausen­­ban 1863-ban tartott versenyére hivatkozom. Ugyan­is a pályabírák által legjobbnak ismert fűtő az első kísérlet alkalmával 7,37 klgr. vizet gőzített el 1 klgr. rouchamp-i kőszénnel, és midőn nyom­ban szűkebb verseny czéljából újból síkra kellett szállania, ugyanazon kőszénnel és változatlan fel­tételek mellett 8,45 klg. vizet gőzített el.

Next