Bányászati és Kohászati Lapok, 1880 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1880-07-01 / 13. szám
XII. évi folyam. 13. szám. Július 1-én, 1880. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen): Krassai lovag Kerpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Kivonatokért.............................15 „ Tartalom: A tüzelőanyagok frítőerejének kipuhatolása. — Adatok a pénzverés technikájához. (Folytatás). — Németország petroleum ipara. — Petróleumra berendezett bányamécs. — A salgótarjáni vasfinomító fzletjelentése. — Oravitza bányahatósági kerülete. — Különfélék. Fél 2 3 . Hirdetések kis sora...............10 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhöz czimzendők. Fordításokért............................10 „ mely tetszést szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. A tüzelőanyak fütőerejének tipikálása. (Kísérleti állomás Münchenben) Dr. E. Voit tanár előadása nyomán. (Rajzzal az 6. táblán). A tüzelőanyagok fütőerejének ismeretére a technikusok már a negyvenes években terjesztették ki figyelmüket, hogy amazok viszonylagos értékére, a gazdaságosabb gyakorlati alkalmazás érdekében, tájékozást nyerjenek, illetőleg támaszpontokat nyújtsanak az érdeklődő, fogyasztó közönségnek. Azóta, a technikai ismeretek és igények fejlődésével és a takarékosságra szorító verseny folytán, a tüzelőanyagok vizsgálása is mind inkább terjedt és most olyannyira bizonyult nélkülözhetetlennek, hogy eltekintve az egyes gyárakban és gyárkerületekben időnként véghez vitt kísérletektől, országos kísérleti állomások berendezését ismerték fel szükségesnek. Ilyen mintából í1 állomást rendeztek be nemrégen Münchenben, és ennek berendezését és feladatát kívánom tisztelt szaktársaimnak ezennel bemutatni. A régiebb és a gyakorlatban még most is dívó eljárás a tüzelőanyagok megvizsgálására egyszerűen abban áll, hogy bizonyos súlyú tüzelőanyaggal vizet gőzítenek el és kiszámítják, hány kilogramm vizet képes egy kilogramm tüzelőanyag a használt gőzkazánban gőzzé változtatni. A hőveszteségekre tehát nincsenek tekintettel, és a különféle gőzkazánok jósági vonatkozásait többnyire szintén tekinteten kívül hagyják De a müncheni kísérleti állomásnál gondoskodva van arról is, hogy a tüzelőanyag által kifejtett egész hőmennyiséget megtudják, és pedig különkülön a gőzkazánokra átruházott, a hamutérbe veszett és a kéményen tova vonult hőnek mennyiségét. Lehet továbbá a fűtőtelep módosítása által az égést változtatott feltételek mellett véghez vinni és azon feltételeket kuttatni, melyek mellett a tüzelőanyag gőzítő hatása a legjobb. Fűtőkísérletek által csak a theoretikus hatást, azaz a tüzelőanyag által fejleszthető öszes hőmenynyiséget meghatározni, kicsinyben is lehetne calorimetricus után ; vagy még biztosabban ki lehetne azt számítani a tüzelőanyag alkotórészeiből; de mivel a tüzelőanyag gyakorlati alkalmazása mellett jelentékeny hőveszteségek ki nem kerülhetők, és így a gyakorlati hőhatály nagy eltéréseket mutat az elméleti hőhatálylyal szemben, a gyakorlat férfiait tagadhatatlanul kell hogy a gyakorlati hőhatály ismerete leginkább érdekelje. Annakelőtte általában azon véleményben voltak — és sokan még most is hiszik —, hogy a gőzkazánokban véghez vitt gőzítő kísérletek a tüzelőanyagnak gyakorlati értékét, a technika követelményeinek megfelelő pontossággal adják. Ha például valamely bánya vagy kohótelep gőzkazánjaival azt találtuk, hogy a kálvini kőszén egy-egy kilogrammja 8 klgr. vizet, a pécsi kőszén pedig 7,5 klgr. vizet képes gőzzé változtatni, nagyon helytelenül járnánk el, ha a két kőszénfajtának tűzértéket az illető fűtőtelepre vonatkozólag, 8 és 7,5-ben állapítanék meg. Köztudomású dolog ugyanis, hogy egyebek között a tűzhelynek töltögetése és kiszolgálása mily kiváló befolyást gyakorol a gőzfejlesztés eredményére. Hogy erre nézve csak egy példát említsek, a kazánfűtőknek Mühlhausenban 1863-ban tartott versenyére hivatkozom. Ugyanis a pályabírák által legjobbnak ismert fűtő az első kísérlet alkalmával 7,37 klgr. vizet gőzített el 1 klgr. rouchamp-i kőszénnel, és midőn nyomban szűkebb verseny czéljából újból síkra kellett szállania, ugyanazon kőszénnel és változatlan feltételek mellett 8,45 klg. vizet gőzített el.