Bányászati és Kohászati Lapok, 1898 (31. évfolyam, 1-22. szám)
1898-01-01 / 1. szám
2 Midőn ígérjük, hogy az eddig követett úton haladva, kitartó buzgósggal, csekély erőnkhöz képest mindent meg fogunk tenni szakunk, irodalmunk és egyesületünk fejlesztése érdekében. — az új év küszöbén, jó szerencsét és boldog új évet kiinnünk alvasó közönségünknek. A szerkesztő bizottság. A zárt kutatmány érvényesülése más bányajogosítványokkal szemben különösen a csonka vagy részben ideális fentartott mező. Irta: Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány. A kutatási jogosítványok megszűnéséről írt s az ezen lapok hasábjain a múlt évfolyamban megjelent tanulmányomban a nálunk érvényben lévő osztrák általános bányatörvény egyik alapvető intézményét, a zártkutatmányt, annak jogérvényes fennállására nézve, tehát a legfőbb vonatkozásában, ahol az egész jogintézmény célja, lényege és sajátszerűségei leginkább előtűnnek, igyekeztem részletes ismertetés tárgyává tenni. — Érzem, hogy tanulmányomban a választott tárgyat nem merítettem ki egészen, hogy egyik-másik megszűnési esetnél még további észrevételek kínálkoznak, csakhogy teljesen kimerítő, egészen befejezett tanulmány felvetett kérdésnél alig képzelhető, mert az osztrák bányatörvényben kontemplált kizárólagos kutatási rendszert a gyakorlat nagyon komplikálttá téve. Amennyire egyszerű a törvényben a zártkutatmány jogi szabályozása, sokszor annyival nehezebb valamely konkrét kutatási jogesetet megfelelően elbírálni, s igen gyakran csak messzire visszamenő jogi következtetések, szigorúan objectív kritikával alkalmazott jogi hasonszerűség, továbbá a törvényes rendelkezések intenzióinak felkutatása s kimerítő logikai magyarázat útján vagyunk csak képesek a gyakorlatban ide vonatkozólag felmerülhető kérdések helyes megoldását eszközölni. Ezen helyzet természetszerű előidézőjét egyrészt a bányászat nagyobb mérvű oly irányú fejlődésében kell keresnünk, melyre az általános bányatörvényben foglalt kutatási rendszer megalkotásakor még gondolni sem lehetett, másrészt pedig azon körülményben, hogy a komoly bányászkodással homlokegyenest ellenkező s össze nem egyeztethető szédelgés és spekuláczió ezen jogrendszer mellett a bányászat terén igen termékeny talajra talált. Továbbá kizárólagos kutatási jogrendszerünkben a zárt kutatmány leginkább csak mint magában álló jogosítmány nyert teljes, világos és könnyen áttekinthető jogi szabályozást, ami nagyon is természetszerű folyománya annak, hogy az osztrák általános bányatörvény megalkotásánál általán a kis bányászat lebegett szem előtt. A zárt kutatmány mint egyed, mint elkülönített jogosítvány a törvény világos intézkedései mellett egészen tiszta világításban áll előttünk; ezen jogintézmény czélja, lényeges tartalma és sajátszerűségei, így plasztikus módon domborodnak ki. A helyzet csak ott kezd bonyolultabb lenni, ahol a zártkutatmányoknak, kiváltképpen a tömegesen bejelentett zártkutatmányoknak más bányajogosítványokkal való találkozásáról van szó. Ha a zártkutatmány, csak zártkutatmányokkal kerül összeütközésbe, ez esetben a tárgyi tényállás helyes ismerete mellett minden képzelhető jogesetben könnyű lesz eligazodni, feltéve, hogy ezen jogintézmény alapelveit folytonosan szem előtt tartjuk s az egyes jogesetek elbírálásánál szigorú következetességgel alkalmazzuk. Bonyolultabb a viszony ott, hol a zártkutatmány más természetű bányajogosítványokat pl. adományozott bányatelkeket stb. érint, melyek a zártkutatmányok érvényesülését adott esetben lényegesen befolyásolhatják, vagy pedig ahol a zártkutatmány az adományozás stádiumában kerül más zártkutatmányokkal összeütközésbe. Élesen tanulmányom tárgyául a zártkutatmányok érvényesülését a többi itt tekintetbe vehető bányajogosítványokhoz való vonatkozásában s itt a többi között különösen azon érdekes kontrovers kérdést választottam, hogy van-e az osztrák bányatörvény értelmében szükség esetén csonka, vagyis részben ideális fentartott mező fektetésének helye vagy sem? — vagyis fektethető-e szükség esetén a fentartott mező oly alakban is, hogy annak egy része már adományozott bányatelket, vagy esetleg bányatelket és annak tartozékát képező határközt is takarjon? Hogy itt az adományozott bányajogosítványok közül csak a bányamértékeket és határközöket említem fel, ennek természetszerű oka abban keresendő, hogy a zárt kutatmány az adományozott bányajogosítványok harmadik fajával, vagyis a külmértékekkel a jogosítványok kölcsönös érvényessége és tartalma, illetőleg a fentartott mező fektetése tekintetében nem jöhet érdemleges ellentétbe, illetve ez esetben a helyzet jogi szempontból, amint alább látni fogjuk, igen könnyen tisztázható. Az elmondottakban csonka vagy részben ideális fentartott mezőről tevén említést, ez a kifejezés: részben ideális fentartott mező, helytelennek tűnhetik fel, mivel a fentartott mező egészben véve is csak ideális. Csakhogy a választott kifejezésnek is megvan a jogosultsága annyiban, amennyiben az ilyentartott mezőnek az a része, mely bányajogilag nem szabadterületre esik, méltán nevezhető ideálisnak a mező többi részével szemben, amelyre valamikor tényleges bányatulajdon is szerezhető. Ezek után áttérve tanulmányom részletes pro