Bányászati és Kohászati Lapok, 1920 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1920-07-01 / 13. szám
98 A nagyolvasztógázok gazdaságos felhasználása (másképen ökonomikus hatásfoka)1 teljes terhelésnél 19%, a dinamó hatásfoka 92%, tehát az egész rendszer hatásfoka 070.019.0’92 = 122%. Óránként 60.000 góc __ 21 250.000 kalóriánk van, mely elméletileg = 24815 KW.-s4 856- nak felel meg.* Eszerint 122% hatásfokú berendezéssel 0122.248150 3027 KW. termelhető a kapcsolótáblán mérve. Megjegyzendő, hogy előmelegítővel, túlhevítővel, jó gázégővel felszerelt modern vízcsöves kazánnal kohógáztüzelés mellett is 70—75% hatásfok elérhető (1. II. Kazánüzem fejezetet). A 19% hatásfokú turbina kalóriafogyasztása óránként és effektív KW.-onként (a dinamó s a kazán hatásfokát nem értve bele) a következő: ^— = 4507 kal. (illetve 070 kazánhatásfok mellett Ø 6440 kal. a kohógázra vonatkoztatva), mely 12 atm. túlnyomású, 350 C °-os kilogrammonként 755 kalória melegtartalmú túlhevített gőzből 15 98 po 6 kg. gőzzel egyenlő. 2. Gázdinamó esetében. Legyen a gázgép tényleges thermikus hatásfoka teljes terhelésnél 25%, a dinamóé 92%, a kettőé együtt tehát 23%, melylyel 023.24815 . 5707 KW. termelhető a kapcsolótáblán mérve, tehát közel kétszerannyi, mint turbodinamóval.* Ez esetben effektív KW.-óránként (a dinamó hatásfokát nem értve bele) «= 3426 kalóriát U nO fogyasztanánk, mely 403 c.n40 ms 850 kalóriás gáznak felel meg. E számítások alapján átlagban minden tonna feldolgozott kokszra kereken 10, illetve 19 KW-nyi energia termelhető. Ez természetesen csak megközelítő durva átlag, miután a gáz mennyisége és fűtőértéke nagyon függ a kohóban uralkodó viszonyoktól s egyéb tényezőktől. A termelt energia egy részét maga a szorosan vett kohóüzem fogyasztja és pedig a fúvógépekre, vízszivattyúkra, ércfelvonókra, gáztisztításra, világításra stb. Lürmann szerint– 1 tonna nyers vasra mintegy 8 LE = 6 KW., Brisker szerint * 6 LE = 4-4 KW., Osann szerint • pedig — ha gázgépekkel dolgozunk — a termelt gázmennyiségnek 14%-a szükséges, ami példánkban27 KW.-nak felel meg. Ha ez egymástól eltérő három adat kikerekített átlagát, 4*5 KW.-ot vesszük számításba, látjuk, hogy turbodinamó esetében tonnánként csak 5 5 KW., gázdinamó esetében azonban 145 KW. jut a nagyolvasztó üzemén kívül energiafogyasztásra. Ha azonban a gépek nem járnak teljes terheléssel, hatásfokuk rosszabb, a nyerhető energiamennyiség is kisebb; nem árt tudni, hogy a terhelésen kívül az előjövő ingadozások is befolyást gyakorolnak a kalóriafogyasztásra: minél nagyobbak és tartósabbak a terhelési ingadozások, annál nagyobb a kalóriafogyasztás ugyanazon átlagos terhelés mellett. A gázgépnek a gőzturbináéval szemben való sokkal előnyösebb melegkihasználása mellett a következő hátrányai vannak: „ „tényleges kalfogyasztás efl. LE-óránként 1 *15 .....................— • ............... — ■ . i ■ ■ .11 —i. .... ii. . ..--------elméleti kar. szükséglet eff. LE-óránként 75.3600 — 632-3 kai. 427 * 1 KW.-óra = 75.3600 J_ . 0736 — 856-4 kai. 8 A kipuffogó gáz értékesítése esetében még 850 KW .-nal több, vagyis kereken 6550 KW. 4 Wedding: Ausführf. Handbuch d. Eisenhüttenkunde III. 1. 882. 5 Berechnung u. Untersuchung d. Eisenhochofens, 69. lap. 1909. 8 Lehrbuch der Eisenhüttenkunde I. k. 382. lap. ’ Freyn szerint ez az érték egy amerikai kohótelepre 25 LE= 25 .0736.092 .. 169 KW. Stahl u. Eisen 1910. 1609. és 1649. lap. az elméleti kat. szükséglet eff. LE-óránként .