Bányászati és Kohászati Lapok, 1935 (68. évfolyam, 1-24. szám)
1935-11-19 / 22. szám
Közgyűlés. 39 Mélyen tisztelt Közgyűlés! A Magy. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soridori, illetve budapesti ünnepi közgyűlésére, valamint Mihalovits professzor előadásaira, továbbá Vitális professzor adataira és saját elgondolásaimra támaszkodva irodalmi potpourr állítottam össze, amelyet a mai közgyűlés alkalmával a mi selmeci alma-materünk jubiláris esztendeje tett aktuálissá. — Kérem szíves türelmüket ennek meghallgatására. Mélyen tisztelt Köz évűlés 1735. június 22-én kelt kamarai rendelettel létesült a selmeci bányatisztképző intézet, mely alapját képezte a későbbi selmeci akadémiának. Ma 1935-öt írunk, tehát a selmeci intézet életének 200-ik esztendejét érte el. Fennállásának 200-ik évfordulóját a Magy. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek bánya-, kohó- és erdőmérnöki kara közgyűlés alakjában fényes keretek között ünnepelte meg. A közgyűlésen megjelent Hóman Bálint kultuszminiszter, Szily Kálmán államtitkár, vitéz Terbócz Miklós miniszteri osztálytanácsos, továbbá vitéz Simon Elemér főispánnal az élén Sopron város életének előkelőségei: Gévay Wolff Lajos alispán, Sopronyi-Thurner Mihály polgármester, vitéz Keő József, Pintér László, Pinczich István országgyűlési képviselőik, Herrmann Miksa nyugminiszter, Tuzson János egyetemi tanár, Rohringer Sándor műegyetemi rektor, a műegyetem összes dékánjaival, valamint Magyarország nagyobb bánya- és kohóvállalatainak vezetői, továbbá a társegyetemek képviselői és az egyetemi ifjúság kiküldöttjei. A közgyűlés elnöki székét Rohringer Sándor műegyetemi rektor töltötte be. Megnyitóbeszédében üdvözölte Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszert, majd Szily Kálmán államtitkárt és a megjelent többi előkelőséget.. Megnyitójában utal a selmeci főiskolának nagy múltjára, amely nemcsak a monarchiában, hanem európai vonatkozásban is a legöregebb műszaki főiskolának tekinthető. Kiemelte, hogy Selmec mindig a hazafiasság és a tudomány otthona volt. E tudománynak és hazaszeretetnek adott otthont Sopron. Üdv neked — mondá az elnök — nagymúltú kar!, aranyozza meg utaidat a múlt fénye, a magyar testvériség ápolása a földön és a föld mélyében, a csonka határokon belül és azokon, kívül! A Kormányzó Úr Ő-Főméltóságának szóló üdvözlő-távirat elintézése után Mihalovits János műegyetemi tanár „Az első bányatisztképző tanintézet alapítása Magyarországon“ című tanulmányát olvasta fel, melyben megállapítja, hogy a magyar bányaoktatás idők folyamán európai hírre tett szert és Hogy a bányajogot először hazánkban foglalták írásba. A felolvasás elhangzása után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszédében kitért az intézetnek fényes múltjára, mely íme egyetemi rangra emelkedett. Az intézet prosperitásának fő tényezőit két vezető tanárában, Mikovényi Sámuelben, a nagy mérnökben és Bél Mátyásban, a nagy földrajz- és történetíróban látja, akik nagy tudásukkal, szervezőképességükkel és összedolgozásukkal alapozták meg az intézet tartópilléreit, melynek révén mintaképül szolgált a nyugateurópai államoknak, többek között Franciaországnak is. A Magy. Kir. Kormány nevében üdvözli a bánya-, kohó- és erdőmérnöki fakultást és kívánja, hogy e díszes múlthoz és a szorgalmas jelenhez méltó, dicsőséges jövő csatlakozzék. Éljen sokáig azon nemes hagyományoknak szellemében, amelyek ezt az intézményt eddig is jellemezték. A vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után üdvözletüket tolmácsolták képviselőjük útján: a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem.