Bányászati Lapok, 1958 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
210 Bányászati Lapok 1958. 2—3. sz. publikált anyag új s a könyv legbecsesebb része, mert Hell gépeinek ilyen részletbe menő műszaki kimunkálását seholsem találhatjuk. Ezek bevezetéséül a Hell gépeit megelőző gelmeci vízmentesítő berendezéseket és gépeket , altárókat, kéziszivattyúkat , vízikerékkel meghajtott rudas szivattyúkat — nagyrészt Hell Kornél alkotásait — mutatja be, majd sorraveszi Hell József Károly találmányait : himbás-szekrényes vízemelőgépét, vízoszlopos szivattyúját, sűrített levegővel működő léggépét és tűzgépét ; szél szellőztető gépeiről és zuzóiról. Voda e gépeknek nemcsak műszaki leírását adja, de Hell József Károly idejében a selmeci bányászati akadémián tanárkodó Poda Antal és Delius Kristóf Traugott professzorok ide vonatkozó munkái alapján azok pontos számítását, hatásfokát, energiaszükségletét stb. Mindezekkel kapcsolatban érdekesen mutatja be a gépek készítésénél mutatkozó XVIII. századbeli anyagnehézségeket, amikor még túlsúlyban vannak a faszerkezetek, melyek azonban részben a teljesítmények fokozódó növekedésével, részben a vas előretörésével kapcsolatban, lassan teljesen kiszorulnak s a XVIII. század második felében készített vízoszlopos szivattyúi már kizárólag vasból készültek. Jó, ahogy szerző Hell gépein keresztül bemutatja azt az emberfölötti harcot, mit a selmeci bányák vívtak a bányavizekkel s azt, hogy Hell végül is mint győzte le azokat s állította a bányák és gépek szolgálatába. Ebben domborítja ki s foglalja össze Hell úttörő munkájának legnagyobb jelentőségét s abban, hogy vízemelő gépeinek munkába állításával a selmeci bányák soha nem látott mértékben föllendültek s azok „aranykora” Hell József Károly vízoszlopos gépeinek megjelenésével függ össze. Munkája befejező részében Voda, Hell találmányainak úttörő elsőbbségeiről szól s arról, hogy ha maguk a gépek ki is öregedtek s helyükbe újak, tökéletesebbek léptek, azok munkaelvét ma is megtaláljuk s így Hell alkotásai új, korszerű kivitelben ma is élnek s szolgálják a bányászatot. A munkát egyébként 21 rajz, illetve képmelléklet s a vonatkozó újabb és egykorú irodalom jegyzéke teszik teljessé. Faller Jenő Egyesületi hírek ÉRTESÍTÉS Az ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET új helyiségbe, a Technika Házába költözött át. Ú J I M Ü N K.. Budapest, V., Szabadság tér 17. III. emelet 306. Telefon : I 27-084, 3 1 8-926. Budapest, 1958. március liő. T ITKÁ R S Á G Társas vacsora Egyesületi központunk 1958. február 1-én rendezte meg ez évi első társas összejövetelét. A budai „Paksi halászcsárda” volt ezúttal a találkozás színhelye, ahol kiváló halételek között válogathattak a megjelentek. Vacsora után a tagok és családjaik sokáig maradtak együtt baráti hangulatban. ( Hei ) Szakelőadás Pécsett A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület pécsi csoportjai 1958. február 11-én a MTESz helyiségében közös előadói ülést rendeztek. Ennek keretében Némethi László okl. gépészmérnök, a Bányászati Tervező Intézet tervező mérnöke: ,,A szénbányászat üzemi hírközlése és fejlődési ■irányai” címmel tartott előadást. Ismertette a bányaüzemek hírközlési berendezéseinek fejlődését, külön szólva az üzemvezetési hírközlési berendezésekről. Tárgyalta a párhuzamos berendezések egyesítésének lehetőségeit és képet adott a mélyszinti hírközlés mai helyzetéről. Számos felszólalás mutatta az érdeklődést amelylyel a hallgatóság a jól sikerült előadást fogadta. (Hei) Előadói est az egyesületi központban A Bányászati Szakosztály 1958. február 14-én Egyesületünk budapesti központjában előadói estet rendezett. Heinrich József szakosztályi titkár megnyitó szavai után Dr. Boldizsár Tibor okf. bányamérnök, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár : ,,A bányalevegő felmelegedésének kiszámítása nomogramokkal” címmel tartott előadást. Az előadásban Dr. Boldizsár professzor nemcsak általában foglalkozott a nagymélységű bányákban fellépő hőmérsékleti kérdésekkel, hanem azokat az új Mecsek vidéki bányatelepítéseinknél (Zobák) várhatólag előálló helyzettel is összefüggésbe hozta. Az előadáshoz : Wietorisz Róbert, Dr. Esztó Miklós, Mazalán Pál, Ajtai Zoltán és Frank Lajos szóltak hozzá. (Hei) Szakosztály elnök-titkári értekezlet Az elnökség 1958. február 21-re értekezletre hívta össze a szakosztályok elnökeit és titkárait, hogy az. év májusában megtartandó tisztújító közgyűlés előkészületeit megtárgyalják. Mint már lapunk ez évi 1. számából ismeretes, a közgyűlés időpontját május hó 16—17-re tűzték ki, egyúttal döntés történt, hogy azt mint „küldött” közgyűlést kell megtartani. Az elnökség ezáltal a közgyűlés határozatképességét kívánja biztosítani. Tagjaink túlnyomó többsége vidéken él és így a rendes munkanapi üzemmenet mellett nem látszik biztosíthatónak a tagság legalább 2/3 részének megjelenése a közgyűlésen. Ez mai 2000 körüli taglétszámunk mellett túl sok embert vonna ki a termelőmunkából, így a közgyűlés kérdésével előzőleg már vidéki csoportjainknak is foglalt Könyvismertetés