Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1970. (21. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
Főszerkesztő : ' ÔVÂRIANTAL Szerkesztő : FELNER SÁNDOR Másodszerkesztő : DR. PILISSY LAJOS Szerkesztő bizottság : CSEH MIKLÓS, HAJAS SÁNDOR, DR. HAJTÓ NÁNDOR, DR. NÁNDORI GYULA, PINTÉR ANDRÁS, PETŐ MÁRTON, SZY GÉZA, TRAJKOVICS JÓZSEF, TURCSÁN JÓZSEF, V.-NÉ DR. FARAGÓ ELZA A rajzokat készítette : LOÓSZ JÓZSEFNÉ ■ánmiim is hoküsiiti ihpdk ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 21. évfolyam 6. szám 1970. június A nyersvas egyes nyomelemeinek mennyisége és az öntöttvas tulajdonságai közötti összefüggésekről V 0 R éS 14 fi Dr. FARAGÓ ELZA a műszaki tudományok kandidátusa Vasipari Kutató Intézet A szerző az ón, antimon és alumínium hatását vizsgálta öt különböző eredetű öntészek nyersvason. Az ezekből olvasztott, közel azonos összetételű 0,90 és 0,95 telítési fokú öntöttvas tulajdonságai azonos mennyiségű ón, antimon, illetve alumínium hatására a nyersvasak eredeti nyomelemtartalmától függően változnak. Minél nagyobb az eredeti nyomelemtartalom, annál erősebben változnak az öntöttvas tulajdonságai. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy különböző eredetű, azonos összetételű nyersvasak (C, Si, Mn, S, P) eltérő tulajdonságait a nyomelemek okozzák. Ez a hatás az öntöttvasban is jelentkezik. 1. Bevezetés Az öntöttvas minősége sok tényező, pl. a kémiai összetétel, az olvasztási, öntési és lehűlési körülmények stb. együttes hatásának az eredménye. Előfordul, hogy a rendszeresen ellenőrzött öt elem alapján azonos összetételű, de különböző helyről származó nyersvasak tulajdonságai lényegesen eltérnek egymástól és ezek a tulajdonságok, mint ahogyan az utóbbi években több kutató is kimutatta, a nyersvas átolvasztásakor átadódnak az öntvényeknek is. Az öt elem alapján azonos összetételű, de különböző eredetű nyersvasak eltérő tulajdonságait feltehetően a bennük néhány ezred-, század-, esetleg tized százalékban jelenlevő, nagyszámú szennyező elem okozza. A nyersvasakban az öt nyilvántartott és ellenőrzött elemen kívül leggyakrabban nitrogén, hidrogén, oxigén, réz, ón, antimon, arzén, ólom, alumínium, titán, nikkel, króm stb. található. Ezeknek az elemeknek a nyers- és az öntöttvas tulajdonságaira kifejtett hatásával foglalkozó irodalmi adatok gyakran egymásnak ellentmondóak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nyomelemek hatásának mechanizmusa még nem tisztázott, a kísérleti körülmények és a vizsgálati eredmények összefüggései jórészt ismeretlenek. A vizsgálati eredmények értékelésekor ezért ismerni kell a kísérletekhez felhasznált eredeti nyersvasak és a kísérletek folyamán szándékosan adagolt nyomelemek hatására megváltozott tulajdonságait. Irodalmi adatok hiányában ezek összefüggését kísérleti úton megvizsgáltuk. 2. Saját kísérletek 2.1. A kísérletek leírása Az öntöttvas előállításához felhasznált nyersvas eredete, illetve összetétele és a nyomelemeknek hatása közötti összefüggés vizsgálata céljából kísérletsorozatot végeztünk, amelyben ötféle különböző helyről származó — magyar, szovjet hematit, ausztráliai faszenes (WCI), kanadai Soréi és svéd faszenes öntészeti nyersvasakból esetenként elektróda grafit, FeSi, vagy FeMn, Armco-vas hozzáadásával közel azonos összetételű öntöttvasat olvasztottunk (^7·0,90—0,95) villamos kemencében. A folyékony vasat 1450 °C-ra túlhevítettük és részletekben csapolva az egyes adagokba ónt, antimont, illetve alumíniumot adagoltunk, majd technológiai próbákat öntöttünk. Ezeken vizsgáltuk a kémiai összetételt, az öntöttvas szövetét, mechanikai tulajdonságait, fehéredési hajlamát és lineáris zsugorodását. Az üst aljába színfém alakjában beadagolt szenynyezők segítségével az öntöttvasban az ón, antimon, illetve alumínium mennyiségét max. 0,3%-ig fokozatosan (kb. 0,05%-onként) növeltük. 2.2. A vizsgálati eredmények és ezek értékelése a) Az öntöttvas kémiai összetétele A kísérletekhez felhasznált nyersvasak összetételét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált nyersvasat a kis foszfor- és kéntartalmon kívül az igen csekély szennyezettség is jellemzi. A magyar öntészeti nyersvasban található a legtöbb nyomelem és mennyiségük is ebben a nyersvasban a legnagyobb. A svéd nyersvasat viszont nagyobb réz-, króm-, nikkel-, alumínium- és titántartalom jellemzi . DK 669.162.276.124.2.669.13 Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 21. évfolyam 1970. 6. sz. 121