Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1970. (21. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

Főszerkesztő : ' ÔVÂRIANTAL Szerkesztő : FELNER SÁNDOR Másodszerkesztő : DR. PILI­SS­Y LAJOS Szerkesztő bizottság : CSEH MIKLÓS, HAJAS SÁNDOR, DR. HAJTÓ NÁNDOR, DR. NÁNDORI GYULA, PINTÉR ANDRÁS, PETŐ MÁRTON, SZY GÉZA, TRAJKOVICS JÓZSEF, TURCSÁN JÓZSEF, V.-NÉ DR. FARAGÓ ELZA A rajzokat készítette : LOÓSZ JÓZSEFNÉ ■ánmiim is hoküsiiti ihpdk ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÖNTÖDEI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 21. évfolyam 6. szám 1970. június A nyersvas egyes nyomelemeinek mennyisége és az öntöttvas tulajdonságai közötti összefüggésekről V 0 R é­S 14 fi Dr. FARAGÓ ELZA a műszaki tudományok kandidátusa Vasipari Kutató Intézet A szerző az ón, antimon és alumínium hatását vizsgálta öt különböző eredetű öntészek­ nyersva­son. Az ezekből olvasztott, közel azonos összetételű 0,90 és 0,95 telítési fokú öntöttvas tulajdonságai azo­nos mennyiségű ón, antimon, illetve alumínium hatására a nyersvasak eredeti nyomelemtartalmától függően változnak. Minél nagyobb az eredeti nyom­elemtartalom, annál erősebben változnak az öntött­vas tulajdonságai. A vizsgálat eredményei azt mu­tatják, hogy különböző eredetű, azonos összetételű nyersvasak (C, Si, Mn, S, P) eltérő tulajdonságait a nyomelemek okozzák. Ez a hatás az öntöttvasban is jelentkezik. 1. Bevezetés Az öntöttvas minősége sok tényező, pl. a kémiai összetétel, az olvasztási, öntési és lehűlési körül­mények stb. együttes hatásának az eredménye. Előfordul, hogy a rendszeresen ellenőrzött öt elem alapján azonos összetételű, de különböző helyről származó nyersvasak tulajdonságai lényegesen el­térnek egymástól és ezek a tulajdonságok, mint ahogyan az utóbbi években több kutató is kimu­tatta, a nyersvas átolvasztásakor átadódnak az öntvényeknek is. Az öt elem alapján azonos össze­tételű, de különböző eredetű nyersvasak eltérő tu­lajdonságait feltehetően a bennük néhány ezred-, század-, esetleg tized százalékban jelenlevő, nagy­számú szennyező elem okozza. A nyersvasakban az öt nyilvántartott és ellenőr­zött elemen kívül leggyakrabban nitrogén, hidro­gén, oxigén, réz, ón, antimon, arzén, ólom, alumí­nium, titán, nikkel, króm stb. található. Ezeknek az elemeknek a nyers- és az öntöttvas tulajdonsá­gaira kifejtett hatásával foglalkozó irodalmi adatok gyakran egymásnak ellentmondóak. Ennek való­színűleg az az oka, hogy a nyomelemek hatásának mechanizmusa még nem tisztázott, a kísérleti kö­rülmények és a vizsgálati eredmények összefüggé­sei jórészt ismeretlenek. A vizsgálati eredmények értékelésekor ezért is­merni kell a kísérletekhez felhasznált eredeti nyersvasak és a kísérletek folyamán szándékosan adagolt nyomelemek hatására megváltozott tulaj­donságait. Irodalmi adatok hiányában ezek össze­függését kísérleti úton megvizsgáltuk. 2. Saját kísérletek 2.1. A kísérletek leírása Az öntöttvas előállításához felhasznált nyersvas eredete, illetve összetétele és a nyomelemeknek ha­tása közötti összefüggés vizsgálata céljából kísér­letsorozatot végeztünk, amelyben ötféle különböző helyről származó — magyar, szovjet hematit, ausztráliai faszenes (WCI), kanadai Soréi és svéd fa­szenes öntészeti nyersvasakból esetenként elektróda grafit, FeSi, vagy FeMn, Armco-vas hozzáadásával közel azonos összetételű öntöttvasat olvasztottunk (^7·0,90—0,95) villamos kemencében. A folyé­kony vasat 1450 °C-ra túlhevítettük és részletekben csapolva az egyes adagokba ónt, antimont, illetve alumíniumot adagoltunk, majd technológiai próbá­kat öntöttünk. Ezeken vizsgáltuk a kémiai összeté­telt, az öntöttvas szövetét, mechanikai tulajdonsá­gait, fehéredési hajlamát és lineáris zsugorodását. Az üst aljába színfém alakjában beadagolt szeny­­nyezők segítségével az öntöttvasban az ón, anti­mon, illetve alumínium mennyiségét max. 0,3%-ig fokozatosan (kb. 0,05%-onként) növeltük. 2.2. A vizsgálati eredmények és ezek értékelése a) Az öntöttvas kémiai összetétele A kísérletekhez felhasznált nyersvasak összeté­telét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált nyersvasat a kis foszfor- és kéntartalmon kívül az igen csekély szennyezettség is jellemzi. A magyar öntészeti nyersvasban található a legtöbb nyom­elem és mennyiségük is ebben a nyersvasban a leg­nagyobb. A svéd nyersvasat viszont nagyobb réz-, króm-, nikkel-, alumínium- és titántartalom jel­lemzi . DK 669.162.276.124.2.669.13 Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 21. évfolyam 1970. 6. sz. 121

Next