Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1982. (33. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1-2. szám

kooperációs szerződést kötött az Uddeholm-Sustan céggel, ezáltal lehetőség van a hazai igények ki­elégítésére. Szerszámméretezés Jelölések : d/ a szerszámba beömlő fém fajhője, kj/(kg -°C), ce az öntvény fajhője a szerszámból való kivételkor, kJ/(kg.°C), d a hűtőfurat átmérője, m, l a hűtőfurat hossza, m, mb­ az időegység alatt gáznemű állapotba átmenő kenő­anyag tömege, kg/s, mg az öntvény tömege, kg, n az óránkénti lövésszám, 1/h, pg a gáznyomás, Pa, p0 a légköri nyomás, Pa pe az öntérnyomás, MPa, 1. táblázat A formaalap anyagminőségeinek jelei ts, 1/ a szerszámba beömlő fém hőmérséklete, °C, ill. К, tu a hűtőközeg közepes hőmérséklete, °C, thi a hűtőközeg kilépő-hőmérséklete, °C, tu?, a hűtőközeg belépő-hőmérséklete, °C, t0, T0 a környezet hőmérséklete, °C, ill. К, tg az öntvény hőmérséklete a szerszámból való kivétel­kor, °C, tSz a szerszám hőmérséklete, °C, Vg a gáz sebessége, m/s, Vh a hűtőközeg sebessége, m/s, Af a szerszám felfekvő felülete, m2, Ah a hűtőfurat felülete, m2, As a szerszám sugárzó felülete, m2, Asz a szerszám szabad felülete, m2, M a gáz moláris tömege, kg/mol, K­ az egyetemes gázállandó, 72­8,314 J/(mol • K), S a gázelvezető csatornák összkeresztmetszete, m2, Vg a szerszámból elvezetendő gáz térfogata, m3, Va a formaüreg térfogata, m3, a a hőátadási együttható, W/(m2 • °C), ö a szerszám és a felfogólap vastagsága, m, e az emissziós tényező, A a hővezetési együttható, W/(m • °C), ç a veszteségtényező, ρ/ a folyékony fém sűrűsége, kg/m3, Qq a szerszámból távozó gáz sűrűsége, kg/m3, Ql a levegő sűrűsége, kg/m3, r a töltési idő, s, Ф a hőáram, W. A szerszám kialakításához, egyes részeinek ki­választásához igen sokféle méétezési feladatot kell megoldani, kezdve a fészekszám számításá­tól az egyes alkatrészek szilárdsági méretezéséig. Fontossági sorrendet nem lehet felállítani, mivel mindegyik a szerszám helyes működéséhez elen­gedhetetlen. A méretezési feladatok között vannak olyanok, amelyek alapelvei már jobban kikristályosodtak, pl. a fészekszám meghatározása, a szilárdsági szá­mítások. Vannak viszont olyanok, amelyek még nem egyértelműek, több megoldás is lehetséges, ugyanakkor a helyes kialakítástól nagymértékben függ a szerszám működése. Ilyenek pl. a szerszám hőegyensúlyának számítása és a formaüreg szel­lőzésének kérdései. A szerszám hőegyensúlyának számítása A nyomásos öntőszerszámba nagy hőmérsék­letű megolvasztott anyagot sajtolnak be. Az alu­míniumötvözetek hőmérséklete 620— 750 °C, az ónötvözeteké 265—300 °C, a cinkötvözeteké 430—550 °C. A folyamatos üzemelés közben a szerszám fel­­melegszik. A gyakorlati tapasztalatok szerint a szerszám optimális üzemi hőmérséklete a követ­kező : cinkötvözetek 170—200 °C, alumíniumötvözetek 240—260 °C, ónötvözetek 90—110 °C. Fontos a szerszám hőegyensúlyának biztosítása. A szerszámba bevitt hőmennyiségnek egyenlőnek kell lennie az elvezetett hőmennyiséggel : (1) ahol: Ф­ a folyékony fémmel bejuttatott hőmennyiség, W, Фр a súrlódás következtében keletkező hőmeny­­nyiség, W, Ф,, a szerszámból sugárzással távozó hőmennyi­ség, W, 1. ábra. Normális felépítésű szerszámház 2. ábra. Ékbetétes felépítésű szerszámház St 1 UHB 11 1. 1730 C45W3— St 2 UHB Prexi 1. 2162 21MnCr5 BC 3 St 6 UHB Srupax 1. 2710 45NiCr6— St 7 UHB Orvar 2M 1. 2344 X40CrMo V51 — 13 St 8 UHB Stavax ESR 1. 2083 X40&13 St 9 UHB Grane 1. 2721 50NoCrl3—

Next