Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1986. (37. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Szerkesztésért felelős: DR. PILISSY LAJOS Szerkesztő : KOVÁCS LÁSZLÓ Másodszerkesztő : DR. KOVÁCS TIBOR Szerkesztőbizottság : DR. BAKÓ KÁROLY, DR. HAVASI LÁSZLÓ, LENGYEL KÁROLY, DR. NÁNDORI GYULA, PINTÉR ANDRÁS, SÁNDOR JÓZSEF, DR. SZABÓ ZSOLT, DR. SZALAI GYULA, SZENDE GYÖRGY, DR. VÖRÖSNÉ DR. FARAGÓ ELZA A rajzokat készítette: LOÓSZ JÓZSEFNÉ BilnyaSZATI ÉS KOHÁÁSZATI LAPOK ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA 37. (119.) évfolyam 1. szám 1986. január A növelt és nagy szilárdságú öntöttvasak gyártásához kifejlesztett korszerű modifikátorok* DR. VÖRÖSNÉ DR. FARAGÓ ELZA okt. kohómérnök, a mftsz. tud. kandidátusa Gépipari Technológiai Intézet DK 669.13.046.6.621.746.5 Az öntöttvas szilárdságát befolyásoló tényezők. A módosítás célja és szerepe a korszerű olvasztástechnológiában. A módosítás mechanizmusa. Orafitosító és stabilizáló modifikátorok. A komplex modifikátorok használatának előnyei. Az öntöttvas szilárdságát befolyásoló tényezők A vas-karbon ötvözet azoknak a heterogén ötvözeteknek a csoportjába tartozik, amelyekben lágy és kemény, rideg és szívós fázisok együtt fordulnak elő. Ezeknek az ötvözeteknek mechanikai tulajdonságait nemcsak fázisaik tulajdonságai és mennyisége határozza meg, mint általában a heterogén ötvözetekét, hanem jelentős hatása van a fázisok viszonylagos helyzetének is. Ezek a heterogén ötvözetek rendszerint ridegek, ha az alapszövetet alkotó fázis rideg. Ha viszont az alapszövet lágy, szívós, és ebben kemény, rideg fázisok találhatók, akkor a rideg fázis mérete és eloszlása döntő jelentőségű. A rideg fázisok megközelítőleg gömb, tű vagy lemez alakúak lehetnek. A legtöbb diszlokáció útját a lemez alakúak zárják el, lényegesen többet, mint a gömb alakúak. A mechanikai tulajdonságok kialakulása szempontjából ez utóbbi a kedvezőbb. A stabilis állapotú, grafitos vas-karbon ötvözetek szilárdsága és keménysége lényegesen kisebb, mint a hasonló karbontartalmú karbidosoké. Az öntöttvasban a szívós, közepesen szilárd ferrit és az ugyancsak szívós, jelentős szilárdságú perlit olyan szövetelemekkel fordul elő, melyeknek sem szívóságuk, sem szilárdságuk nincs. A lemezgrafitos öntöttvasban mindössze 6—10 térfogatszázalék grafit van, mégis elegendő ahhoz, hogy az alapszövet szilárdságának csak kis hányadát engedje érvényesülni, szívósságából pedig semmit. A lemezes grafit hatása 10—15-ször akkora, mint amekkora a fázis mennyisége alapján várható lenne. Ez a grafitlemezek bemetsző hatásának eredménye. Ezek alapján az öntöttvas szilárdsága annál nagyobb, — minél kisebb a grafit mennyisége, — minél kedvezőbb alakban (lekerekített végű lemez, gömb) van a grafit jelen, — minél egyenletesebb a grafit eloszlása, ez egyben azt is jelenti, hogy minél finomabb az eutektikus cella, — minél hosszabbak a primer ausztenitdendritek és irányuk minél kedvezőbb, — minél nagyobb az alapszövet szilárdsága, minél több és minél finomabb a perlit, vagy a szövet szilárdsága egyéb okok miatt nagy (pl. átalakulási szövet). A grafit mennyisége elsősorban és legkézenfekvőbben a vegyi összetétel megválasztásával, a telítési számmal, a lehűűtési körülményekkel befolyásolható. A grafit eloszlása és alakja, továbbá az eutektikus cellák mérete az olvadék kezelésével, módosításával befolyásolható. Az eutektikus cellák méretének csökkenésével, illetve az 1 mm2-re jutó cellák számát 1-ről 5-re növelve, 460 N/mm2-ről 650 N/mm2-re nőhet a szakítószilárdság. A primer ausztenitdendritek annál hosszabbak, minél kisebb a telítési szám, orientációjuk a dermedés irányításával szabályozható. A legjobb szilárdság és szívósság akkor biztosítható, ha az ausztenitdendritek főtengelye az igénybevétel irányával megegyező. Az alapszövet szilárdsága ugyancsak a vegyi összetétel megválasztásával, ötvözéssel, továbbá hőkezeléssel növelhető. Az alapszövet szilárdsága a ferrit keménységének növelése, a ferrithányad csökkentése és a perlit diszperzitásának növelése révén érhető el. A szakítószilárdság jól jellemezhető a keménységgel. A szakítószilárdság és a ke- * Elhangzott a XI. magyar öntőnapokon Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 37. évfolyam, 1986. 1. szám