Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1992 (125. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1-2. szám
egyesületi tanulmányutak száma nagy mértékben csökkent, és a külföldi társegyesületekkel korábban kialakított kapcsolatok is - a szlovént és lengyelt kivéve - mélypontra zuhantak. A beszámolók után dr. Fazekas János felolvasta azoknak a nevét, akiket a szakosztály ügyvezetősége szerény jutalomban kíván részesíteni és amely jutalmat az érintettek postán fognak megkapni. Stoll Lóránt, a szakosztály titkára közölte, hogy a rudabányai szervezet elnöke, Szabó János lemondott tisztségéről, és utódául Veres Imrét választották meg. Bejelentette, hogy elkészült a Szent Borbáláról szóló minikönyv. Az egyesület hivatali szervezetében a szakosztály ügyintézője Gombár Jánosné lett. Bársony László technikumi igazgató (Tatabánya) a technikusképzés elősegítésére létrehozott alapítvány támogatását kérte. Hegedűs Csaba (Oroszlány) arra hívta fel a figyelmet, hogy december 19-én emlékművet avatnak fel a tatabányai volt XII-es lejtős aknánál az 1950. évi sújtólégrobbanás és tűz 81 áldozata emlékére. Befejezésül dr. Fazekas János elnök a szakosztály-vezetőség tagjainak, s rajtuk keresztül a helyi szervezetek tagjainak boldog újévet kívánt. Mintegy félórás teremátrendezési, beszélgetési szünet után kezdődött meg, a már hagyományosnak mondható „6. Legszakosztályibb Évszakestély” dr. Fazekas János elnöklésével. A komoly pohár összefogásra buzdító, szép gondolatait dr. Tóth István egyesületi elnök tolmácsolta, a jó hangulatról Kiss Csaba kontrapunkt és még jó néhány formában lévő Firma (no meg a selmeci nóták és az üveg sörök) gondoskodtak. A szakestély Schmidt György kohómérnököt, az egyesület hivatali szervezetének új ügyvezető igazgatóját tiszteletbeli bányásszá fogadta, miután többé-kevésbé jól felelt a feltett keresztkérdésekre. Kárpáty Lóránt A borsodi szervezet életéből Országos bányamentő-konferencia Miskolcon 1991. szeptember 26-27-én tartották meg Miskolcon az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bányászati szakosztálya és annak bányabiztonsági szakcsoportja, valamint borsodi szervezete, továbbá a Miskolci Akadémiai Bizottság mélyművelésű szénbányászati munkabizottsága rendezésében a XVII. Országos bányamentő konferenciát. 26-án délelőtt 10 órakor Lóránt Miklós, az OMBKE borsodi szervezetének titkára köszöntötte a konferencia résztvevőit a Borsodi Szénbányák székházának tanácstermében, majd felkérte dr. Reményi Gábort, a Borsodi Szénbányák felszámoló biztosát, megnyitó előadásának elmondására. Dr. Reményi Gábor kifejtette, hogy amilyen mértékben eltolódik a bányászat a kedvezőtlenebb adottságú mezők felé, a bányaveszélyek annál inkább nőnek. A növekvő veszélyeket a biztonságtechnika fejlődése sem tudja mindig ellensúlyozni, ezért keletkeznek a bányászati katasztrófák. A biztonságtechnika feladatkörébe a mentés is beletartozik, bár bizonyos mértékig önálló tudományággá fejlődött. A továbbiakban a konferenciát Kovács Lóránd, a Borsodi Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese vezette, aki felkérte az előadókat, hogy - mivel az előadásokat a konferencia résztvevői írásban megkapták - csak a kiemelésre szánt kérdések összefoglalására szorítkozzanak. Az első előadó dr. Pilláry Endre, a Mecseki Szénbányák üzemegészségügyi szolgálatának főorvosa volt, aki A Dráger BG-174 típusú bányamentő-készülékekkel végzett ERGOOXY-spirometriás vizsgálatok címmel tartott előadást, amelyben a bányamentő-készülékek használatának élettani korlátairól, a kísérletek személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a kísérletek alapján szerzett tapasztalatokról szólt. Következett Neuberger Antalnak, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének az előadása Az önmentés korszerű módszerei, eszközei, a menekülési útvonalak és követelményeik címmel. Előadásában összehasonlította az oxigénes és a szűrős önmentőkészülékeket, majd kitért a készülékek használhatóságának mérlegelésére is. Rajz Mátyás, a Borsodi Szénbányák központi bányamentőállomásának parancsnoka, a borsodi bányamentő-szervezetről és bányamentési tapasztalatokról beszélt, előadását táblázatokkal illusztrálva. Darabos István laboratóriumvezető a Tatabányai Bányák Vállalat központi bányamentő-állomásáról A bányatűz fázisai és a keletkező gázok közötti összefüggés című előadásában a gázfejlődés törvényszerűségeit, a fejlődött gázok mérését és a mérési eredményekből levonható következtetéseket foglalta össze. Wéber Ferenc, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. biztonságtechnikai osztályvezetője, A bányamentő-szervezet működési költségének csökkentési formái a Bakonyi Bauxitbányánál címmel tartott előadást. Pusztafalvi János, a Komlói bányaüzem szellőztetési és tűzvédelmi megbízottja előadásának címe: Nitrogén inertgáz alkalmazása bányatüzek megelőzésére és felszámolására a Mecseki Szénbányák mélyművelésű bányaüzemeiben volt. Czene Géza, a Nógrádi Szénbányák biztonságtechnikai osztályvezetője A bányás bánya elővárosi munkahelyén 1989. január 4-én bekövetkezett omlás bányamentési tapasztalatai címmel adott tanulságos ismertetést. Dr. Patvaros József, a Miskolci Egyetem tanára,A menekítő kamrák telepítése című előadásában a biztonságos menekülés egy új lehetőségét emelte ki. Erdélyi László, a Komlói bányaüzem főmérnöke, Váratlan széniszapbetörés Komló bányaüzemben című előadásában a baleset körülményeit elemezte. Vöröskői István, a Dorogi Szénbányák központi bányamentő-állomásának vezetője Az 1988. december 4-i lencsehegyi szénporrobbanás címmel tartott előadást. Végezetül Posta Vaclav, az Osztravai Szénbányák igazgatója összegezte gondolatait Modern nitrogén-előállítás az Osztrava-Karvina-i medencében címmel. Az előadásokat követő vita során, Neuberger Antal ismertette a legutóbbi, komlói Béla aknai sújtólégrobbanás körülményeit, Kovács Lóránd pedig rámutatott, hogy a bányabiztonság kérdése még mindig 25 000 föld alatti dolgozót érint, ezért feltétlenül foglalkozni kell vele. Az előadásokat ebéd követte a Borsodi Szénbányák ebédlőjében. Másnap a konferencia résztvevői a Borsodi Szénbányák központi bányamentő-állomását látogatták meg. Itt Rajz Mátyás, az állomás vezetője, ismertette a szolgálati rendszert, és bemutatta az állomás felszereléseit. Ezt követően a látogatók és az állomás dolgozói elbeszélgettek a bányamentő munkáról, a munkakörülményekről és a nehzzségekről. A beszélgetésekből kiderült, hogy nemcsak Borsodban, hanem minden bányavállalatnál gondot okoznak az anyagi megszorítások. A látogatás a Központi Osztályozó üzemi éttermében ebéddel zárult. Mándy András Szakmai nap Miskolcon 1991. október 24-én a szervezet bányagépész munkabizottsága szakmai előadásokat rendezett a Borsodi Szénbányák klubjában. Dr. Bodnár János, a vállalat gépészeti osztályának és a munkabizottságnak a vezetője bevezetőjében elmondta, hogy tisztelet illeti azokat, akikből még nem halt ki a szakmánkba vetett hit. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben kis ötletek- 104 Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 125. évfolyam 1-2. szám