Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1992 (125. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1-2. szám

egyesületi tanulmányutak száma nagy mértékben csökkent, és a külföldi társegyesületekkel korábban kialakított kapcsola­tok is - a szlovént és lengyelt kivéve - mélypontra zuhantak. A beszámolók után dr. Fazekas János felolvasta azoknak a nevét, akiket a szakosztály ügyvezetősége szerény jutalom­ban kíván részesíteni és amely jutalmat az érintettek postán fognak megkapni. Stoll Lóránt, a szakosztály titkára közölte, hogy a rudabányai szervezet elnöke, Szabó János lemondott tisztségéről, és utódául Veres Imrét választották meg. Bejelentette, hogy elkészült a Szent Borbáláról szóló minikönyv. Az egyesület hivatali szerve­zetében a szakosztály ügyintézője Gombár Jánosné lett. Bársony László technikumi igazgató (Tatabánya) a techni­kusképzés elősegítésére létrehozott alapítvány támogatását kérte. Hegedűs Csaba (Oroszlány) arra hívta fel a figyelmet, hogy december 19-én emlékművet avatnak fel a tatabányai volt XII-es lejtős aknánál az 1950. évi sújtólégrobbanás és tűz 81 áldozata emlékére. Befejezésül dr. Fazekas János elnök a szakosztály-vezető­ség tagjainak, s rajtuk keresztül a helyi szervezetek tagjainak boldog újévet kívánt. Mintegy félórás teremátrendezési, beszélgetési szünet után kezdődött meg, a már hagyományosnak mondható „6. Legszakosztályibb Évszakestély” dr. Fazekas János elnöklésé­vel. A komoly pohár összefogásra buzdító, szép gondolatait dr. Tóth István egyesületi elnök tolmácsolta, a jó hangulatról Kiss Csaba kontrapunkt és még jó néhány formában lévő Fir­ma (no meg a selmeci nóták és az üveg sörök) gondoskodtak. A szakestély Schmidt György kohómérnököt, az egyesület hi­vatali szervezetének új ügyvezető igazgatóját tiszteletbeli bá­nyásszá fogadta, miután többé-kevésbé jól felelt a feltett ke­resztkérdésekre. Kárpáty Lóránt A borsodi szervezet életéből Országos bányamentő-konferencia Miskolcon 1991. szeptember 26-27-én tartották meg Miskolcon­­ az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bányász­ati szakosztálya és annak bányabiztonsági szakcsoportja, vala­mint borsodi szervezete, továbbá a Miskolci Akadémiai Bizott­ság mélyművelésű szénbányászati munkabizottsága rendezésében­­ a XVII. Országos bányamentő konferenciát. 26-án délelőtt 10 órakor Lóránt Miklós, az OMBKE bor­sodi szervezetének titkára köszöntötte a konferencia résztve­vőit a Borsodi Szénbányák székházának tanácstermében, majd felkérte dr. Reményi Gábort, a Borsodi Szénbányák fel­számoló biztosát, megnyitó előadásának elmondására. Dr. Reményi Gábor kifejtette, hogy amilyen mértékben el­tolódik a bányászat a kedvezőtlenebb adottságú mezők felé, a bányaveszélyek annál inkább nőnek. A növekvő veszélyeket a biztonságtechnika fejlődése sem tudja mindig ellensúlyozni, ezért keletkeznek a bányászati katasztrófák. A bizton­ságtechnika feladatkörébe a mentés is beletartozik, bár bizo­nyos mértékig önálló tudományággá fejlődött. A továbbiakban a konferenciát Kovács Lóránd, a Borsodi Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese vezette, aki fel­kérte az előadókat, hogy - mivel az előadásokat a konferencia résztvevői írásban megkapták - csak a kiemelésre szánt kér­dések összefoglalására szorítkozzanak. Az első előadó dr. Pilláry Endre, a Mecseki Szénbányák üzemegészségügyi szolgálatának főorvosa volt, aki A Dráger BG-174 típusú bányamentő-készülékekkel végzett ERGO­­OXY-spirometriás vizsgálatok címmel tartott előadást, amely­ben a bányamentő-készülékek használatának élettani korlá­tairól, a kísérletek személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a kísérletek alapján szerzett tapasztalatokról szólt. Következett Neuberger Antalnak, az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség elnökének az előadása Az önmentés kor­szerű módszerei, eszközei, a menekülési útvonalak és követel­ményeik címmel. Előadásában összehasonlította az oxigénes és a szűrős önmentőkészülékeket, majd kitért a készülékek használhatóságának mérlegelésére is. Rajz Mátyás, a Borsodi Szénbányák központi bányamentő­állomásának parancsnoka, a borsodi bányamentő-szervezet­ről és bányamentési tapasztalatokról beszélt, előadását táblá­zatokkal illusztrálva. Darabos István laboratóriumvezető a Tatabányai Bányák Vállalat központi bányamentő-állomásáról A bányatűz fázisai és a keletkező gázok közötti összefüggés című előadásában a gázfejlődés törvényszerűségeit, a fejlődött gázok mérését és a mérési eredményekből levonható következtetéseket foglal­ta össze. Wéber Ferenc, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. bizton­ságtechnikai osztályvezetője, A bányamentő-szervezet műkö­dési költségének csökkentési formái a Bakonyi Bauxitbányánál címmel tartott előadást. Pusztafalvi János, a Komlói bányaüzem szellőztetési és tűz­védelmi megbízottja előadásának címe: Nitrogén inertgáz al­kalmazása bányatüzek megelőzésére és felszámolására a Me­cseki Szénbányák mélyművelésű bányaüzemeiben volt. Czene Géza, a Nógrádi Szénbányák biztonságtechnikai osz­tályvezetője A bányás bánya elővárosi munkahelyén 1989. ja­nuár 4-én bekövetkezett omlás bányamentési tapasztalatai címmel adott tanulságos ismertetést. Dr. Patvaros József, a Miskolci Egyetem tanára,A­ menekítő kamrák telepítése című előadásában a biztonságos menekülés egy új lehetőségét emelte ki. Erdélyi László, a Komlói bányaüzem főmérnöke, Váratlan széniszapbetörés Komló bányaüzemben című előadásában a baleset körülményeit elemezte. Vöröskői István, a Dorogi Szénbányák központi bányamen­tő-állomásának vezetője Az 1988. december 4-i lencsehegyi szénporrobbanás címmel tartott előadást. Végezetül Posta Vaclav, az Osztravai Szénbányák igazga­tója összegezte gondolatait Modern nitrogén-előállítás az Osztrava-Karvina-i medencében címmel. Az előadásokat követő vita során, Neuberger Antal ismer­tette a legutóbbi, komlói Béla aknai sújtólégrobbanás körül­ményeit, Kovács Lóránd pedig rámutatott, hogy a bányabiz­tonság kérdése még mindig 25 000 föld alatti dolgozót érint, ezért feltétlenül foglalkozni kell vele. Az előadásokat ebéd követte a Borsodi Szénbányák ebéd­lőjében. Másnap a konferencia résztvevői a Borsodi Szénbányák központi bányamentő-állomását látogatták meg. Itt Rajz Má­tyás, az állomás vezetője, ismertette a szolgálati rendszert, és bemutatta az állomás felszereléseit. Ezt követően a látogatók és az állomás dolgozói elbeszélgettek a bányamentő munká­ról, a munkakörülményekről és a nehzzségekről. A beszélge­tésekből kiderült, hogy nemcsak Borsodban, hanem minden bányavállalatnál gondot okoznak az anyagi megszorítások. A látogatás a Központi Osztályozó üzemi éttermében ebéddel zárult. Mándy András Szakmai nap Miskolcon 1991. október 24-én a szervezet bányagépész munkabi­zottsága szakmai előadásokat rendezett a Borsodi Szénbá­nyák klubjában. Dr. Bodnár János, a vállalat gépészeti osztályának és a munkabizottságnak a vezetője bevezetőjében elmondta, hogy tisztelet illeti azokat, akikből még nem halt ki a szakmánkba vetett hit. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben kis ötletek- 104 Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 125. évfolyam 1-2. szám

Next