Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1996 (129. évfolyam, 1-6. szám)
1996-05-01 / 3. szám
négy olyan előadás szerepelt a meghívón, melyek három gazdasági egységet képviseltek: a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt.-t (BBVH Rt.) és annak Edelény bányáját, a Minerál 21 Kft. Vadna külfejtését és a Rudolf Kft.-t. Fokozott érdeklődéssel vártuk, hogy az 1996-ban bezárásra ítélt Edelény bánya, valamint a tevékenységét befejező Vadna külfejtés, ill. az ott dolgozók sorsa hogyan alakul a jövőben. Kárpáti Lászlónak, a Pufitok Bánya Kft. ügyvezető igazgatójának megnyitó gondolatai után Bombicz István, Edelény bánya főmérnöke, vette át a szót. Szívszorongató egy bánya végnapjainak történetéről hallani. Rövid áttekintést kaptunk az 1993. évi kormánydöntés óta eltelt időről, és megtudtuk, hogy jó fél évvel felgyorsult a bezárás az állami támogatás elfogytával. Bombicz kolléga tájékoztatást adott a bezárás várható időütemezéséről, költségeiről és a felmerült humánpolitikai gondokról. Megköszönte a medencebeli társbányák segítségét a műszaki és a humán problémák megoldásában. A második előadást dr. Bodnár János, a BBVH Rt. irodavezetője tartotta Műszaki kötelezettségek teljesítése a rt. területén címmel. Vetített ábrák, táblázatok segítségével tájékoztatott a volt Borsodi Szénbányák utódszervezeteit (ez 11 kft.-t jelent) érintő ráfordítások nagyságáról és a SZÉSZEK biztosította költségvetési keret felosztásáról, majd részletesebben elemezte a rt. által 1995-ben teljesített műszaki kötelezettségeket (bányakár, bányabezárás, tájrendezés stb.), és ismertette az 1996. évi tervet. A következő előadó Bombicz János, a Minerál 21 Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki ismertette a Vadna külfejtés életét az 1989. évi indítástól (még a Borsodi Szénbányák szervezeti keretei között) a jelenlegi helyzetig, amikor a termelés befejeztével a tájrendezési munkáiknál tartanak. Végső formájában a tervek szerint egy hobbitavat szeretnének itt kialakítani, de addig még sok műszaki és gazdasági gondot kell megoldani. A szakmai délután utolsó előadója Markó István, a Rudolf Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki egy hírlapból vette előadása címét: Kelendőbb a szén a gáznál? Jóleső volt hallgatni, hogy egy olyan bánya, melyet 1991 decemberében szinte az elsők között ítéltek bezárásra, sőt ahol 1992 márciusában aknabezárási szertartást is tartottak, milyen erőfeszítéssel, szinte hihetetlen lesöpörhetetlenséggel - bár más művelési technológiával és lényegesen kisebb létszámmal - hogyan él a mai napig is, és termel, és még évekig szeretne termelni. A frappáns előadás, egy kis bányaszagot hozva közénk, a Rudolf bányáról és a környékén élő emberekről szóló rövid videofilm vetítésével zárult. Kárpáty Erika A Borsodi Energetikai Kft. Szénelőkészítő-művének szakmai napja A Borsodi Energetikai Kft. (BE) Szénelőkészítő-művéről rendezett a borsodi szervezet szakmai napot 1996. február 22-én Kazincbarcikán, a bányászklubban A Szénelőkészítő-mű tevékenysége címmel. A rendezvény iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg: jelen volt a BE Kft. vezetősége, Lyukóbánya több vezetője, mint integrációs társ, az integráción kívüli bányatársaságok: Putnok, Feketevölgy, Rudolf Kft. képviselői, a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. vezetői és munkatársai, a miskolci Bányakapitányság több vezetője, nyugdíjas OMBKE-tagok és a témában érintett munkatársak, összesen mintegy 60-an. Az előadás előtti gyülekezési időt felhasználva, a Szénelőkészítő-mű vendégül látta a résztvevőket. Az előadást dr. Jászay Andor, a Szénelőkészítő-mű igazgatója és Káló Tibor főmérnök tartotta. Virányi Béla, a BE Kft. ügyvezető igazgatója felkért hozzászóló volt. Dr. Jászay Andor ismertette a Szénelőkészítő-mű működésében bevezetett azon főbb változásokat, melyek a feldolgozandó termelvény és létszám csökkenése miatt a szervezeti felépítésben, a bányák beszállításaiban és a feldolgozott termék szerkezetében bekövetkeztek. Az előadást vetített diaképek tették szemléletesebbé. Az előadó elmondta, hogy az integráción kívüli bányák beszállítási lehetőségei továbbra is a Kormány-BDSZ megállapodásán alapulnak, kötött kontingensként. Új körülmény, hogy e bányaüzemek a beszállított termékek ellenértékét az értékesítést követően kapják meg. Az értékesítést megelőző szállítási szerződésekben nagyon szigorú piaci feltételeket kötnek ki, de a szerződést követően maximális segítőkészségben részesülnek a bányák. A költségeket elemezve, a mosómű fajlagosan magas költségének okaként az állandó költségek mintegy 80%-os arányát jelölte meg. Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 129. évfolyam, 3. szám 313