Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1996 (129. évfolyam, 1-6. szám)

1996-05-01 / 3. szám

négy olyan előadás szerepelt a meghívón, me­lyek három gazdasági egységet képviseltek: a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt.-t (BBVH Rt.) és annak Edelény bányáját, a Minerál 21 Kft. Vadna külfejtését és a Rudolf Kft.-t. Foko­zott érdeklődéssel vártuk, hogy az 1996-ban bezárásra ítélt Edelény bánya, valamint a tevé­kenységét befejező Vadna külfejtés, ill. az ott dolgozók sorsa hogyan alakul a jövőben. Kárpáti Lászlónak, a Pufitok Bánya Kft. ügyvezető igazgatójának megnyitó gondolatai után Bombicz István, Edelény bánya főmérnö­­ke, vette át a szót. Szívszorongató egy bánya végnapjainak történetéről hallani. Rövid átte­kintést kaptunk az 1993. évi kormánydöntés óta eltelt időről, és megtudtuk, hogy jó fél évvel felgyorsult a bezárás az állami támogatás el­­fogytával. Bombicz kolléga tájékoztatást adott a bezárás várható időütemezéséről, költségei­ről és a felmerült humánpolitikai gondokról. Megköszönte a medencebeli társbányák segít­ségét a műszaki és a humán problémák megol­dásában. A második előadást dr. Bodnár János, a BBVH Rt. irodavezetője tartotta Műszaki köte­lezettségek teljesítése a rt. területén címmel. Vetített ábrák, táblázatok segítségével tájékoz­tatott a volt Borsodi Szénbányák utódszerveze­teit (ez 11 kft.-t jelent) érintő ráfordítások nagy­ságáról és a SZÉSZEK biztosította költségve­tési keret felosztásáról, majd részletesebben elemezte a rt. által 1995-ben teljesített mű­szaki kötelezettségeket (bányakár, bányabe­zárás, tájrendezés stb.), és ismertette az 1996. évi tervet. A következő előadó Bombicz János, a Mi­nerál 21 Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki is­mertette a Vadna külfejtés életét az 1989. évi indítástól (még a Borsodi Szénbányák szerve­zeti keretei között) a jelenlegi helyzetig, ami­kor a termelés befejeztével a tájrendezési mun­káiknál tartanak. Végső formájában a tervek szerint egy hobbitavat szeretnének itt kialakíta­ni, de addig még sok műszaki és gazdasági gondot kell megoldani. A szakmai délután utolsó előadója Markó István, a Rudolf Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki egy hírlapból vette előadása címét: Kelen­dőbb a szén a gáznál? Jóleső volt hallgatni, hogy egy olyan bánya, melyet 1991 decembe­rében szinte az elsők között ítéltek bezárásra, sőt ahol 1992 márciusában aknabezárási szer­tartást is tartottak, milyen erőfeszítéssel, szinte hihetetlen lesöpörhetetlenséggel - bár más mű­velési technológiával és lényegesen kisebb lét­számmal - hogyan él a mai napig is, és termel, és még évekig szeretne termelni. A frappáns előadás, egy kis bányaszagot hozva közénk, a Rudolf bányáról és a környékén élő embe­rekről szóló rövid videofilm vetítésével zá­rult. Kárpáty Erika A Borsodi Energetikai Kft. Szénelőkészítő-művének szakmai napja A Borsodi Energetikai Kft. (BE) Szénelőké­szítő-művéről rendezett a borsodi szervezet szakmai napot 1996. február 22-én Kazincbar­cikán, a bányászklubban A Szénelőkészítő-mű tevékenysége címmel. A rendezvény iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg: jelen volt a BE Kft. vezetősége, Lyukóbánya több vezető­je, mint integrációs társ, az integráción kívüli bányatársaságok: Putnok, Feketevölgy, Rudolf Kft. képviselői, a Borsodi Bányavagyon-hasz­nosító Rt. vezetői és munkatársai, a miskolci Bányakapitányság több vezetője, nyugdíjas OMBKE-tagok és a témában érintett munka­társak, összesen mintegy 60-an. Az előadás előtti gyülekezési időt felhasználva, a Szénelő­készítő-mű vendégül látta a résztvevőket. Az előadást dr. Jászay Andor, a Szénelőké­­szítő-mű igazgatója és Káló Tibor főmérnök tartotta. Virányi Béla, a BE Kft. ügyvezető igaz­gatója felkért hozzászóló volt. Dr. Jászay Andor ismertette a Szénelőkészí­tő-mű működésében bevezetett azon főbb vál­tozásokat, melyek a feldolgozandó termelvény és létszám csökkenése miatt a szervezeti fel­építésben, a bányák beszállításaiban és a fel­dolgozott termék szerkezetében bekövetkez­tek. Az előadást vetített diaképek tették szem­léletesebbé. Az előadó elmondta, hogy az integráción kí­vüli bányák beszállítási lehetőségei továbbra is a Kormány-BDSZ megállapodásán alapulnak, kötött kontingensként. Új körülmény, hogy e bányaüzemek a beszállított termékek ellenérté­két az értékesítést követően kapják meg. Az ér­tékesítést megelőző szállítási szerződésekben nagyon szigorú piaci feltételeket kötnek ki, de a szerződést követően maximális segítőkész­ségben részesülnek a bányák. A költségeket elemezve, a mosómű fajlago­san magas költségének okaként az állandó költségek mintegy 80%-os arányát jelölte meg. Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNY­ÁSZAT 129. évfolyam, 3. szám 313

Next