Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 2012 (145. évfolyam, 1-6. szám)
2012-03-30 / 1. szám
betöltött bányamérnök kolléga is, de a szervezők egyértelműen volt fizikai dolgozók. Amíg a résztvevők gyülekeztek, feleleveníthették a régi vasasbányai hétköznapokat azokból az albumokból, amelyeket ebből a célból hoztak magukkal. Az albumokat Tóth László őrizte meg az utókornak. A következőkben e sorok írója - a szervezők felkérésére - beszélt a Bányásznapon a vasasi Bányászotthonban bemutatott „EMLÉKLAPOK Vasas és Hosszúhetény szénbányászatának történetéből” c. könyvről, amely a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kiadásában jelent meg, a „Pécsi Szemle” várostörténeti folyóirat különnyomataként. Végül Stefanovics István volt tűzvédelmi felelős olvasott fel egy költeményt, amely Tamnai Lőrinc tűzvédelemnél dolgozott vájár édesapjának állított emléket. A verseknél maradt ezután is, idézve a magyar irodalom jeleseinek bányáról, bányászokról szóló verseit. A hivatalos részt vacsora és további személyes beszélgetések követték. Természetesen asztalbontás előtt nagy átéléssel elénekeltük a Bányászhimnuszt. Dr. Biró József Megemlékezés Kubinyi Ferencről 175 éve kezdődött el az Ipolytarnóc határában lévő természetvédelmi területen a földtani hatások, a geológiai értékek felfedezése, amely Kubinyi Ferenc nevéhez fűződik. Ez a hely ma már az őslénytani kutatók Mekkája. A turisták körében egyre látogatottabb ősvilág, ahol 25 éve tanösvények is szemléltetik az egyedülálló látnivalókat. Nagyléptékű fejlődés történt a másfél évszázad alatt. Kubinyi Ferenc lenne a legboldogabb, ha látná, hogyan fejlődött a nagyvitágnak ez a parányi zuga, aminek kutatását ő indította el. A terület az összeurópai természeti örökség része, Európa Diplomás és egyben a világ első, határokon átnyúló nemzetközi geoparkjának, a szlovákmagyar Novohrad-Nógrád Geoparknak a beléptető kapuja. 20 millió évvel ezelőtt egy vulkáni katasztrófa pusztította el, s egyben konzerválta páratlan értékeit, ezért Ősvilági Pompeji-nek is nevezik. Az elmúlt évek legújabb fejlesztései révén a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott, kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelyévé, a geoturizmus fellegvárává vált. A világ ez idáig legnagyobbnak leírt megkövesedett pinus-féléjén (fenyő) 1836-ban végzett először feltárást és tudományos vizsgálatot Kubinyi Ferenc, a Magyarhoni Földtani Társulat alapítója. A megkövült fatörzs egy része fölé az ő kezdeményezésére 1866-ban védőboltozatot emeltek, amely a világ egyik első olyan épülete volt, amelyet ősmaradvány helyszíni védelme érdekében emeltek. Kubinyi Ferenc rendkívül sokoldalú ember volt, a felfedezés ösztöne hajtotta az Ipolytarnóci völgybe. Nógrádi szénbányászként is tevékenykedett, többször a megye követeként vett részt az Országgyűlésen. Budapesten a Földtani Társulat elnökévé választották. Földtani őslénytan adatai a 4 kötetes „Magyarország és Erdély képekben” című munkáiban megjelentek. A világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok 175 évvel ezelőtt elkezdődött földtani kutatásához és geológiai tanösvénye folyamatos túravezetéseinek 25 évvel ezelőtti bevezetéséhez kötődően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint a terület kezelője, 2011. október 20-án jubileumi megemlékezést tartott, melyre az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Ősfenyő Belépő fogadóépületében került sor. A jubileumi visszatekintés lehetőséget adott arra is, hogy emléktábla-avatással megemlékezzenek a magyar föld Ipolytarnócot kutató jeles tudósairól, kiemelten Kubinyi Ferencről. A nagy kutató arcképét ábrázoló emléktáblát a fogadó épület halljában helyezték el, Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke és Nagy Andor országgyűlési képviselő leplezték le, majd rövid beszédben méltatták munkásságát. A jubileumi ünnepség tudományos emléküléssel folytatódott, melyen dr. Kecskeméti Tibor (Magyar Természettudományi Múzeum) Kubinyi Ferencről, dr. Tardy János (Nógrádi Geopark Egyesület) a Novohrad-Nógrád (szlovák-magyar) Geopark létrejöttéről, dr. Juhász Árpád geológus Kubinyi Ferenc megfigyeléseiről, kutatásairól, dr. Mártonné dr. Szalay Emőke (Eötvös Loránd Geofizikai Intézet) az ipolytamnóci vulkánok koráról tartottak előadást. A terület őslénytani értékeit dr. Habty Lilla (Magyar Természettudományi Múzeum), Ipolytamnóc evolúcióját dr. Kardos László (Magyar Állami Földtani Intézet) mutatta be. Befejezésként a vendégek sétát tettek az Őspark völgyében az előadók és Szarvas Imre (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) vezetésével. PT Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 145. évfolyam, 1. szám Külföldi hírek Növekszik Kanada vasérctermelése A kanadai Arcelor Mittal vállalat bejelentette, hogy a Mont-Wright (Quebec) vasércbányájának éves termelését a jelenlegi 14 Mt/évről 2013-ra már 24 Mt/évre növeli. A későbbi 2,1 Mrd kanadai dolláros beruházással a bánya termelése el fogja érni az évi 100 Mt-ot. A beruházással 8900 személynek teremtenek új munkahelyet. A beruházás növelni fogja a Port-Cartier-i pelletező üzem és a hozzá tartozó hajókikötő kapacitását is A Mont-Wright bánya megkutatott vasérckészlete 1 Mrd 30%-os vastartalommal, amely 2039-ig biztosítja a termelést. A vállalatnak Kanadában két nagy külfejtéses üzeme van: az egyik a Mont-Wright, a másik pedig a Fire Lake. A bányaüzem magába foglal egy ércelőkészítő művet, egy nagy gépműhelyt és egy automatizált vasúti érc-rakodó rendszert. Az érc szállítása vasúton történik a Port-Cartier-i ipari központba. Engineering and Mining Journal 2011. június Bogdán Kálmán Ausztráliai cég Malopolskában kezdett szénfeltárásba A Line Energy ausztráliai tisztaszén bányászati cég Malopolska tartományban, Oswiecim közelében megkezdte a szénfeltárási munkálatokat. A cég arra törekszik majd, hogy a 52