Baranyai Művelődés, 1980 (1-3. szám)

1980 / 3. szám

A haza szolgálatába és a jó ügy támogatásába nem fáradt bele haláláig. Az ő támogatásával jelent meg 1846-ban Székesfehérvárott Ihász György zirci tanár Ma­gyar nyelvtan c. könyve, amelyet szerzője „ . . . a magyar nyelv buzgó kedvelőjé­nek és lelkes pártolójának” ajánlott. Ugyancsak az ő segítségével jelenhetett meg Pécsett, 1848-ban egy Radenics nevű bölcsészet- és törvénytanár Statisztika elmé­lete. Tüskés Tibor úgy tudja, hogy ott lehetett Juranits a Pécsi Auróra mecénásai között is, részint mert a kötetet neki ajánlották, részint mert közismert irodalom­­pártoló volt.15 Úgy tűnik, hogy a haza szolgálatában végzett sok-sok fáradozását kívánta betetőzni akkor, amikor Méray József járási főbíró ötletét magáévá téve végren­deletében alapítványt létesített Zrínyi és elesett társai, köztük a nagyon tisztelt ős, Juranits Miklós tiszeletére. A végrendelet záradéka szerint a felajánlott 1000 pen­gőforint kamataiból kell jutalmazni a gyászistentiszteletet tartó lelkészt és egyházi személyzetet, s ebből kell 40 forintot adni a lelkésznek, „hogy az egybegyűlteket becsületesen megvendégelhesse”.16 Az alapítvány átvételét 368/1846. szám alatt az alábbiakban nyugtázza Szigetvár főbírája: „Mi szabados Szigetváros bírája, ta­nácsa s egész polgári közössége, mindeneknek tudtára adjuk, hogy azon 1000, mondván egy ezer forintokból. . . álló öszveget, mellyet Nagys. Juranits László Ür Тек. Pécsi Káptalani kanonok városunknál, mint alapítványi tömeget letett, olly kötelezéssel felvettük, hogy azon fentírt öszvegre évenkint járandó törvényes hatos kamatot, minden év szeptember hónap első napján, ezen szabados Szigetvá­rosa lelkészének lefizetjük, a tőke pedig felmondhatatlanul maradjon. Kelt Sziget­váron szeptember 1-ső napján 1846.” Aláírások: Véger Antal városbíró, Risztics János, Kész János, Babocsay Antal, Stabetler János városi tanácsnokok.17 Az első megemlékezést 1846. szeptember 7-én Czapják János bakócai lelkész tartotta. Juranits László nem volt kiemelkedő alkotó, nem sorolható a nagy hazafiak közé sem, de mint a magyar haladás lelkes híve, a rendelkezésére álló anyagi ja­vakat és átlagon jóval felüli szervező készségét mindig a haza szolgálatára fordí­totta. A maga számára megelégedett a szolgálat örömével. Tévedéseivel és kisebb­­nagyobb emberi gyengéivel együtt méltó arra, hogy őrizzük emlékét. JEGYZETEK 1 Szinnyey József: Magyar írók... V. köt. 726. 2 Dr. Tóth István: Batsányi Barátja. Dunántúli Napló, 1976. február 4. 3 Gálos Magda: Juranits László levelei Batsányi Jánoshoz. Irodalomtörténeti Közlemények 1933. 317-332. 1. (7. levél: 1822-1837.) 4 Juranits és Batsányi levelezése. Értény, 1822. május 19. MTA­ Könyvtár Irodalmi levelek. 4. 152. 108­ 5 Batsányi János összes Művei 1-4. köt. Bp. 1953-1967. (Továbbiakban: BJÖM) I. 417. 1. 6 Gálos M. i. m. 318., BJÖM I. 420. 1. 7 Kazinczy Levelei XV. köt. 13. XIX. köt. 464-465. 1. — BJÖM 3. 524-525. 1. 8 BJÖM. 3. 526-527. 1. 9 Gálos M. i. m. 320. 1. 10 BJÖM. 3. 526-527. 1. 11 BJÖM. 1. 418. 1. 12 BJÖM. 1. 203. 1.

Next