Állami gimnázium, Bártfa, 1905
•SP". A bártfai m. kir. állami gimnázium 10 éves múltja. Intézetünk az idén fejezte be fennállása óta a 10. iskolai évet. Tíz év elegendő arra, hogy a csecsemőből iskolás gyermek,a gyermekből ifjú s az ifjúból meglett ember váljék. Az intézetek életében 10 évi idő vajmi csekélynek látszik, nem is szokás külön megemlékezni róla. Mi mégis érdemesnek tartottuk a megemlítésre, a 10 év eredményének feltüntetésére. S azt hiszem nem válnék kárára egy intézetnek sem, ha minden középiskola közölné 10 évenkint az életében előfordult főbb mozzanatokat. Huszonöt, ötven és száz éves jubileumokat szokás tartani. Ámde ily hosszú idő alatt úgy meggyül a feldolgozható anyag, hogy azt vagy sehogy, vagy csak igen hiányosan lehet pár lapra összeszedni s még ha elég terjedelmesen dolgozzák is föl a 100 év adatait, mennyi fontos dolog marad homályban a miatt, mert vagy még, vagy már nem tűnik föl a történetíró előtt. Az ember életének legfontosabb, vagy ha ez a szó nem tetszik, legkritikusabb korszaka az első 10 év. Az alatt lesz a magával is jóltehetetlen, gyámoltalan „kis buta“ csecsemőből önálló egyén, ki már éles körvonalait mutatja a tehetségnek, az akaraterőnek és a jellemnek. Úgy tudom, hogy az első tíz év az életre valóság próbaköve : jóval több ember hal meg 10 éves koráig, mint 10-től 20, vagy 20-tól 30 évéig. Kevés változtatással ugyanezt mondhatnék az intézményekről s az intézetekről is. Amelyik 10 éven át bevált, bizonyságot tett ezzel arról, hogy szükséges. Hogy a mi intézetünk tíz év alatt számokban kifejezve milyen munkát végzett, arról a statisztikai táblázatok adnak tájékoztató képet. Hogy a szellemi eredmény mértékét megtalálhassuk, egyéb eszközhöz is kell folyamodnunk. Itt az jön számításba, mit kap az intézet, — hogy a prózai élet érdes, de jellemző szavával éljek, — nyersanyagképen, mennyire tudja azt átalakítani s megfinomitva hány %-át tudja átadni más intézeteknek és az életnek további finomítás, földolgozás végett.