Bátor, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001 / 9. szám
2001. október Egy kiállítás margójára Szeptember végén csendben és szerényen nyílt egy kiállítás a Báthori István Múzeumban, egy olyan pedagógus, egy olyan művész tárlata aki egész életművét az ún. „vizuális nevelésnek” szentelte, annak, hogy a fiatalokat vagy csak a kevésbé ifjakat bevezesse, megismertesse az alkotás gyönyörűségével. A művész pedagógus Makrai Zsuzsa „Ezer év” címmel tárja a látogató elé az elmúlt tizenöt év alkotómunkájának válogatott eredményeit. Bevallom, magam elfogult vagy Makrai Zsuzsa munkáival szemben, hiszen Ő akkor fordult intenzíven a tűzzománc felé, amikor én Nyírbátorba kerültem, és tulajdonképpen az ő révén ismerkedtem meg a tűzzománccal, mint művészeti ággal és műfajjal. Ez persze azt is jelenti, hogy módomban volt végig követni azt az utat, amelyet Makrai Zsuzsa művészete az elmúlt évtizedekben bejárt. Tiszteletet parancsoló az az elszántság és fegyelem, az a szinte önsanyargató munka, ahogyan ő szinte évről-évre fejlesztette és gyarapította a tűzzománc képek készítéshez szükséges technikai ismereteit. Közben pedig művészi látásmódja és témái is átalakultak. A szinte elvont, egy-egy fogalmat vagy pillanatot megragad síkzománc és a festészet látásmódját tükröző alkotásai mellett jelentős fordulatot hozott a rekesz zománc lehetőségeinek felfedezése, s ezzel együtt egy új témakör megjelenése, amely az ősi magyar hitvilágot, a honfoglalás kori leletek ötvös remekeinek motívum rendszerét, formakincsét fogalmazza újra. Egy új korszakot hoz a szakrális népművészet felfedezése. Az út menti keresztek , a búcsúkban vásárolt kegytárgyak, a madonnák és piéták archaikus, bensőséges egyszerűségükben is lenyűgöző tárgyak újjáélednek Makrai Zsuzsa tűzzománc képein, a népi kegyesség ezen tárgyai évszázadokon keresztül féltett kincsei voltak a katolikus vallású magyar parasztságnak és most a tűzzománcban újjászületve a legmodernebb lakás bensőséget árasztó műtárgyaivá váltak. Én úgy látom, hogy Makrai Zsuzsa a témák választásában is pedagógus maradt, mert az emberek többsége nem forgatja nap mint nap a honfoglalás kori aranykincseket bemutató tudományos értekezéseket és albumokat. De a művész tűztornác képei felhívják a figyelmet és elviszik az emberek közé a már nemzeti jelképnek is tekinthető tárgyakat. Mint pl. (hogy csak az egyik kedvencemet említsem) a rakamazi arany hajkorong turulmadár párja. Ezek az alkotások megítélésem szerint meghatározó módon hozzájárulnak a tárlatot látogatók nemzeti és történeti tudatának ápolásában, elmélyítésében. De ugyanezt mondhatjuk azokról az alkotásairól is, amelyek témáját városunk művészettörténeti emlékei, vagy az általuk képviselt művészeti irányzat formavilága és szelleme adják. Ebből a szempontból tehát Makrai Zsuzsa munkássága a legnemesebb és leghatékonyabb kultúra terjesztés, klasszikus népművelés. Tisztelt Olvasók! Ha akarnak maguknak szerezni egy kellemes szemet és lelket gyönyörködtető fél órát, akkor kérem tekintsék meg Makrai Zsuzsa tárlatát. Meglátják megéri. Dr. Dám László Tisztelt Támogatóink! A Nyírbátori Fúvószenei Egyesület köszönetét fejezi ki az Önök által felajánlott 2000. évi SZJA 1 %-ért, amely 400.900 Ft volt Ezt az összeget a következők beszerzésére fordítottuk: 1 Premier Dobszerelés 345.690 Ft, 2 db kotta 64.300 Ft Köszönjük, hogy segítettek, és reméljük, hogy a jövőben is támogatják egyesületünket. Nyírbátori Fúvószenei Egyesület | Köszönet--------- Csődbe ment, megszűnik, elbocsájtja dolgozóit a nyírbátori Ruggeri Cipőgyár. Ilyen, s ehhez hasonló hírek keltek lábra a közelmúltban a városban, melyekről szerencsére kiderült, hogy minden éppen fordítva igaz. Ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet Talikka Minnával, a gyár igazgatójával folytattunk. " Két nap késés " - Hallottam ezeket a pletykákat, amelyeknek semmi alapja nincs, s amelyek onnan indulhattak, hogy július hónapban nem a szokásos 10-én, hanem 12-én kaptak dolgozóink fizetést. Ez azonban nem érhette őket váratlanul, hiszen a művezetőkön keresztül előre jeleztem a késést, aminek oka egyszerű banki csúszás volt. Szó sincs más problémáról, hiszen idei évünk az eltelt nyolc hónapot alapul véve nyereséges. Nehézséget az okoz, hogy a nemzetközi helyzet ránk sincs hatás nélkül, mostanra kissé visszaesett a forgalom, a piacokon kevesebb Talikka Minna. ARuggeri igazgatója a vevő, ráadásul lassabban is fizet. Mi a megoldás egy ilyen helyzetben ? - Szó van arról, hogy Olaszországból az ottani termelés felét Nyírbátorba telepítik át. Mi máris erre, a napi nyolcszáz pár cipő termelésére készülünk. Olyannyira, hogy a cél érdekében máris keressük például azokat az alvállalkozókat, akiknek kiadhatjuk azokat a munkákat, amelyeket esetleg mi már nem győzünk. A tervezett bővítés után naponta harminc százalékkal több alapanyagot használunk fel, ezért bővíteni fogjuk a gyárat, rövidesen egy könnyűszerkezetes épületet állítunk fel. Mindezek is bizonyítják, nincs okunk a félelemre, a gyár tulajdonosaiban semmi szándék nincs a visszalépésre, sőt. A Ruggeri negyven éve van a világpiacon, sikeres cég, kényelmes termékeket gyárt, a nyírbátori minőséggel elégedett a vezetés. Nem lényegtelen szempont, hogy a cég itt biztonságban van, jó az infrastruktúra, biztos a banki és a logisztikai rendszer, kellemes környezetben dolgozhatunk. Hallani olyasmit is, hogy Romániába vinnék át a termelés egy részét... - Szóba se jött ilyesmi. Az ottani minőség nekünk nem felel meg. A mi cipőink keresettek a világpiacon, elbírják a költségnövekedést, nekünk pár száz, de még ezer forintos páronkénti spórolás sem éri meg. Nem is kényszerülnek spórolásra ? - Nem spórolásról, inkább körültekintő gazdálkodásról beszélhetünk. Olyanról, amely nem megy túl az észszerűség határain. Annál is inkább, mert látjuk a mostani nehezebb korszak végét, s ehhez igazítjuk terveinket is. Most éppen egy lézeres szabászkés, valamint újabb gépek, berendezések vásárlásához készülünk, hiszen miután Olaszországban csökkenteni kívánják a gyártást, a cég fő termelőüzeme Nyírbátorba helyeződik majd át, s a megnövekedett termeléshez már most elkezdjük megteremteni a legmagasabb szintű feltételeket. Ha minden így van, ahogyan elhangzott, mivel magyarázza, hogy a gyárral kapcsolatban időről időre felröppenek hasonló rémhírek? Miért kelhetnek lábra a találgatások ? - Magam is gyakran elgondolkodom ezen. Bizonyára azért is, mert még tíz éve sincs annak, hogy az akkori cipőgyár tönkrement, az emberek hónapokig dolgoztak egyetlen fillér nélkül. Mi 1993 óta vagyunk jelen Nyírbátorban, azóta pontosan, rendszeresen fizetünk, folyamatosan fejlesztünk. Nálunk a könnyűiparban átlagosnak tartott bérektől több a kereset. Támogatjuk a dolgozókat, akik igénylik, azoknak kamatmentes hitelt, vagy akár havonta fizetéselőleget adunk. Óvodát működtetünk, ahol 1500 forintért teljes ellátást nyújtunk a picinyeknek. A bejárás megkönnyítésére újabb mikrobuszt vásároltunk, igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a céghez tartozók jól érezhessék magukat. Családbarát munkahely Megnyertük a Családbarát munkahely elnevezésű pályázatot, ahol meglepve, de elégedetten láttuk, hogy mások olyanokat hangoztatnak újításként, amiket mi már régóta a gyakorlatban alkalmazunk. Segítjük a tanulni szándékozókat, fizetjük az iskolák, a tanfolyamok költségeit. Nem akarunk olasz technikusokat alkalmazni, szeretnénk, ha mind több itteni, saját dolgozó szerezne magasabb képesítést. Számunkra öröm, hogy ma már egyre többen látják úgy, a Ruggerinél nemcsak megélhetésre találnak, de karriert is tudnak építeni. Mindezek után azt is mondhatom, kicsit rosszul esik, hogy az emberek még mindig nem bíznak bennünk, s alapot adnak a rémhíreknek. “^^7 d 0k ^Ls ^'1^| Ésszerű takarékoskodás Bátor 3 A Cipőgyár, amelyben közel ötszáz ember keresi a kenyeret Erdőtulajdonosoknak Tisztelt Erdőtulajdonos! Az erdőben gazdálkodási tevékeny Tisztelt Erdőtulajdonos! Köszöntjük Önt, mint erdőtulajdonost és kívánjuk, hogy sikeres erdőgazdálkodás mellett sok örömét lelje az erdővel kapcsolatos tevékenységében. Egyúttal felhívjuk szíves figyelmét, hogy az erdőtulajdonnal a jogok mellett kötelezettségek is járnak. Engedje meg, hogy tájékoztassak néhány az erdőtulajdonosok számára elengedhetetlenül fontos jogszabály által előírt kötelezettségről. Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók jogait, kötelezettségeit és nyilvántartásba vételét az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13-14. §, a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 13-19. §., továbbá az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 56. §. szabályozza. Céghez, mindenekelőtt a fakitermeléshez, az erdészeti hatóság előzetes engedélyét kell kérni. Engedély nélküli fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót (tulajdonost, jogszerű használót) erdőgazdálkodási bírsággal sújtja. Gazdálkodási engedélyt az erdő tulajdonosa vagy jogszerű használója csak akkor kaphat, ha előzetesen kérte az erdészeti hatóságnál erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét. Az erdő tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén, bejegyzett erdőgazdálkodó hiányában, egyetemlegesen felelősek az erdő védelméért, az erdőgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erdő őrzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása estén az erdészeti hatóság erdőgazdálkodó kijelölését kezdeményezheti. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételhez szíveskedjen az alábbiakat figyelembe venni: amennyiben Ön az erdőterület kizárólagos tulajdonosa, a tulajdonjogát igazoló okirat melléklésével kérje nyilvántartásba vételét az erdőterület földrajzi fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságtól. Ha az erdőterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van azon társult erdőgazdálkodást kell folytatni. Első lépésként győződjön meg arról, hogy az érintett erdőterületre már megtörtént-e az erdőgazdálkodó bejegyzése (erdészeti hatóság, korábbi tulajdonos, tulajdonostársak). Bejegyzett erdőgazdálkodó esetén Önnek, mint résztulajdonosnak vele kell együttműködnie. Ha több tulajdonos birtokolja az erdőt és az erdészeti hatóságnál még nincs bejegyzett erdőgazdálkodójuk, az erdőgazdálkodásra gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre, vagy a gazdálkodási tevékenység ellátásával ilyen szervezetet illetve személyt bízhatnak meg. A megbízott személy lehet tulajdonostárs vagy kívülálló is. Erdőgazdálkodási kötelezettségüknek eleget tehetnek úgy is, ha erdejüket használatba vagy haszonbérbe adják és az erről szóló szerződés nevesítve tartalmazza az erdőgazdálkodói kötelezettségek és jogosultságok átruházását is. Az erdőről, az erdőgazdálkodással kapcsolatos előírásokról további felvilágosítást kaphat az Állami Erdészeti Szolgálatot területileg illetékes Igazgatóságán. Bízva abban, hogy ez a tájékoztató segítséget ad Önnek az erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárásokban való eligazodásban, kérjük, a fent leírt jogszabályi kötelezettségeinek mielőbb eleget tenni szíveskedjen. Sikeres erdőgazdálkodást kíván az Állami Erdészeti Szolgálat! ----------------------------------------- Ötszázszor hatvanöt A Ruggeri nyírbátori gyárában jelenleg több mint ötszáz ember dolgozik. Amíg a statisztika szerint a könnyűiparban 47 ezer forint az átlagfizetés, a nyírbátori gyárban bruttó 65 ezer forint idei mérlegük jobb a tavalyinál. A gyártás területére folyamatosan keresnek új embereket, jelenleg legjobban egy szakképzett villanyszerelőre lenne szükség.__________| Kovács Éva |