Községi polgári fiúiskola, Battonya, 1928
8. Tanulmányi kirándulások. Felsőbb hatóságtól jóváhagyott kirándulási tervezet alapján tantestületünk minden tagja vezetett a községbe vagy a község határába kirándulást, hogy az elméleti oktatást a gyakorlati élettel kapcsolatba hozza. Különösen a gazdaságtannal kapcsolatban szükségesek a gyakori kirándulások, mert iskolánknak gazdasági gyakorlóterülete nincs s így a szemlélet hivatva volt pótolni a gyakorlóterület hiányát. Tanulóink Törzsök Vilmos tanár vezetése mellett az összes fontosabb őszi és tavaszi gazdasági munkálatokat a gyakorlatban tekintették meg. Mint minden tanévben, a jelen tanévben is tervezetünk több napra terjedő kirándulást, sajnos, mint eddig minden tanévben, most is meghiúsult, midőn a csekély részvételi összeg befizetésére került a sor. 9. Ifjúsági egyesületek. Önképzőkör. Vezetője: Pappné Dull Margit tanár. Még soha egy esztendőben sem volt olyan zavartalan az év munkája, mint ez esztendőben. Öröm volt látni az előkészületeket egy-egy gyűlés előtt. A gyűlés rendje soha se volt kifogásolható. Nem mintha féltek volna túlságosan a rendetlenség következményeitől, (hiszen a félelmet nem igen ismerik az órák alatti drukkoláson kívül) de saját jószántukból voltak rendes viseletűek. Magyar József váltogatva elnökölt Popovics Emillel, Varga József és Lukács János is kéthetenkint cserélték a jegyzőséget, tisztán, rendesen vezetve a 15 gyűlés jegyzőkönyvét. Trucán is elkészítette a pénztári jelentést, amikor is 100 tiszta jövedelmet jelentett az évzáró díszgyűlésen. Hogy ilyen kevés tiszta jövedelemmel dicsekedhetünk csak, annak az az oka, hogy Önképzőkörünknek az idén nem volt nyilvános jövedelmet hozó ünnepélye és újságunk, a „Köszörű“ megalapítása s a pályadíjakul kiosztott könyvek is pénzbe kerültek. Ugyanis Lukács János IV. o. tanuló főszerkesztő minőségben forgatta a hagyományos tollat, Czank Lajossal megosztva a kézzel írt lapok „nyomdai“ nehézségeit. Minden jóírású önképzőköri tag szívesen segített nekik a munkában. A heti újság számai (18 drb. hetenkint) el is keltek utolsó egyig, sőt mindig kevés volt. Az újság különböző rovatait az egyes tudósítók vezették és soha sem szálltak a nekik megfelelő nívó alá. Fogalmazás, kifejezési képesség, szép stílusra való törekvés szempontjából nagy nyereség volt ez az „újságírási“ munkásság. Ezen kívül is szépen dolgoztak. Összesen 240 szereplés volt. Mindenesetre van elég kívánni