Bécsi Napló, 1982 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1982-01-01 / 1. szám
REAGAN elnök a magyar szabadságharcosok napjának nyilvánította október 23-át. Mint a magyar forradalom 25. évfordulójára kiadott ünnepélyes nyilatkozatban olvassuk: Az Egyesült Államok Kongresszusa egyértelmű elhatározással felhatalmazta az elnököt, fejezze ki tiszteletét ama bátor magyar férfiak és nők emléke előtt, akik oly hősiesen harcoltak, hogy elérjék törekvéseik valóra válását egy túlerőben levő katonai hatalommal szemben.” A strassburgi Európa-parlament a magyar forradalom 25. évfordulója alkalmából szintén határozatba foglalta a magyar néppel való összetartozás kifejezését és azt a törekvését, hogy békés eszközökkel csökkentse a magyar nép és az Európai Közösség között levő távolságot. ooo borbándi gyula JALTA ÉS A REALPOLITIKA Jalta — a Krím félszigeten fekvő tengerparti üdülőhely neve — újabban ismét gyakran szerepel politikai nyilatkozatokban és sajtókommentárokban. Harminchét évvel ezelőtt Churchill és Roosevelt Jaltában volt Sztálin vendége, hogy hármasban ismét megbeszéljék a háború kimenetelének problémáját és a háború befejezését követő tennivalókat. Ismeretes, hogy a Hitler-ellenes szövetség három nagy emberének sorozatos találkozóin konkrét dokumentum nélkül is kikristályosodott az, amit azóta Európa felosztásának, a befolyási övezetek kialakulásának nevezünk. Mindez Jalta nevéhez kapcsolódott, anélkül persze, hogy valóban Jaltában történt volna mindaz, amit ma Jaltával szokás megjelölni. A lengyel eseményekkel kapcsolatban Mitterand francia elnök kijelentette, hogy Jalta nem lehet örökéletű. Könnyen tehette, állapította meg némely hírmagyarázó, hiszen Franciaország nem vevén részt a háborús döntésekben, semmilyen felelősséggel nem tartozik. Zbigniew Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, azt javasolta, hogy az Egyesült Államok mondja fel az 1945-ös megállapodásokat. A tényeken ez semmit sem változtatna, de nem is maradna minden hatás nélkül egy ilyen jelképes lépés. Helmut Schmidt nyugat-német kancellár viszont azzal védte meg kormányának az amerikaiakétól eltérő magatartását, hogy Európát el kell fogadni olyannak, amilyennek a jaltai konferencia határozatai alapján kialakult, vagyis felosztva egy nyugati és egy keleti érdekszférára. Aki ezt a felosztást kérdésessé teszi, egy új háborút kockáztat. A nyugat-német kormányfő nyilatkozata érthető kritikákat váltott ki, hiszen Lengyelországban szó sem volt a befolyási övezetek módosításáról és a hatalmi viszonyok megváltoztatásáról. Legfeljebb arról, hogy az adott feltételek között lehetséges-e más belpolitika, mint amelyet az egymást követő kommunista kormányok folytattak és sorjában belebuktak. Ami Jaltát illeti, Európa felosztása — vagy ahogyan némelyek a kelet-európai országokban mondani szokták: Kelet-Európának a Nyugat részéről történt elárulása — nem ott történt, ilyen, írásban is dokumentált döntés nincs. A moszkvai konferencián volt azonban egy epizód, amelynek során — hónapokkal Jalta előtt — Sztálin és Churchill egy papírlapra ráírták, hogy a német megszállás alól felszabadított országokban milyen arányban érvényesüljön a szovjet és a nyugati befolyás, de ezt a cédulát nem tekintették tárgyalási alapnak és csak Churchill révén maradt ránk a tartalma. Jaltában hallgatólagosan abban állapodtak meg, hogy a befolyási övezet addig terjed, ameddig a két fél hadseregei elérnek, tehát a krími tengerparton csupán a meglévő helyzetet hagyták jóvá, újat nem teremtettek. 1945 elején például a szovjet haderő mélyen benne volt azokban az országokban, amelyeket röviddel azután teljesen megszállt, a hadihelyzet kedvező alakulása és nem jaltai felhatalmazás alapján. Jaltában történt azonban valami, amire szovjet részről nem szívesen emlékeznek és amit nyugati részről érdemes volna napirenden tartani. Az ugyanis, hogy Churchill, Roosevelt és Sztálin a felszabadított országoknak szabad választásokat ígért és ezzel, az önrendelkezés lehetőségét villantotta fel. Írásos határozat nélkül is mintegy tudomásul vették, hogy befolyásuk addig terjed, ameddig katonáik eljutottak és a demarkációs vonal egyúttal az érdekszféra határvonala is. A szabad választás ígéretével viszont az érdekelt népeknek értésére adták, hogy a befolyás és az érdek képviselete nem korlátlan, hiszen a népeknek joguk van sorsukról és politikai berendezkedésükről szabadon dönteni. Ezt a jaltai ígéretét a Szovjetunió nem teljesítette és befolyását a megszállott országok teljes átalakítására használta fel. Ahol és amikor másképpen nem ment, nyers erőszak alkalmazásával is. Az érdekszféra elhatárolásának és Európa felosztásának tudomásul vételét reálpolitikának szokás nevezni. Miután azonban Magyarország 1956-ban, Csehszlovákia 1968-ban és Lengyelország az elmúlt évben félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy elveti a háborús határozatok egyoldalú szovjet értelmezését és a hatalmi viszonyok érintetlenül hagyásával is módot lát szabadabb és emberibb viszonyok kialakítására, ennek tudomásulvételét is reálpolitikának illenék tartani. E határozatok — azok is, amelyeket Jalta nevével fémjelenek — emberi művek és mint minden emberi mű a történelemben, megváltozhatnak, miután megváltoznak azok a feltételek, amelyek hatására születtek. Az európai reálpolitikának tehát két oldala van, egyfelől tudomásulvétele bizonyos megváltoztathatatlan tényeknek, másfelől tudomásul vétele az idő szerepének és a népek akaratának. LEVÉL LÉKAI BÍBOROSHOZ Kovács László káplán beszédet mondott a Kalocsa közelében levő Hajóson, melyben lelkiismereti kérdésnek nevezte, hogy valaki hajlandó-e fegyveres katonai szolgálatot teljesíteni. Az egyházi hatóságok eljárást indítottak ellene, állásából felfüggesztették és kényszerű tartózkodási helyet jelöltek ki számára. Ez ellen tiltakozik az alábbi levél, mely Magyarországról jutott a szerkesztőséghez. Főtisztelendő Bíboros Úr! Megdöbbenve értesültünk arról, hogy Ön Kovács László káplánt felfüggesztette. Ebben a felfüggesztésben szerepet játszott az, hogy barátunk többször is nyíltan szót emelt a katonai szolgálat ellen. Sajnálattal olvastuk Bíboros Úr beszédét az Új Emberben, ahol félrevezetőknek és az egyház ellenségeinek nevezte azokat, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot, mondván, hogy ez ellenkezik mind a Haza, mind az Egyház szeretetével Továbbá, hogy az ilyen magatartás ellenkezik a Szentírással és az Egyház tradíciójával. Meglepődtünk azon, hogy érvelését mégsem ezekből, hanem a magyar történelemből vette. Ma, amikor az erőszakmentességnek világszerte egyre nagyobb tábora van. Bíboros Úr szembeszáll a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes lelkipásztori konstitúciójának 79. pontjával, ahol a Zsinat megengedi lelkiismereti okból a katonai szolgálat megtagadását. Tudomásunkra jutott, hogy Kovács László paptestvérünk beszéde nem ellenkezést váltott ki, hanem egyetértést a kalocsai egyházmegyés papokból, akik nem voltak hajlandók aláírni egy Kovács Lászlót elítélő nyilatkozatot, amelyet Kováts Géza érseki irodaigazgató kezdeményezett és óhajtott. Utána pedig arról informálta Bíboros Urat, hogy egyetértőleg elítélték Kovács László hajósi beszédét. Továbbá nehezményezzük, hogy Gromon András pomázi káplánt, azért mert bírálta Bíboros Úr beszédét és az OBKB nyilatkozatát az Új Emberben Kisberk Imre püspök egyházi bíróság elé állította és egyelőre előzetesen felfüggesztette. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz időben a Magyar Püspöki Karnak azt az utat kellene járni, amelyet az Evangélikus Egyház a sokkal nehezebb keletnémet viszonyok között jár. Ugyanakkor örömmel olvastuk, hogy az osztrák fiatalok szolidaritásukat fejezték ki mind a magyar, mind a keletnémet, mind a csehszlovák fiatalok iránt, akik vonakodnak a katonai szolgálatot teljesíteni, (lásd Wiener Kirchenzeitung 1981. okt. 18-i számában) és a hivatalos egyházi vezetők elítélik őket. A marxista történelemkönyvben azt tanultuk, hogy az Egyház mindig az uralkodó osztály oldalán állt és minden épkézláb kezdeményezést elnyomott, az uralkodó osztálynak az ideológiát szolgáltatta. Sajnos ez igaz volt sok esetben. Úgy látszik, hogy a jelenlegi magyar hierarchia ezt folytatja, amikor a mai és időszerű problémákról nem vesz tudomást és azokat, akik ezt képviselik, a középkor módszereivel igyekszik félreállítani. Ma, amikor a nagyhatalmak vezetői is leszerelésről beszélnek, nem érthető, hogy a magyar Egyház feje miért tör lándzsát az általa rendezett erőnek nevezett , katonai erő mellett. Mindezek figyelembevételével kérjük, hogy a két paptestvérünk ellen hozott intézkedést szíveskedjenek visszavonni! Krisztusban paptestvérei: Horváth Tamás káplán, Kocsi György káplán, Rédey János plébános, Székely György káplán, Várnai László káplán, Vincze József káplán. 1981. Szent Erzsébet ünnepén + + + Az üggyel kapcsolatban Cserháti József pécsi püspök, a magyar katolikus püspöki kar titkára is nyilatkozott a Német Katolikus Hírügynökségnek (KNA). Szerinte az ellentét alapja a bázisközösségek egy része és a hivatalos egyház közötti viszony rendezetlensége, melyet párbeszéd útján kellene megoldani. Arra hivatkozott, hogy a fegyveres katonai szolgálat ügyében a magyar püspöki kar nem helyezkedhet más álláspontra, mint a vatikáni zsinat. Csakhogy ugyanerre hivatkozik a fent közölt levél is. A vatikáni zsinat ui. elismeri a fegyveres katonai szolgálat lelkiismereti okokból való elutasításának jogát. Cserháti József nyilatkozatában elismerte: az egyháznak nagy szerepe lehet abban, hogy megszűnjék az „ellenség” üldözése és megtámadása, vagyis a társadalmi gyűlölködés. (A magyar állam attól tart, hogy az antimilitarista magatartás mozgalommá szélesedik.) LENGYELORSZÁGÉRT! A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ művészek és értelmiségiek felhívást tettek közzé — először Párizsban —, melyben tiltakoznak Lengyelország katonai elnyomása ellen és követelik a politikai foglyok szabadon bocsátását. A felhívást a külföldön élő neves írók, tudósok, művészek egész sora írta alá, köztük Doráti Antal, Rejtő Ferenc, Koestler Artúr, Ligeti György. Erről tudósított a Nouvel Observateur és a Le Monde is. AUSZTRIÁBAN a Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége gyűjtést szervezett a lengyelek megsegítése érdekében. A szövetség vezetősége arra kérte és kéri az ausztriai magyarságot és szervezeteit, hogy pénzadományait Polenhilfe jeligére a Központi Szövetség bankszámlájára - Österreichische Postsparkasse Konto Nr. 7255.731 utalják át. A begyűlt pénzt a vezetőség egy összegben továbbítja a lengyelek megsegítésére létrehívott Osztrák Nemzeti Bizottsághoz. MAGYARORSZÁGON a következő memorandummal indítottak akciót a lengyelek érdekében. FELHÍVÁS , A LENGYEL NÉP SEGÍTÉSÉRE! A demokratikus megújulásért másfél éve reményteljesen küzdő Lengyelország ma sebesültekkel, gyászolókkal, szétszakított, nélkülöző családok tízezreivel néz a kemény tél újabb megpróbáltatásai elé. Sok évszázados barátságunk, közös nemzeti hagyományaink végső feladását jelentené, ha mi magyarok e tragikus helyzetben elmulasztanánk együttérzésünk kifejezését lengyel testvéreink iránt. Siessünk legalább gyermekeik segítségére! Kérjük mindazokat, akik vállalni tudják, hogy lengyel munkásgyerekeket vendégül lássanak vagy utazásuk és ellátásuk költségeihez hozzájáruljanak, jelentkezzenek a felhívásunkban megadott címeken. A legrászorultabb gyerekek utazásának előkészítésére a lengyel egyházat szándékszunk felkérni. Várjuk azok jelentkezését is, akik ajándékcsomagot szándékoznak Lengyelországba küldeni. A felhívás támogatóit egyúttal arra kérjük, mozgassanak meg minden lehetséges eszközt a lengyelek beutazását és a postai csomagok kiküldését korlátozó magyarországi rendelkezések feloldására. Reméljük rövidesen tanúivá válhatunk az emberi segítőkészség másféle megnyilvánulásainak is. Budapest, 1981. december 21. Balczó András öttusázó, ifj. Bibó István művészettörténész, Bouquet Gábor galvanizáló, Demszky Gábor szociológus, Fndreffy Zoltán teológus, Iványi Gábor lelkész, Kerényi Grácia író, dr. Krassó György közgazdász, Lengyel Gabriella szociológus, Nagy András szociológus Nem sokkal a felhívás megjelenése után és nyilván az abban kifejeződő magyar társadalmi közhangulat nyomására a Magyar Vöröskereszt is nyilvánosságra hozta számlaszámát, amelyre az adományok eljuttathatók. Ez a számlaszám azonban azonos azzal a „Szolidaritás” jelzésű számlaszámmal, amelyre minden külföldre irányuló adomány hosszú évek óta befizethető volt, így a magyar adakozó sosem tudhatja, hogy adománya, amellyel a lengyel internáltak családját akarta segíteni, nem a palesztin terroristák kiképző táborainak javára fordíttatik-e. A felhívás Magyarországon széles visszhangra talált, s a néhány nap alatt összegyűlt adományok máris lehetővé tennék mintegy száz szegény lengyel gyerek vendégül látását. A legfőbb nehézség a világtól teljesen elzárt Lengyelországgal, s különösen a törvénytelenül föld alá szorított Szolidarnosc-csal kapcsolatot találni. GOSZTONYI PÉTER hadtörténész A fegyveres erők szerepe a magyar októberben címmel tartott előadást Zürichben a Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre rendezésében. Ez az előadás egyúttal a szerző Az 1956-os magyar forradalom története című könyvének bemutatója volt. MEGJELENT Varga László: KÉREM A VÁDLOTT FELMENTÉSÉT! 2. kiadása Ára: keménykötésben 12,50 US dollár Megrendelhető: PÜSKI CORVIN kiadónál, 1590 Second Av., New York, N.Y. 10028, vagy egyéb könyvkereskedőknél. BÉCSI MAGYAR KÖNYVESBOLT nommsBrnnssQ] A-1010 WIEN. DOMGASSE 8 Tel.: 0222 / 52 7315 A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK KÖNYVAJÁNLATUNK: Dr. Bálint Gy.: Gyümölcsöskert (A kertbarátok ABC-je, 409 oldalon, sok ábrával és fotóval.) Halász Z.: Könyv a magyar borról (Díszes kiadású album, számos fekete-fehér és színes képpel.) Máté Á. -Romváry V.: Fűszer és gyógynövények a kiskertben és a házunk táján Dr. Somos A. Dr. Koródi L.— Dr. Túri L: Zöldséghajtatás (Szakemberek és hobbykertészek részére.) Hajkova M.: Édeskönyv (Édességreceptek.) Pelle J.-né: Minerva nagy szakácskönyv. Schiller L. Schiller Gy.: Mindenki szakácskönyve Venesz J. Túrós K.: A szakácsmesterség kézikönyve KAZETTÁINKBÓL: CH-615 Anyám szíve (Édesanyám is volt nékem, Vékonydeszka kerítés, Váci kapitány, Amerre én járok, stb. Énekel: Kalmár Pál) CH-617 Édes hazánk (Ez a föld a miénk, Szegény székely nép, Átmegyek a Királyhágón, Székely Himnusz, stb.) CH-618 Csak egy nap a világ (Kívül a kaszárnyán. Valahol Oroszországban, Jóska lelkem, Váradiné, stb. Énekel: Kalmár Pál, Kelemen Piroska, Sebő Miklós) CH-620 Rózsalevél (Május van, Kék tiszta tó, Oh Bajadérom, Fiú a pásztorok királya, stb. Énekel: Sárdy János) CH-622 Horváth Jenő 18 legnagyobb slágerszáma (Gyere ülj kedves mellém, Te vagy a fény, Járom az utam. Elfeledlek szép lassan téged, stb. Énekel: Korda György, Záray Márta, Vámosi János, Szécsi Pál.) SZÁLLÍTÁSOKAT A VILÁG MINDEN TÁJÁRA VÁLLALUNK. Kérje legújabb, díjtalan katalógusunkat. Üzletünk minden nap 10-18 óráig nyitva tart. öS 132,-310,- 68,- 186,— 136,— 190,-176,-218,-130,-130,-130,-130,-130-