Bécsi Napló, 1982 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

ULVHdU Bill'Ll/ FELFEDEZŐ UTAKON (Karátson Endre: Színhelyek, Szepsi Csombor Kör, London, 1980. 104 old.) Lehet annak már tizenöt esztendeje is, hogy a hollandiai Mikes Kelemen Kör koraőszi talál­kozóinak egy kis törzsvendég csoportja, né­hány akkor még szinte diáklelkű filosz (Czi­­gány, Karátson, Kibédi és Sipos urak), a kas­­télyba­ zártság unalmát és a nehézveretű elő­adások szózuhatagának letaglózó hatását meg­törendő, tréfából elkezdtek amúgy kalákában, egy regényt. Három vagy négy találkozó bizo­nyos estjein folytatták, újrakezdték a szöveg összebarkácsolását, amit kiötlőntek soha le nem írták és, ha jól emlékszem, tíz mondatnál többet e négy esztendő elmúltával sem voltak képesek egymás mellé ábdalni. A „regény” egy Lejtős Lanka nevű hölgyről szólt, cselek­ménye — ha volt — abszolút feledésre érde­mes. Ami az én figyelmemet megragadta, mi­közben hallgattam az egymás szavába vágó, önfeledten játszó jóbarátokat, az volt, hogy miféle stilisztikai törvények szerint alkotják a mondataikat. Elfogadom, paródiáról volt szó, tulajdonképpen a modern magyar széppróza fő vonulatának stílusát forgatták ki eredeti mivoltából, cifrázták, vették a hangját szoc­­reálra, leleményesre vagy melodrámára. De ugyanakkor elárulták, mint a jó parodista rendszerint teszi, hogy milyen jellegű mon­datok állanak hozzájuk legközelebb. Karátson Endre hallatlan műgonddal és kifejezően fo­galmazott. Mondatainak kissé csinált, termé­szetellenes eleganciája, veretessége elárulta, hogy ő immár jó néhány esztendeje legalább annyit olvas franciául, mint magyarul és nem csak a maga mulatságára, hanem mint a lillei egyetem összehasonlító irodalom professzora, elemzés, kiértékelés végett is. Korábbi novellásköteteit a mondatoknak ez a tökély-igényű kidolgozása, a leírásoknak a francia új regény mestereire és Borgesre em­lékeztető tudatos magvasítása, nehéz-szövetű­vé tette. Francia mintái is nehéz-szövetűek voltak, de többnyire átsütött struktúrájukon valami metafizikus „minek-is-nevezzem-csak”, ami megragadta az olvasót, érdemessé tette a szövegrágást. Karátsonnál kihagyásokkal ért bennünket ez a sugárzás, mint amikor a felhők résén át-átsüt a nap. Új gyűjteményét azonban rendkívül fontos előrelépésnek érzem írásmű­vészetében; a hét novella közül az első hat magával ragad, szól hozzám, gondolatokat to­vábbít, gondolatokat ébreszt — tehát meg­győz. Míves mondatait immár élvezem, mert nem torlódnak az átsütő sugarak útjába. A befejező, kötetzáró írás olyan, mint a régeb­biek: túl sok energiát igényel az olvasótól. Karátson Endre különböző színhelyekre visz el bennünket. Mottója Szophoklész idé­zet: „Mindezekre, jövevény, nem beszéd tanít. El kell e helyre jönni ismeretükért.” Elvisz bennünket a jugoszláv tengerpartra, síelni az Alpesekbe, undorodni a spanyol bikaviadalra. Hozza a fényképezőgépét, gondosan csoma­gol, felszereli magát útikönyvekkel, de a ter­mészetben épp úgy, mint a letűnt korok pati­nás emlékei között önmagát keresi, kissé a mindig úton lévő s a békés, idilli tájakon is kielégítetlen, békéjét nem lelő Hemingwayhez hasonlóan. A fülszöveg megfogalmazója szin­tén úgy véli: „térbeli idegenségünkre azért van szükségünk, hogy otthonosabbak legyünk­­ múltunkban, önmagunkban.” Rovinj az ürügy a Szent György legenda Eufémia-Sárkány­ György háromszögének, e markáns jelkép-csoportozatnak a keservessé­gében is lírai vallatására; a sílesiklásra kínál­kozó, hóborított lejtős lanka (immár kisbe­tűvel) pazar, mulatságos, leleményes leírása világunk éles ellentéteinek és a „mi végett vagyunk e Földön” alapkérdésének a felvil­lantására. Mívesen manipulált forma, a cse­lekmény arányos kibontakoztatása, felszaba­dult természetességgel adagolt lelemény és magvas mondanivaló végre mindahányat­ jelen vannak, méghozzá rokonszenvesen egybeöt­vözve. Alany és tárgy között megszületett a híd, s hogy ez nem feltétlen záloga a bizo­nyosság elérésének, az bennünk nem kelt hiányérzetet, hiszen az író szép feladata nem lehet más, mint tárgyak körültapogatása, jelenségek összegzése, mindeközben pedig a kételyek vállalása. opo SÁRKÖZI MÁTYÁS MAJOR-ZALA LAJOS, Fribourgban élő költőről beható és meleg hangú méltatást írt Pomogáts Béla a Magyar Hírlap december 4-i számában. Kiemeli a költő kétnyelvűségét és a magyar nyelvhez fűződő magyarság­ szere­te­tét: „A nyelvben, a szóban találta meg ismét mindazt, amit a szülőhaza jelent.” épp NÉMETÜL JÓL BESZÉLŐ fiatal egyetemista pár állást keres, lehet esetleg házmesteri is. Érdeklődni a Kiadónál. EL NEM KÖTELEZETT KÖLTÉSZET NYUGATI MAGYAR KÖLTŐK ANTOLÓ­GIÁJA 1980. Válogatta és szerkesztette Ke­­menes Géfin László. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Bern) kiadása, 1980, 391 lap. A beidegződések rendszerében az irodalom­nak is megvan a sajátságos „osztályharcos” vagy általánosabban politikai-világnézeti betá­jolása. Ezért eleve idegenkedünk mindenfajta irodalmi, művészeti irányzattól, amelyik el­sődlegesen nem mondható politikusnak, ami­ből valamilyen módon hiányzik az ideológiai háttér. A Nyugati magyar költők antológiája összességében mégis az ellenkezőjéről győz meg,­ különösen, ha szem előtt tartjuk az idő­közben Magyarországon kiadott ikertestvérét, a Vándorének c. kötetet. Minden kétséget kizáróan nem dokumentá­ciót rejteget, azaz nem kvantitatív gyűjte­mény, hanem hozzáértésre valló válogatást tartalmaz ez a maga nemében első nagyobb szabású antológia. Ismervén a nyugati magyar költők Jánusz-arcát, sőt egyenesen sokféle­ségét, a jelen kötetben, — amennyiben egyál­talán helyénvaló bármiféle példálózás — a humanisták latin nyelvűségét felidéző, mind­nyájukra nézve ugyanazon nyelv és, külön­böző mértékben bár, de valamennyiükre jellemző atmoszférikus feszültség közös neve­zőjük. Bizonyos vonatkozásban a dolgok fö­lött lebegnek, kozmikus kitárulkozásukban a megfigyelő szondákra emlékeztetve, melyek szerepe a szüntelen körültapintás, érzékelés felülnézetből, az adottságokon túli látásmód egyrészt, az így rögzített adathalmaz tárolása, feldolgozása és a verseken keresztüli kivetítése másrészt. A szerepvállalásból adódóan a sze­mélyes élményanyag is szinte matemati­kailag meghatározható, élettanilag kimutat­ható nyelvi-nyelvtani képletekké sűrűsödik, általánossá tágul. Sajátságos létsíkon mozgó, külön-külön tu­datrétegeket hordozó versek, amelyek legfel­jebb esetenként, egyedi vetületükben kapcso­lódnak a hagyományos és területi értelemben vett magyar irodalomhoz, összességükben azonban ismételten azt a benyomást keltik, mintha idegen világok magyar nyelvű lecsa­pódása, (nem lekicsinylően) szokatlan átfor­dítása lennének. Adott esetben mellékszerep­lővé szerényedik az egyes költők személye is; legfeljebb kíváncsiságból lapozunk utána, ki­től van ez vagy az a vers, t.i. egységesül vala­mennyi. Különös respublica, ahol a földrajzi távolságok és különbözőségek (nem említve az egymástól messze eltérő felfogásbeli kü­lönbségeket) egyfajta tarkaság, személytelenné jegecesedő tárgyiasodás, számítógépes techni­­zálódás, lélektani jelrendszerek ötvöződnek vagy legalábbis keverednek közös alapvonássá, érnek makroszkopikus tekerccsé. Versek, me­lyek ebben a kötetben állnak össze hiteles költészetté. Kemenes Géfin végül is kevésbé szándékálcázó előszavával, sokkal inkább a versek összeállításával nyújt meggyőző válo­gatást. Amíg a Budapesten megjelent Vándorének­­ben a fantomfájás, az amputált múlt utáni sóvárgás s a jelenben való megkeseredés (amo­lyan korszerű bujdosó kuruckodás) dominál, emitt a dinamizmus élménye, a kötöttségek­től való felszabadultság érzete, a szüntelen felfedező járás-kelés kelti fel a figyelmet. Az itt feltáruló láthatár nélkülöz mindenfajta ideológiai beszűkülést, mert egyszerűen túl­ível rajta. Mégsem világnézeti nihilizmus, lég­szomjas kapkodás, hanem teljességre törő világkép bontakozik ki. Mindezt vállalják a költők még akkor is, ha sokszor nagyon mé­lyeket kell sóhajtaniuk, lévén az ő korlátokat bontó igényük „nagy tenger egy kebelnek”. A vázolt szemszögből mellőzhető, ellenben irodalomtörténetileg a megszabott keret el­lenére kifogásolható a szerkesztésre vonatkozó utalások teljes hiánya. Nem tudjuk meg a könyv keletkezésének körülményeit, a kísér­letező, nyelv- és formabontó versek előnyben részesítésén túl a felvétel ill. kihagyás tény­leges okait, az egyes versek keletkezésének idejét. Egyetlen költő életrajzi adatai valószí­nűsítik kéziratos anyag bekerülését is a kötet­be. Alig hárítható el továbbá az a gyanú, hogy a szerkesztő nem hosszú évek gyűjtögetése, a nyugati magyar irodalom átfogó tanulmá­nyozása alapján, hanem elsődlegesen a terve­zett antológián át az önállóságot igazoló cél­zattal kezdett foglalkozni behatóbban költők és versek feltárásával, igaz, kétségtelen igényes besorolásával. Öt név megjelölésének kivéte­lével be kell érnünk azzal a feltételezéssel, hogy a kiszemelt harmincöt költő (közülük hárman nem vállalták a részvételt) összeállí­tott versei feleltek meg a válogatás közelebb­ről meg nem határozott szempontjainak. Megalapozott tudományos kutatás esetén természetesen feleslegesek lennének ezek az észrevételek. De, mint annyiszor, most is esetleges vállalkozással állunk szemben. A szükséges rendszerezés és kiértékelés munká­ját nem könnyíti meg ennek az antológiának versállománya. Akit összességében, minden árnyalatával érdekel a nyugati magyar iro­dalom, továbbra is vissza kell nyúlnia az egyes költők alkotásaira, bízva a szerencsés véletlenben, hiszen megfelelő intézmények hí­ján sokszor a bizonytalanban tapogatózva lehet fellelni akár számontartott, de könyv­­kereskedésből eltűnt könyveket, folyóirato­kat is. Éppen ezért nagyon hasznosnak bizo­nyul az életrajzi rész, amely az egyes költők pályafutása mellett 1980-nal bezárólag ma­gyar és idegen nyelven megjelent munkáinak könyvészeti adatait is feltünteti. DEÁK ERNŐ PRO LIBERTATE HUNGÁRIÁÉ EMLÉKÉREM A nemzeti felkelés 25. évfordul­ójára a Szabadságharcos Világszövetség, az Európai Szabad Magyar Kong­resszus és az Észak-Amerikai Magyar Szervezetek Koordináló Bizottsága közös kiadásában emlékérem ké­szült. Az emlékérem PRO LIBERTATE HUNGÁRIÁE felirattal ellátott bronz változata kizárólag külföldi közéleti személyiségeknek adományozható, akik a magyar nép vagy az emberi szabadság védelme érdekében kimagasló érdemeket szereztek. A NUMISMATICA HUNGARICA „PRO LIBERTATE HUNGÁRIÁÉ” emlékérme (adományozó diploma nélkül) díszes nemzetiszín dobozban kapható! A 60 mm átmérőjű, 90 gr. súlyú érem ára (tokkal együtt): bronz patinával: 55,- DM (25,- dollár), ezüstözött bronz: 75,- DM (35,- dollár), színezüst: (1000/1000 AG, 24 K) 295,- DM (135,- dollár). Az érmék árában nincs benne a postai szállítás költsége. Megrendelhető:NUMISMATICA HUNGARICA, P.O.Box. 73-0302. D-6000 FRANKFURT 73.­­ B.R.U. Új könyvek Forrai Eszter: Korallzátony. Versek 1980-81. Etán és Herp közös kiadása, München 1981. 52 old Vándor Györgyi: Bécsi levelek. Aurora könyvek München 1981. 239 old. Lehoczky Gergely: Káprázat és ábránd. Válogatót elbeszélések és tárcák. Európai Protestáns Ma­gyar Szabadegyetem, Bern 1981. 173 old. Szirmai Károly: Az idő hídján. A Szirmai Archí­vum kiadása, Stuttgart, New York 1981. 239 old Számontartva egymást. Magyarországon kívül élt magyarok a magyarországi sajtóban 1981 nyarán Szerkesztette Nagy Károly. Bessenyei György Kör kiadása, New Brunswick 1981. 70 old. Király Béla: Az első háború a szocialista országok között. Személyes visszaemlékezések az 1956-0 magyar forradalomra. Magyar Öregdiák Szövet­ség, Bessenyei Kör, New Brunswick 1981. 88 old Götz László: Keleten kél a nap. Nyelvészeti és törté­nettudományi értekezések. II. kötet: Kettős mér­tékkel. A magyar őstörténetkutatás­ módszereirő és eredményeiről. A szerző kiadása: Altettini 1981. 279. old. Stephan Vajda: Reisen Anno 1900. Verlag Ueber reuter, Wien 1981. 191 old. Franz Simon: Bäuerliche Bauten und Geräte. Süd burgenland und Grenzgebiete. Ein volkskundli ches Bilderbuch. Oberschützen 1981. 247 égés; oldalas kép, 220 rajz, 539 old. László Valkó: Cooperative Laws in 'the U.S.A. Fede ral Legislation 1890-1980. Washington State Uni versity 1981. 81 old. Eladó a PALLAS-LEXIKON jó állapotban levő teljes kiadása. 18 kötet. Érdeklődők Pallas jeligére forduljanak felvilágosítás­ért a Bécsi Napló kiadóhivatalához (1020 Wien Postfach 69.) MEGJELENT Norman Vincent Peale, A pozitív gon­dolkodás hatalma (The Power of Positive Thinking világhírű mű magyar fordítása. Még kapható Mauria Maeterlinck, A méh­ek élete egyetlen magyar kiadása Mindkét mű megrendelhető: PVH PUBLISHING INC. P.O.Box 35365, TULSA, Oklahoma 74135 USA. poo LETELEPÜLÉS AUSZTRIÁBAN címmel tájékoz­tatót adott ki a bécsi Magyar Klub (Kirchengasse 34), mely magát „szigorúan politikamentes” egye­sületnek nevezi. A tájékoztató a menedékjog, lakás­­szerzés, munkavállalás, adózás stb. kérdésében ad meglehetősen általános felvilágosításokat, de nem közli pl. a magyar katolikus, evangélikus és kálvi­nista lelkészség, sem az ENSZ menekültügyi irodája, sem a magyar egyesületek és tolmácsok címét, vi­szont leírja, hogy miként lehet útlevelet kérni a magyar hatóságoktól, hogyan lehet Magyarországra látogatni és hazatelepülni. Az ausztriai letelepülés címén a visszatelepülésről - szigorúan a politika­mentesség jegyében... BÉCSI NAPLÓ AZ AUSZTRIAI MAGYAROK LAPJA Kiadja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Szerkeszti: Hanák Tibor Levelezési cím: A-1020 Wien, Postfach 69. Zweimonatsblatt der Ungarn in Österreich. Eigentümer, Herausgeber und Verleger: Zent­ralverband Ungarischer Vereine und Organi­sationen in Österreich. A-1010 Wien, Ste­phansplatz 5. Chefredakteur: Dr. Tibor Hanak Bankkonto: 004-46793 Erste Österreichi­sche Spar-Casse, Wien L, Graben Für den Inhalt verantwortlich: Dr. Tibor Hanak, 1020 Wien, Untere Donaustr. 35. ELŐFIZETÉS 1982-re: Ausztriában 60,- öS, Németországban 15,- DM, Svájcban 13,- Str. Más európai országokban 7,- US dollár vagy annak megfelelő összeg. Amerikában, Kanadá­ban (légipostával) 12,- US dollár, Dél-Ameri­­kában és Ausztráliában 15,- US dollár. TERJESZTŐNK Amerikában: Püski-Corvin Hungarian Books, 1590 2nd Ave, New York, N.Y. 10028. Angliában: Danubia Book Co., 58., Chats­worth Road, London NW2 4DD. Ausztriában: Libro Disco, Wien L, Domg. 8. Franciaországban: Société Balaton-Impex, 12, Rue de la Grange-Bateliere, F-75009 Paris. Németországban: Musica Hungarica, Romain Strasse 4., D-8000 München 40., Bayerische Vereinsbank Konto­ Nr. 339-792. Svájcban: SMIKK-Verland, Im Zentrum 21, CH-8604 Volketswil. Postkonto: 84 14738, Postscheckamt: Winterthur. (A befizetőlap hátuljára kérjük feltüntetni: BÉCSI NAPLÓ) Svédországban: Szöllősi Antal, S-12704 Skär­­holmen. Box 4062. . Névvel vagy betűjellel megjelent cikkekért szerzőik felelnek és nem feltétlenül fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Druck: Gloria Kulturverein 1010 Wien. Sinaerstr. 7.

Next