Bécsi Napló, 1995 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1995-03-01 / 2. szám
====^^ OLVASÓNAPLÓ ■ BORBÁNDI GYULA 1995. január 3-án 80 éves lett a nyugati magyar szellemi élet és katolikus egyház legjelentősebb alakjainak egyike, Békés Gellért teológiai egyetemi tanár, költő, író és szerkesztő. Érdeklődésének sokrétűsége, több évtizedes fáradhatatlan papi és írói munkája, Szent Benedek Rendjének külhoni vezetésében játszott szerepe, az ökumenikus mozgalomban vállalt elkötelezettsége, szellemi sugalmazó, ösztönző és szervező tevékenysége azok közé a külföldi magyarok közé emelte, akiknek életművére az egész nemzet méltán lehet büszke. Az iránta érzett tisztelet és munkásságának megbecsülése két vaskos tanulmánykötetben jutott kifejezésre. Mind a kettő Pannonhalmán jelent meg. Az idegen — angol, francia, német, olasz, portugál — nyelvű kötetben magyar és külföldi tudósok értékes tanulmányokkal tisztelegnek a80 esztendős pályatárs előtt. A magyar nyelvű kötetben, amelynek címe Az egység szolgálatában, Köszöntő Békés Gellért 80. születésnapjára, az ünnepelt a közlemények tárgya. Az ő munkásságát ismertetik és méltatják szakavatott szellemi emberek, barátai, hívei és paptársai. A pannonhalmi Somorjai Ádám által szerkesztett, mintegy három és félszáz lap terjedelmű tanulmánygyűjtemény illő hódolat az előtt a férfiú előtt, aki felmérhetetlen értékű szolgálatot tett egyházának és a nyugati magyar szellemi életnek, emigrációban töltött négy és fél évtized alatt. Miklósházy Attila püspök előszava és Határ Győző köszöntő verse után Blazovich Ágoston, Galambos Gyula, Gyapay Dénes, Komarnicki Egon, Lőkkös Antal, Mihályi Géza, Skultéty Csaba, Szépfalusi István és T. Szőnyi Zsuzsa idézik fel Gellért atyával kapcsolatos emlékeiket, valamint ismertetik tevékenységét a külföldi bencés rendtartományban és a Pax Romana nemzetközi értelmiségi mozgalomban, lévén a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom lelki irányítója. Külön fejezet tárgya az a szerkesztői munka, amelyet 1949 és 1991 között a Katolikus Szemle élén végzett. Erről Pomogáts Béla, Kovács K. Zoltán és Rónay László emlékezett meg. Ugyancsak külön fejezetben tárgyalják a szerzők — Farkasházy Dénes, Kabdebó Tamás, Mártonffy Marcell, Sulyok Elemér, Teichmann Jakab és Vásárhelyi Vera — az Újszövetség magyar fordításában vállalt közreműködését, valamint világítják meg a bibliai szövegek több vetületét. Az Ökumené-ről szólva — amelynek Békés Gellért egyik motorja volt — Frank Miklós, Ghislain Lafont, Szabó Ferenc, Tóth Veremund, valamint a protestáns Gánóczy Sándor és Gémes István a katolikus-protestáns párbeszéd kialakulásával és az ökumenizmus eddigi eredményeivel foglalkozik. A „Teológia” című fejezetben Erdős Péter, Somorjai Ádám és Basil Studer néhány teológiai kérdésről és a magyar nyelvű teológiai kutatásról értekezik. A közlemények két — Dümmerth Dezső és Gosztonyi Péter által írt — történelmi tanulmánnyal zárulnak. Az ünnepeknek szóló tiszteletadáshoz Prokop Péter két grafikával társult. Somorjai Ádám elkészítette és a kötethez csatolta Békés Gellért publikációinak bibliográfiáját is. Kár, hogy ez az értékes összeállítás nem teljes. Csak az emlékezetemre hagyatkozva feltűnt több nyugati magyar folyóiratban és lapban (Délamerikai Magyar Hírlap, Nemzetőr, Új Európa, Új Látóhatár) megjelent hosszabb-rövidebb írásainak hiánya. Feltehetően azért, mert Pannonhalmán — ahol a bibliográfia készült — nem lelhetők fel az említett orgánumok. A Békés Gellértet köszöntő tanulmánykötet nemcsak egy kiváló kortársunk életét és munkásságát eleveníti fel, hanem a nyugati magyarság történetének több jelentős fejezetét érinti és segít a még mindig észlelhető fehér foltok eltüntetésében. A könyv a Katolikus Szemle 1994/3-4. számaként látott napvilágot. Megvásárolható a budapesti Ferenciek terén lévő katolikus könyvkereskedésben és megrendelhető Pannonhalmán a Bencés Főapátság könyvszolgálatánál. A harmincegy év óta működő bécsi „Európa”Club minden túlzás nélkül nevezhető a nyugati magyarok legjelentősebb kulturális szervezetei egyikének. Megalakulása óta szívén viseli a bécsi magyar kolónia szellemi tájékozódásának és ismeretei gyarapodásának ügyét. Rendszeres előadóestjei — amelyekre olykor havonta kétszer is sor kerül — az évtizedek folyamán Ausztria határait messze túlhaladó népszerűségre és elismerésre tettek szert. Amikor mód volt rá, ezeket az előadásokat nyomtatásban is megjelentette. Mint a most kiadott és 1994-es előadások szövegét tartalmazó Magyarok térben és időben című kötet Előszavában Székely Szabó Zoltán szerkesztő megjegyezte, a kinyomtatást az indokolja, hogy azok is megismerjék a legjobb előadásokat a kiknek nem áll módjukban látogatni klubunkat, de érdeklődnek tevékenységünk iránt”. Az „Europa”Club e publikációs tevékenységét már a hetvenes években elkezdte, amikor az Integratio című szöveggyűjteményben tett közzé érdekes előadásokat és ezt folytatta a Hírmondó című, 1982 és 1989 között kiadott egyesületi közlönyében. Az előttem fekvő könyv második kötete az 1994-ben elkezdett sorozatnak. Akkor Kárpátmedencei gondok címmel 1993-ban elhangzott hat előadást tettek közzé, olyan neves szerzőkkel, mint Beke György, Czeizel Endre, Dobos László, Kosáry Domokos, Monoszlóy Dezső és Varga Zoltán. Közöltek e kötetben egy marosvásárhelyi politikai kabaréműsort és egy erdélyi útinaplót is. Smuk András főtitkár az Előszóban így foglalta össze a Klub feladatát az 1989-90-es fordulat utáni helyzetben: „Az otthoni rendszerváltozás óta a nyugati magyarság — így a bécsi is — fokozott érdeklődéssel fordult Magyarország felé. Olyannyira, hogy szinte megfeledkezett saját kisközösségei gondjairól. Mert a mi elsődleges tennivalónk: törődni egyházainkkal, egyesületeinkkel, egyáltalán szervezeti életünkkel. Nem nyugodhatunk bele, hogy kiapadásra ítélt emigrációs holtággá váljunk csupán mert szem elől tévesztettük parancsoló tennivalónkat a magunk medrének vonzását.” Tömörebben aligha lehetne megfogalmazni egy nemes célokat követő és a diaszpórában igényes munkára törekvő egyesület feladatát. Az új előadásgyűjtemény is ennek jegyében állt össze. Segíteni a megbízható ismeretek terjedését, előmozdítani a tisztánlátást és tudatosítani a saját szerepet, tennivalót, felelősséget. Az 1994-es előadók közül Éger György Magyarország és szomszédai viszonylatában a multietnikus régiók problémáját érintő — társaival, Böhm Antallal és Hadas Miklóssal, közösen végzett — kutatások eredményeit ismertette. Gereben Ferenc a határon túli magyarság nemzeti és kulturális identitását vizsgálta. Matuska Márton az 1944 eleji bácskai megtorlás napjait elevenítette fel. Tófalvi Zoltán a korong fazekasság rövid történetét adta elő. Gazda József a csángókról nyújtott ismertetést. Gömöri György — kit Roncsol László mutatott be — életéről és költészetéről beszélt. Szentmártoni Szabó Géza a négyszáz évvel ezelőtt meghalt Balassa Bálintra emlékezett. Szegedy-Maszák Mihály a százöt éves Protestáns Szemlét méltatta. Kósa László a magyar művelődés katolikus-protestáns tagoltságát elemezte. Tőkéczki László a mai református iskolaügy kérdéseivel foglalkozott. A kötet tartalmazza még a Markó Béla által felolvasott szonettkoszorút, egy újabb marosvásárhelyi kabaré szövegeit és Smuk András útibeszámolóját a Klub által szervezett erdélyi kultúrtörténeti kirándulásról. Kívánatos lenne, hogy a sorozat folytatódjék és az „Európa”Clubnak módja legyen az eddigiekhez hasonló tetszetős kis zsebkönyvben a jövőben is megörökíteni a fontosabb és érdekesebb előadások szövegét. A Münchenben élő Hajnal László Gábor kétségtelenül a nyugati magyar irodalom termékeny szerzői közé tartozik. Nemrégen hagyta el a nyomdát tizenegyedik kötete. Szép mennyiség, ha azt vesszük, hogy ez a publikációs tevékenység csak 1982-ben kezdődött. 13 esztendő alatt 11 könyv. Csak kevesen büszkélkedhetnek ilyen terméssel. A Ingyen az író hasznos akarat...! című kötet, amely a szerző első magyarországi könyve, Lakiteleken, az Antológia Kiadó gondozásában látott napvilágot. 160 lapon három hosszabb írást tartalmaz. A Két óceán között egy európai című „feljegyzés, töprengés, észrevétel”, ahogyan alcíme mondja, hét 20 perces előadás formájában 1993 őszén a Szabad Európa Rádióban hangzott el. A szerző amerikai úti élményeit, megfigyeléseit és tapasztalatait tartalmazza. A második és harmadik írás folytatásokban a budapesti Új Magyarországban jelent meg 1994-ben. A Szabad volt-e és európai?! alcíme szerint a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának rövid históriája. Valójában ennél kevesebb, mert csupán epizódokat, anekdotikus részleteket villant fel a Rádió történetéből és a teljesítmények, eredmények, érdemek helyett inkább a hibákra, mulasztásokra, fogyatékosságokra, emberi gyarlóságokra irányítja a figyelmet, olykor eléggé elfogult, részrehajló és indulatos kritikusok véleményét idézve. Ettől eltekintve azonban az írás érdekes és olvasmányos. Elsősorban azokat érdekelheti, akik politikai csemegékre kíváncsiak és szívesen időznek el bennfentességet mutató, intimitást sejtető részleteknél. A Legyen az író hasznos akarat! címadó írás a nyugati magyar irodalmi közéletbe kínál bepillantást, azt a kérdést vizsgálva, hogy — alcím szerint — „kik és miért maradtak mindmáig szellemi száműzetésben?” Hajnal abból indult ki, hogy a kádári időkben tapasztalt kirekesztő szándék magyarországi hivatalokban, írói társaságokban, szerkesztőségekben és kiadói irodákban továbbra is elevenen él és az elismerésből és befogadásból kizár több érdemes nyugati magyar írót. Azt is megjegyzi, hogy a magyarországi irodalmi intézmények rokonszenvet kísért és kedvelt alkotói nagyrészt azok, akik már a kádári diktatúrában is kivételes bánásmódot élveztek. A kevéssé méltányolt és mellőzött — olykor nyugati magyar irodalmi körökben is a megérdemelt elismerést nélkülöző — költők és írók közé sorolja Fáy Ferencet, Wass Albertet, Kannás Alajost, Sas Lórántot, Madarász Pált, Tollas Tibort, Csepely Rudolfot, Máté Imrét, Szente Imrét, Dunai Ákost. Ez bizony eléggé vitatható névsor, hiszen többekről aligha állapítható meg, hogy Magyarországon nem hajlandók tudomásul venni őket, különösen akkor, ha nem tisztázott, hogy hol kezdődik a tudomásulvétel. Tény, hogy a nevezettek közül senkivel szemben sem nyilvánult meg olyan vélemény, hogy nem közölhető, nem adható ki, nem lehet róla írni és beszélni. A hazai irodalomban nincs többé központi és felső irányítás. Tehát minden kiadó, folyóirat, lap, társaság maga dönti el, hogy kit hív meg, vesz be vagy fogad el. Arról kétségtelenül lehet beszélni, hogy a Kortársnak, a Hitelnek, a Holminak, a Kritikának, a 2000-nek vagy a vidéki folyóiratoknak, egyik vagy másik irodalmi társaságnak ki kell és ki nem kell, arról azonban kevésbé, hogy magyarországi kitagadottság miatt ennek vagy annak a nyugati írónak „szellemi száműzetésben” kell maradnia. Teljesen hamisnak érzem a nyugati magyar írók aszerint történő felosztását, hogy Magyarországon kik a „kitagadottak” és kik a „szalonképesek”. (Mind a két elnevezés Hajnalról való). Például Tollas Tiborról — könyve, versei, róla szóló méltató cikkek megjelenése, börtönéletét és költői pályafutása kezdetét felelevenítő film elkészítése és bemutatása, gyakori közéleti szereplései után — nem lehet mondani, hogy a mai irodalmi és politikai közélet nem fogadta be. A többiek esetében sem beszélhetünk elutasításról és kitagadottságról. Az kétségtelenül igaz, hogy vannak orgánumok és társaságok, amelyek megválogatják, hogy mely nyugati szerzőket kedvelnek és melyeket nem. Arra a nyugatiak aligha számíthatnak, hogy mindenhol egyforma rokonszenvel és lelkesedéssel fogadják őket. Ilyen kedvezményezett helyzetben a magyarországi írók sincsenek. Lehetséges, hogy az idegenkedésnek esztétikai okai vannak és azzal a hazaiak is gyakran szembesülnek. Mindenkinek meg kell találnia a maga alkotói szemléletének, ízlésének és stílusának megfelelő hazai környezetet és társakat. Akárcsak a magyarországi íróknak, Hajnal László Gábor új könyve, némely tétele vagy felismerése vitatható igazság- és valóságtartalma ellenére, érdekes olvasmány és megérdemli a figyelmet. Bepillantást enged a nyugati magyar irodalmi közéletbe és sok adatával, információjával, adalékával hozzájárul a diaszpórában élők jobb megismeréséhez. A Magyar Távirati Iroda — Szabó Iván irányításával működő Sajtóadatbankja, több hasznos és értékes magyar kiadványa (köztük a Magyar szervezetek a világban című adattára) után kitűnő szerzők közreműködésével angol nyelvű tájékoztató kötetet jelentetett meg Hungary címmel. Ez a könyv 320 lap terjedelmű szövegrésszel és gazdag színes képanyaggal rendelkezik. Az első idegen nyelvű felvilágosító mű a rendszerváltozás utáni Magyarországról. Tényeket, adatokat, felvilágosításokat közölt fényképekkel, illusztrációkkal, grafikonokkal, térképekkel a kilencvenes évek magyar társadalmáról, politikai közállapotairól, szellemi és gazdasági helyzetéről. Erre, bizony, nagy szükség volt, hiszen a hetvenes években magyar és néhány idegen nyelven, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent nagyalakú, vaskos kötetek adatainak nagy része már elavult, ráadásul a múlté lett az az ország, amelyet a külföldi érdeklődőknek — a szocialista elvek jegyében és a kommunizmus érdekeit szem előtt tartva — bemutatni akart. Az új országismertető kézikönyv az imént említettnél kisebb alakú, könnyen forgatható és szövegei tömörebbek. Az első fejezet az ország földrajzával és a magyar néppel foglalkozik. A második — Szakály Ferenc tollából — Magyarország rövid történetét adja, egészen az 1994-es kormányváltozásig. Utána az államszerkezet bemutatása következik, majd ezt követik a gazdaságot, a társadalmi és szociális állapotokat, a külkapcsolatokat, a nevelés és tudomány helyzetét, a művelődést és a művészeteket, az idegenforgalmat, a sportot és a vallási életet tárgyaló fejezetek. A kötet az idegenek Magyarországon való eligazodását szolgáló felvilágosításokkal zárul. A Hungary kézikönyvet nemcsak Magyarországgal politikai, kulturális vagy gazdasági kapcsolatban álló külföldi kormányhivatalok, tájékoztatási intézmények, vállalatok és szakemberek, hanem az országba látogató idegenek is nagy haszonnal forgathatják. Érdemes lenne más nyelveken is kiadni, hiszen jó összefoglaló képet nyújt Magyarországról. Külföldi magyaroknak sem érdektelen, főleg azoknak, akik értenek angolul, de ez az ő köreikben elég gyakori. Megrendelhető és kapható a Sajtóadatbanknál, az MTI budapesti Naphegy téri központjában. ÚJ KÖNYVEKRŐL — RÖVIDEN Uj könyvek BEKE György: Népek nagy romlása román uralom alatt. A román népet is beleértve. Szenes Molnár Társaság, Budapest 1994, 140 old . román nyelvű összefoglaló. AZ EGYSÉG SZOLGÁLATÁBAN. Köszöntő Békés Gellért 80. születésnapjára. II. kötet, Katolikus Szemle, Pannonhalma 1994/3-4. szám, 359 old. CSENDES Béla: Ráadás a maradékból. Versek 1991-1994. Sodalitas, Bécs 1995, 107 old. DOMBÓVÁRI JÁNOS: Pusztafedémestől Tállyáig. Monográfia Lavotta Jánosról. Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó, Miskolc 1994, 189 old. MAGYAROK TÉRBEN ÉS IDŐBEN. 1994- ben elhangzott előadások. „Europa"-Club kiadása, Bécs, 1995, 245. old. Dr. TÓTH János: Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 1944-től napjainkig. Életjel Könyvek 56, Életjel, Szabadka 1994, 171 old. VÁSÁRHELYI Vera: Olvadó jég kezemben az idő. Naplótöredékek olaszországi életünkről. Gondolatok az öregedésről. Róma 1995,31 old. ZALÁN Tibor: aversion, vere/poems. Framo Publishing, Chicago-Budapest 1995, 143 old. SZÓRVÁNYMAGYARSÁG SZERVEZETTSÉGE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE. Innsbrucki Tanácskozás 1994. szeptember 24—25-én. Központi Szövetség kiadása, Bécs 1995,134 old. 12 Kabdebó Tamás, Írországban élő író, az „Árapály” című nagysikerű regény szerzője előadást tartott a cambridgei és az oxfordi Magyar Egyetemi Klubban. Mindkét angol városban számos fiatal magyar tanul 1990 óta, s így mindkét helyen megélénkült a magyar szervezeti élet . Göncz Árpád köztársasági elnököt díszdoktorává választotta az oxfordi egyetem. Az ünnepélyes doktorrá avatásra május 4-én kerül sor. Kodály Zoltán óta Göncz az egyetem első Magyarországon élő magyar díszdoktora. BÉCSI NAPLÓ AZ AUSZTRIAI MAGYAROK LAPJA Kiadja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Levelezési cím: A-1011 Wien, Postfach 358. Zweimonatsblatt der Ungarn in Österreich. Eigentümer, Herausgeber, Hersteller und Verleger: Zentralverband Ungarischer Vereine u. Organisationen in Österreich. A-1040 Wien, Danhausergasse 6/1. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Borbándi Gyula (München), Dobos László (Pozsony), Gecsényi Lajos (Bécs/Győr), Gömöri György (Cambridge), Lengyel Zsolt (München), Sárközi Mátyás (London). SZERKESZTŐSÉG: Böröndi Lajos, Brandstein Mária, S. Csorna János, Deák Ernő (főszerkesztő), Hegedűs János, Kántás János, Pogány Géza Jenő, Székely Szabó Zoltán. FŐMUNKATÁRS: Hanák Tibor. BANKKONTO: 004—46793 Die Erste österreichische Spar-Casse-Bank, Wien I., Graben. ELŐFIZETÉS egy évre: Ausztriában 90,- US, Magyarországon 210,- Ft, Németországban 25,DM, Svájcban 22,- Str. Más európai országokban 25,- DM vagy annak megfelelő összeg. Amerikában, Kanadában (légipostával) 15,- US dollár, Dél-Amerikában és Ausztráliában 17,US dollár. TERJESZTŐINK: Amerikában: Püski-Corvin Hungarian Books, 251E 82 Street, New York, N. Y. 10028. — FRAMO Et LYRA Books, 561, W. Driversey Parkway Room 219, Chicago, IL 60614. Angliában: Hungarian Book Agency, 87 Sewardstone Road, London E2 9HN. Hollandiában: Ács Zoltán, Drakestein 14., NL-2352 JV Leiderdorp. Kanadában: Pannónia Books Ltd., 472 Bloor St. W. 2ndfloor, Toronto, Ontario M5S 1X8. Németországban: Musica Hungarica, Romann Strasse 4., D-8000 München 40, Bayerische Vereinsbank, Konto Nr.: 339—792. Svájcban: SMIKK Versand, Im Zentrum 21., CH-8604 Volketswil, Postkonto: 84—14738— 0, Postscheckamt: Winterthur (A befizetőlap hátuljára kérjük feltüntetni: BÉCSI NAPLÓ). Svédországban: Szöllősi Antal, S-127 04 Skarholmen, Box 4062. Postai csekkszámla: 75 69 87—4. Nével vagy betűjellel megjelent cikkekért szerzőik felelnek és nem feltétlenül fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Druck: ALWA Druckerei Ges. m. b. H. A—1140 Wien, Flachgasse 5