Bécsi Napló, 1995 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1995-03-01 / 2. szám

====^^ OLVASÓNAPLÓ ■ BORBÁNDI GYULA 1995. január 3-án 80 éves lett a nyugati ma­gyar szellemi élet és katolikus egyház legjelentő­sebb alakjainak egyike, Békés Gellért teológiai egyetemi tanár, költő, író és szerkesztő. Érdeklődésének sokrétűsége, több évtizedes fáradhatatlan papi és írói munkája, Szent Bene­dek Rendjének külhoni vezetésében játszott sze­repe, az ökumenikus mozgalomban vállalt elkö­telezettsége, szellemi sugalmazó, ösztönző és szervező tevékenysége azok közé a külföldi ma­gyarok közé emelte, akiknek életművére az egész nemzet méltán lehet büszke. Az iránta érzett tisztelet és munkásságának megbecsülése két vaskos tanulmánykötetben ju­tott kifejezésre. Mind a kettő Pannonhalmán je­lent meg. Az idegen — angol, francia, német, olasz, portugál — nyelvű kötetben magyar és külföldi tudósok értékes tanulmányokkal tiszte­legnek a­­80 esztendős pályatárs előtt. A magyar nyelvű kötetben, amelynek címe Az egység szol­gálatában, Köszöntő Békés Gellért 80. szüle­tésnapjára, az ünnepelt a közlemények tárgya. Az ő munkásságát ismertetik és méltatják szak­avatott szellemi emberek, barátai, hívei és pap­társai. A pannonhalmi Somorjai Ádám által szerkesz­tett, mintegy három és félszáz lap terjedelmű ta­nulmánygyűjtemény illő hódolat az előtt a férfiú előtt, aki felmérhetetlen értékű szolgálatot tett egyházának és a nyugati magyar szellemi élet­nek, emigrációban töltött négy és fél évtized alatt. Miklósházy Attila püspök előszava és Határ Győző köszöntő verse után Blazovich Ágoston, Galambos Gyula, Gyapay Dénes, Komarnicki Egon, Lőkkös Antal, Mihályi Géza, Skultéty Csaba, Szépfalusi István és T. Szőnyi Zsuzsa idé­zik fel Gellért atyával kapcsolatos emlékeiket, valamint ismertetik tevékenységét a külföldi ben­cés­ rendtartományban és a Pax Romana nem­zetközi értelmiségi mozgalomban, lévén a Katoli­kus Magyar Értelmiségi Mozgalom lelki irányító­ja. Külön fejezet tárgya az a szerkesztői munka, amelyet 1949 és 1991 között a Katolikus Szem­le élén végzett. Erről Pomogáts Béla, Kovács K. Zoltán és Rónay László emlékezett meg. Ugyan­csak külön fejezetben tárgyalják a szerzők — Farkasházy Dénes, Kabdebó Tamás, Mártonffy Marcell, Sulyok Elemér, Teichmann Jakab és Vásárhelyi Vera — az Újszövetség magyar fordí­tásában vállalt közreműködését, valamint világít­ják meg a bibliai szövegek több vetületét. Az Ökumené-ről szólva — amelynek Békés Gellért egyik motorja volt — Frank Miklós, Ghislain Lafont, Szabó Ferenc, Tóth Veremund, valamint a protestáns Gánóczy Sándor és Gémes István a katolikus-protestáns párbeszéd kialaku­lásával és az ökumenizmus eddigi eredményeivel foglalkozik. A „Teológia” című fejezetben Erdős Péter, Somorjai Ádám és Basil Studer néhány teológiai kérdésről és a magyar nyelvű teológiai kutatásról értekezik. A közlemények két — Dümmerth Dezső és Gosztonyi Péter által írt — történelmi tanulmánnyal zárulnak. Az ünnepek­nek szóló tiszteletadáshoz Prokop Péter két gra­fikával társult. Somorjai Ádám elkészítette és a kötethez csa­tolta Békés Gellért publikációinak bibliográfiáját is. Kár, hogy ez az értékes összeállítás nem teljes. Csak az emlékezetemre hagyatkozva feltűnt több nyugati magyar folyóiratban és lapban (Délamerikai Magyar Hírlap, Nemzetőr, Új Eu­rópa, Új Látóhatár) megjelent hosszabb-rövi­­debb írásainak hiánya. Feltehetően azért, mert Pannonhalmán — ahol a bibliográfia készült — nem lelhetők fel az említett orgánumok. A Békés Gellértet köszöntő tanulmánykötet nemcsak egy kiváló kortársunk életét és munkás­ságát eleveníti fel, hanem a nyugati magyarság történetének több jelentős fejezetét érinti és se­gít a még mindig észlelhető fehér foltok eltünte­tésében. A könyv a Katolikus Szemle 1994/3-4. számaként látott napvilágot. Megvásárolható a budapesti Ferenciek terén lévő katolikus könyv­­kereskedésben és megrendelhető Pannonhalmán a Bencés Főapátság könyvszolgálatánál. A harmincegy év óta működő bécsi „Európa”­­Club minden túlzás nélkül nevezhető a nyugati magyarok legjelentősebb kulturális szervezetei egyikének. Megalakulása óta szívén viseli a bécsi magyar kolónia szellemi tájékozódásának és is­meretei gyarapodásának ügyét. Rendszeres előa­dóestjei — amelyekre olykor havonta kétszer is sor kerül — az évtizedek folyamán Ausztria ha­tárait messze túlhaladó népszerűségre és elisme­résre tettek szert. Amikor mód volt rá, ezeket az előadásokat nyomtatásban is megjelentette. Mint a most ki­adott és 1994-es előadások szövegét tartalmazó Magyarok térben és időben című kötet Elősza­vában Székely Szabó Zoltán szerkesztő megje­gyezte, a kinyomtatást az indokolja, hogy azok is megismerjék a legjobb előadásokat a kiknek nem áll módjukban látogatni klubunkat, de érdeklőd­nek tevékenységünk iránt”. Az „Europa”­Club e publikációs tevékenységét már a hetvenes évek­ben elkezdte, amikor az Integratio című szö­veggyűjteményben tett közzé érdekes előadáso­kat és ezt folytatta a Hírmondó című, 1982 és 1989 között kiadott egyesületi közlönyében. Az előttem fekvő könyv második kötete az 1994-ben elkezdett sorozatnak. Akkor Kárpát­­medencei gondok címmel 1993-ban elhangzott hat előadást tettek közzé, olyan neves szerzők­kel, mint Beke György, Czeizel Endre, Dobos László, Kosáry Domokos, Monoszlóy Dezső és Varga Zoltán. Közöltek e kötetben egy marosvá­sárhelyi politikai kabaréműsort és egy erdélyi úti­naplót is. Smuk András főtitkár az Előszóban így foglalta össze a Klub feladatát az 1989-90-es for­dulat utáni helyzetben: „Az otthoni rend­szerváltozás óta a nyugati magyarság — így a bé­csi is — fokozott érdeklődéssel fordult Magyar­­ország felé. Olyannyira, hogy szinte megfeledke­zett saját kisközösségei gondjairól. Mert a mi el­sődleges tennivalónk: törődni egyházainkkal, egyesületeinkkel, egyáltalán szervezeti életünk­kel. Nem nyugodhatunk bele, hogy kiapadásra ítélt emigrációs holtággá váljunk csupán mert szem elől tévesztettük parancsoló tennivalónkat a magunk medrének vonzását.” Tömörebben aligha lehetne megfogalmazni egy nemes célokat követő és a diaszpórában igényes munkára tö­rekvő egyesület feladatát. Az új előadásgyűjtemény is ennek jegyében állt össze. Segíteni a megbízható ismeretek terje­dését, előmozdítani a tisztánlátást és tudatosítani a saját szerepet, tennivalót, felelősséget. Az 1994-es előadók közül Éger György Magyaror­szág és szomszédai viszonylatában a multietnikus régiók problémáját érintő — társaival, Böhm Antallal és Hadas Miklóssal, közösen végzett — kutatások eredményeit ismertette. Gereben Fe­renc a határon túli magyarság nemzeti és kultu­rális identitását vizsgálta. Matuska Márton az 1944 eleji bácskai megtorlás napjait elevenítette fel. Tófalvi Zoltán a korong fazekasság rövid történetét adta elő. Gazda József a csángókról nyújtott ismertetést. Gömöri György — kit Ron­csol László mutatott be — életéről és költészeté­ről beszélt. Szentmártoni Szabó Géza a négyszáz évvel ezelőtt meghalt Balassa Bálintra emléke­zett. Szegedy-Maszák Mihály a százöt éves Pro­testáns Szemlét méltatta. Kósa László a magyar művelődés katolikus-protestáns tagoltságát ele­mezte. Tőkéczki László a mai református iskola­ügy kérdéseivel foglalkozott. A kötet tartalmazza még a Markó Béla által felolvasott szonettkoszo­rút, egy újabb marosvásárhelyi kabaré szövegeit és Smuk András útibeszámolóját a Klub által szervezett erdélyi kultúrtörténeti kirándulásról. Kívánatos lenne, hogy a sorozat folytatódjék és az „Európa”­Clubnak módja legyen az eddigi­ekhez hasonló tetszetős kis zsebkönyvben a jövő­ben is megörökíteni a fontosabb és érdekesebb előadások szövegét. A Münchenben élő Hajnal László Gábor két­ségtelenül a nyugati magyar irodalom termékeny szerzői közé tartozik. Nemrégen hagyta el a nyomdát tizenegyedik kötete. Szép mennyiség, ha azt vesszük, hogy ez a publikációs tevékeny­ség csak 1982-ben kezdődött. 13 esztendő alatt 11 könyv. Csak kevesen büszkélkedhetnek ilyen terméssel. A Ingyen az író hasznos akarat...! című kö­tet, amely a szerző első magyarországi könyve, Lakiteleken, az Antológia Kiadó gondozásában látott napvilágot. 160 lapon három hosszabb írást tartalmaz. A Két óceán között egy európai című „fel­jegyzés, töprengés, észrevétel”, ahogyan alcíme mondja, hét 20 perces előadás formájában 1993 őszén a Szabad Európa Rádióban hangzott el. A szerző amerikai úti élményeit, megfigyeléseit és tapasztalatait tartalmazza. A második és harma­dik írás folytatásokban a budapesti Új Magyar­­országban jelent meg 1994-ben. A Szabad volt-e és európai?! alcíme szerint a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának rövid históriája. Valójában ennél kevesebb, mert csu­pán epizódokat, anekdotikus részleteket villant fel a Rádió történetéből és a teljesítmények, eredmények, érdemek helyett inkább a hibákra, mulasztásokra, fogyatékosságokra, emberi gyar­lóságokra irányítja a figyelmet, olykor eléggé el­fogult, részrehajló és indulatos kritikusok véle­ményét idézve. Ettől eltekintve azonban az írás érdekes és olvasmányos. Elsősorban azokat ér­dekelheti, akik politikai csemegékre kíváncsiak és szívesen időznek el bennfentességet mutató, inti­mitást sejtető részleteknél. A Legyen az író hasznos akarat! címadó írás a nyugati magyar irodalmi közéletbe kínál bepil­lantást, azt a kérdést vizsgálva, hogy — alcím szerint — „kik és miért maradtak mindmáig szel­lemi száműzetésben?” Hajnal abból indult ki, hogy a kádári időkben tapasztalt kirekesztő szán­dék magyarországi hivatalokban, írói társaságok­ban, szerkesztőségekben és kiadói irodákban to­vábbra is elevenen él és az elismerésből és befo­gadásból kizár több érdemes nyugati magyar írót. Azt is megjegyzi, hogy a magyarországi iro­dalmi intézmények rokonszenvet kísért és ked­velt alkotói nagyrészt azok, akik már a kádári diktatúrában is kivételes bánásmódot élveztek. A kevéssé méltányolt és mellőzött — olykor nyugati magyar irodalmi körökben is a megérde­melt elismerést nélkülöző — költők és írók közé sorolja Fáy Ferencet, Wass Albertet, Kannás Alajost, Sas Lórántot, Madarász Pált, Tollas Ti­bort, Csepely Rudolfot, Máté Imrét, Szente Im­rét, Dunai Ákost. Ez bizony eléggé vitatható névsor, hiszen többekről aligha állapítható meg, hogy Magyarországon nem hajlandók tudomásul venni őket, különösen akkor, ha nem tisztázott, hogy hol kezdődik a tudomásulvétel. Tény, hogy a nevezettek közül senkivel szemben sem nyilvá­nult meg olyan vélemény, hogy nem közölhető, nem adható ki, nem lehet róla írni és beszélni. A hazai irodalomban nincs többé központi és felső irányítás. Tehát minden kiadó, folyóirat, lap, tár­saság maga dönti el, hogy kit hív meg, vesz be vagy fogad el. Arról kétségtelenül lehet beszélni, hogy a Kortársnak, a Hitelnek, a Holminak, a Kritikának, a 2000-nek vagy a vidéki folyóiratok­nak, egyik vagy másik irodalmi társaságnak ki kell és ki nem kell, arról azonban kevésbé, hogy magyarországi kitagadottság miatt ennek vagy annak a nyugati írónak „szellemi száműzetés­ben” kell maradnia. Teljesen hamisnak érzem a nyugati magyar írók aszerint történő felosztását, hogy Magyarországon kik a „kitagadottak” és kik a „szalonképesek”. (Mind a két elnevezés Haj­nalról való). Például Tollas Tiborról — könyve, versei, róla szóló méltató cikkek megjelenése, börtönéletét és költői pályafutása kezdetét fel­elevenítő film elkészítése és bemutatása, gyakori közéleti szereplései után — nem lehet mondani, hogy a mai irodalmi és politikai közélet nem fo­gadta be. A többiek esetében sem beszélhetünk elutasításról és kitagadottságról. Az kétségtelenül igaz, hogy vannak orgánu­mok és társaságok, amelyek megválogatják, hogy mely nyugati szerzőket kedvelnek és melyeket nem. Arra a nyugatiak aligha számíthatnak, hogy mindenhol egyforma rokonszenvel és lelkese­déssel fogadják őket. Ilyen kedvezményezett helyzetben a magyarországi írók sincsenek. Le­hetséges, hogy az idegenkedésnek esztétikai okai vannak és azzal a hazaiak is gyakran szembesül­nek. Mindenkinek meg kell találnia a maga alko­tói szemléletének, ízlésének és stílusának megfe­lelő hazai környezetet és társakat. Akárcsak a magyarországi íróknak, Hajnal László Gábor új könyve, némely tétele vagy felismerése vitatható igazság- és valóságtar­talma ellenére, érdekes olvasmány és megérdem­li a figyelmet. Bepillantást enged a nyugati ma­gyar irodalmi közéletbe és sok adatával, informá­ciójával, adalékával hozzájárul a diaszpórában él­ők jobb megismeréséhez. A Magyar Távirati Iroda — Szabó Iván irányí­tásával működő­­ Sajtóadatbankja, több hasz­nos és értékes magyar kiadványa (köztük a Ma­gyar szervezetek a világban című adattára) után kitűnő szerzők közreműködésével angol nyelvű tájékoztató kötetet jelentetett meg Hungary címmel. Ez a könyv 320 lap terjedelmű szövegrésszel és gazdag színes képanyaggal rendelkezik. Az el­ső idegen nyelvű felvilágosító mű a rend­szerváltozás utáni Magyarországról. Tényeket, adatokat, felvilágosításokat közöl­t fényképek­kel, illusztrációkkal, grafikonokkal, térképekkel a kilencvenes évek magyar társadalmáról, politikai közállapotairól, szellemi és gazdasági helyzetéről. Erre, bizony, nagy szükség volt, hiszen a het­venes években magyar és néhány idegen nyelven, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent nagyalakú, vaskos kötetek adatainak nagy része már elavult, ráadásul a múlté lett az az ország, amelyet a külföldi érdeklődőknek — a szocialista elvek jegyében és a kommunizmus érdekeit szem előtt tartva — bemutatni akart. Az új országismertető kézikönyv az imént em­lítettnél kisebb alakú, könnyen forgatható és szö­vegei tömörebbek. Az első fejezet az ország földrajzával és a magyar néppel foglalkozik. A második — Szakály Ferenc tollából — Magyar­­ország rövid történetét adja, egészen az 1994-es kormányváltozásig. Utána az államszerkezet be­mutatása következik, majd ezt követik a gazda­ságot, a társadalmi és szociális állapotokat, a kül­­kapcsolatokat, a nevelés és tudomány helyzetét, a művelődést és a művészeteket, az idegenfor­galmat, a sportot és a vallási életet tárgyaló feje­zetek. A kötet az idegenek Magyarországon való eligazodását szolgáló felvilágosításokkal zárul. A Hungary kézikönyvet nemcsak Magyaror­szággal politikai, kulturális vagy gazdasági kap­csolatban álló külföldi kormányhivatalok, tájé­koztatási intézmények, vállalatok és szakem­berek, hanem az országba látogató idegenek is nagy haszonnal forgathatják. Érdemes lenne más nyelveken is kiadni, hiszen jó összefoglaló képet nyújt Magyarországról. Külföldi magyaroknak sem érdektelen, főleg azoknak, akik értenek an­golul, de ez az ő köreikben elég gyakori. Meg­rendelhető és kapható a Sajtóadatbanknál, az MTI budapesti Naphegy téri központjában. ÚJ KÖNYVEKRŐL — RÖVIDEN Uj könyvek BEKE György: Népek nagy romlása román uralom alatt. A román népet is beleértve. Szenes Molnár Társaság, Budapest 1994, 140 old . román nyelvű összefoglaló. AZ EGYSÉG SZOLGÁLATÁBAN. Köszöntő Békés Gellért 80. születésnapjára. II. kötet, Katolikus Szemle, Pannonhalma 1994/3-4. szám, 359 old. CSENDES Béla: Ráadás a maradékból. Ver­sek 1991-1994. Sodalitas, Bécs 1995, 107 old. DOMBÓVÁRI JÁNOS: Pusztafedémestől Tállyáig. Monográfia Lavotta Jánosról. Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó, Miskolc 1994, 189 old. MAGYAROK TÉRBEN ÉS IDŐBEN. 1994- ben elhangzott előadások. „Europa"-Club ki­adása, Bécs, 1995, 245. old. Dr. TÓTH János: Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 1944-től napjainkig. Életjel Könyvek 56, Életjel, Szabadka 1994, 171 old. VÁSÁRHELYI Vera: Olvadó jég kezemben az idő. Naplótöredékek olaszországi életünkről. Gondolatok az öregedésről. Róma 1995,31 old. ZALÁN Tibor: aversion, vere/poems. Framo Publishing, Chicago-Budapest 1995, 143 old. SZÓRVÁNYMAGYARSÁG SZERVEZETTSÉ­GE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE. Innsbrucki Tanácskozás 1994. szeptember 24—25-én. Köz­ponti Szövetség kiadása, Bécs 1995,134 old. 12 Kabdebó Tamás, Írországban élő író, az „Árapály” című nagysikerű regény szerzője előadást tartott a cambridgei és az oxfordi Magyar Egyetemi Klubban. Mindkét angol városban számos fiatal magyar tanul 1990 óta, s így mindkét helyen megélénkült a ma­gyar szervezeti élet . Göncz Árpád köztársasági elnököt díszdoktorává választotta az oxfordi egyetem. Az ünnepélyes dok­­torrá avatásra május 4-én kerül sor. Kodály Zoltán óta Göncz az egyetem első Magyarországon élő ma­gyar díszdoktora. BÉCSI NAPLÓ AZ AUSZTRIAI MAGYAROK LAPJA Kiadja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége Levelezési cím: A-1011 Wien, Postfach 358. Zweimonatsblatt der Ungarn in Österreich. Eigentümer, Herausgeber, Hersteller und Ver­leger: Zentralverband Ungarischer Vereine u. Organisationen in Österreich. A-1040 Wien, Danhausergasse 6/1. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Borbándi Gyula (München), Dobos László (Pozsony), Gecsényi Lajos (Bécs/Győr), Gö­möri György (Cambridge), Lengyel Zsolt (München), Sárközi Mátyás (London). SZERKESZTŐSÉG: Böröndi Lajos, Brandstein Mária, S. Csorna Já­nos, Deák Ernő (főszerkesztő), Hegedűs János, Kántás János, Pogány Géza Jenő, Székely Sza­bó Zoltán. FŐMUNKATÁRS: Hanák Tibor. BANKKONTO: 004—46793 Die Erste öster­reichische Spar-Casse-Bank, Wien I., Graben. ELŐFIZETÉS egy évre: Ausztriában 90,- US, Magyarországon 210,- Ft, Németországban 25,­­DM, Svájcban 22,- Str. Más európai országok­ban 25,- DM vagy annak megfelelő összeg. Amerikában, Kanadában (légipostával) 15,- US dollár, Dél-Amerikában és Ausztráliában 17,­­US dollár. TERJESZTŐINK: Amerikában: Püski-Corvin Hungarian Books, 251E 82 Street, New York, N. Y. 10028. — FRAMO Et LYRA Books, 561, W. Driversey Parkway Room 219, Chicago, IL 60614. Angliában: Hungarian Book Agency, 87 Se­­wardstone Road, London E2 9HN. Hollandiában: Ács Zoltán, Drakestein 14., NL-2352 JV Leiderdorp. Kanadában: Pannónia Books Ltd., 472 Bloor St. W. 2nd­floor, Toronto, Ontario M5S 1X8. Németországban: Musica Hungarica, Romann Strasse 4., D-8000 München 40, Bayerische Vereinsbank, Konto­ Nr.: 339—792. Svájcban: SMIKK Versand, Im Zentrum 21., CH-8604 Volketswil, Postkonto: 84—14738— 0, Postscheckamt: Winterthur (A befizetőlap hátuljára kérjük feltüntetni: BÉCSI NAPLÓ). Svédországban: Szöllősi Antal, S-127 04 Skar­­holmen, Box 4062. Postai csekkszámla: 75 69 87—4. Nével vagy betűjellel megjelent cikkekért szer­zőik felelnek és nem feltétlenül fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őr­­zünk meg és nem küldünk vissza. Druck: ALWA Druckerei Ges. m. b. H. A—1140 Wien, Flachgasse 5

Next