Bécsi Napló, 1996 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1996-11-01 / 6. szám

BÉCSI NAPLÓ MVSZ HÍRLEVÉL 199. október 25—27-én Budapesten a Kaffka Margit Katolikus Gimnázium épületében tartotta első tisztújító küldöttgyűlését az 1992 augusztu­sában — az összmagyarság társadalmi, kulturá­lis, anyanyelvápoló és érdekvédelmi szervezet­ként — újjáalakult Magyarok Világszövetsége. Sütő András tiszteletbeli elnök megnyitó be­szédét megelőzően Teller Ede vette át a Magyar Örökség kitüntető oklevelet Mádl Ferenctől. A Föld négy égtájáról érkezett közel három­száz küldött meghallgatta, megvitatta és elfo­gadta Csoóri Sándor elnök, Bagi Lajos nyugati, Dobos László kárpát-medencei, Fekete Gyula anyaországi alelnökök, Bánschák Ágoston etni­kai bizottsági elnök beszámolóját. Melczer Ala­dárnak a Számvizsgáló Bizottság munkájáról szóló jelentését, túlzóan kritikus és egyoldalú volta miatt a küldöttgyűlés nem fogadta el. Megadta a felmentés az elnökségnek, mér­legelve Bakos István főtitkárnak az MVSZ és Hivatala négy éves munkájáról szóló írásos jelentését, valamint a Számvizsgáló Bizottság munkájára is reflektáló szóbeli kiegészítését, amelyet majdnem egyhangúlag — ellensza­vazat nélkül — fogadott el a küldöttgyűlés. A beszámolók kiegészítéseként a nemzeti stratégiáról Borbély Imre szólt. Kurucz Gyula bemutatta a Magyarok IV. Világkongresszu­sán e tárgykörben elhangzott előadásokból összeállított „Nemzetstratégia a harmadik évezred küszöbén” című könyvét. Fejér Dé­nes ismertette az MVSZ 56-os Bizottsága által „Magyar 56" címen kiadott Székelyhídi Ágos­ton által szerkesztett köteteket. A küldöttgyűlés helyesléssel fogadta Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkárnak a Magyar Hírlapban megjelent interjúját cáfoló beszédét és egyhangúlag támogatta az erdé­lyi delegátusok ez ügyben megfogalmazott til­takozását. A küldöttek javaslatai alapján a kül­döttgyűlés a mellékelt határozatokat hozta. A Világszövetség jövőbeni szerkezetére, mű­ködésére is ható alapszabály módosítására megválasztott harminc küldöttből álló bizottság rendkívül hosszas vitákat, egyeztetéseket folyta­tott a kellően meg nem érlelt tervezetről. Majd fél nap késéssel, szombaton este (8.30-kor) három ellenszavazattal és hat tartózkodással életbe lé­pett a Magyarok Világszövetsége módosított alapszabálya, amely néhány új elemet tartalmaz. Létrehozták az MVSZ Védnöki Testületét, mely „tekintélyével hozzájárul a Világszövet­ség céljainak megvalósításához”, létszáma legfeljebb 15 fő lehet, akiket a küldöttgyűlés, vagy az elnökség egyhangú javaslatára a vá­lasztmány választ meg. Az alapszabály — az elmúlt évek szervezeti fejlődését követve — rögzíti az MVSZ orszá­gos tanácsok és megyei szervezetek, vala­mint a regionális tanácsok szerepkörét és megnevezi a Stratégiai Bizottságot, amelynek összetételéről a választmány dönt. Az alelnökök neve ezentúl regionális elnök. Az elnök mellett — a végrehajtást segítő — el­nökhelyettesi tisztséget létesítettek, amelyet — más régiók jelöltjeiből — az elnök javasla­tára a közgyűlés választ meg. Az MVSZ elnökéből, elnökhelyetteséből, három regionális elnökéből és főtitkárából te­vődik össze a „havonta legalább egyszer ta­nácskozó elnöki kollégium”, amely az elnök tanácsadó testületeként szintén a gyorsabb ügyintézést szolgálja. A módosított alapszabály nyomán a késő esti órákban tartott régió üléseken megválasz­tották a három régió 40—40—40 tagját a vá­lasztmányba, 7—7—7 tagját az elnökségbe és a 3 régióelnököt, akiket a plenáris küldött­­gyűlés erősít meg tisztségükben. A régiók jelölései alapján a plenáris küldött­­gyűlés vasárnap délelőtt választotta meg a Ma­gyarok Világszövetsége elnökét és az elnök ja­vaslatára az MVSZ elnökhelyettesét. A küldött­­gyűlés az MVSZ elnökévé—kettős jelöléssel — nagy szótöbbséggel a következő négy évre is­mét Csoóri Sándort választotta, elnökhelyettes­sé Patrubány Miklóst, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnökét választották a régiók kül­dötteiből álló regionális tanácsok választása nyomán megerősítette a régiók elnökeit, elnök­ségi és választmányi tagját, valamint az Etikai és a Számvizsgáló Bizottság tagjait. Az MVSZ újonnan választott vezető tisztség­­viselőinek névsorát az alábbiakban közöljük. A Magyarok Világszövetsége Elnöke Csoó­ri Sándor, elnökhelyettes Patrubány Miklós, főtitkár Bakos István (az elnökség által 1994— 98-ig megválasztva). A Nyugati Régió válasz­tott tisztségviselői: regionális elnök Papp László (USA), regionális elnökhelyettes Bihari Szabolcs (Svédország). Elnökség: Beke Imre (USA), Emődy Csaba (Argentina), Kardos Bé­la (Ausztrália), Pátkai J. Róbert (Anglia), So­­morjai-Bessenyei Ágnes (Kanada), Wurst Er­zsébet (Ausztria). Etikai bizottság: Dr. Menc­­zel József (USA), Ádámfi György (Németor­szág). Számvizsgáló bizottság: Kálmán Lász­ló (USA), Udvardy Rudolf (Svédország) Kárpát-medencei régió választott tisztségvise­lői: regionális elnök Dobos László (Felvidék); re­gionális elnökhelyettes Dr. Hódy Sándor (Délvi­dék); elnökségi tagok András Imre (Erdély), Kötő József (Erdély), Bauer Győző (Felvidék), Soós Kálmán (Ukrajna), Tomka Miklós (Szlovénia), Csörgits József (Horvátország); etikai bizottság Tempfli József püspök (Erdély), Kovács László esperes (Felvidék); számvizsgáló bizottság Bú­zás László (Erdély), Kolár Péter (Felvidék). Anyaországi régió választott tisztségviselői: regionális elnök Kurucz Gyula, elnökségi ta­gok (a szavazatok sorrendjében) Dr. Gigadi Erzsébet (elnökhelyettes), Chrudinák Alajos, Pozsgay Imre, Dr. Kellermayer Miklós, Fekete Gyula, Szíjártó István, Püski Sándor; etikai bi­zottság Halász Péter, Dr. Tóth Albert; szám­­vizsgáló bizottság Horváth Mátyás, Dr. Várhe­lyi Krisztina, BAKOS ISTVÁN MAGYARNAK LENNI KÁRPÁTALJÁN Bár újabban az ukrán nacionalizmus is ébredezik, Kárpátalja magyarságát mégis elsősorban a mérhetet­len nyomor veszélyezteti — mondta Dalmay Árpád azon a mosonmagyaróvári találkozón, amelyre Auszt­riából és Szlovákiából is érkeztek vendégek, s amely a határon túli magyarság életével, egyesületeivel foglal­kozó sorozat első része volt. Magyarnak lenni Kárpá­talján címet kapta a találkozó, s ezen Dalmay Árpádon kívül, aki a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, jelen volt Füzesi Magda költő is Beregszászról. Dalmay Árpád előadásában felvázolta Kárpátalja történelmét, s a ma Ukrajnához tartozó vidék miden­­napjairól szólt. S arról a munkáról, amelyet a magyar szervezetek az identitás megőrzése érdekében fejte­nek ki. Szerinte ugyan Ukrajnában is romlott a politi­kai helyzet, s a kijevi parlament még mindig nem tűzte napirendre az öt éve megtartott népszavazáson kinyil­vánított autonómia-igényt, úgy látja, hogy jogilag Kár­pátalja magyarsága nem veszélyeztetett. Bár létezik ukrán nyelvtörvény is, szabadon használhatja a ma­gyarság szimbólumait, s visszaállították a régi magyar helységneveket, s a magyar szervezetek mindent megtesznek a magyarság érdekében. A mérhetetlen szegénység azonban az eltávo­zást serkenti, s elsősorban az értelmiség hagyja el szülőföldjét. „Testvér, lásd, én is ölelem / gyökeremmel ezt a hazát. /Dajkálom, féltem szüntelen, /ismerem köny­­nyét, sóhaját” — szólt Akác című versével Füzesi Magda költő, a Beregi Hírlap szerkesztője. A felne­velő tájról, a kötődésekről szóló versekkel indította meg közönségét a költő, s lírai prózájában keserű humorral szólt a napi gyötrelmekről, kétségekről. A Történelem és emlékezet sorozat következő elő­adásában a felvidéki magyarság sorsával ismerkedhet­nek meg az érdeklődők, s erre előre láthatóan január közepén kerül sor. A rendezvény szervezői, támogatói között ott találhatjuk a bécsi „Europa”­Clubot, vala­mint a Csemadok Pozsony vidéki szervezetét is. BÖRÖNDI LAJOS November 12-én a londoni magyar követsé­gen került sor a Bloodaxe kiadó új huszadik szá­zadi magyar versantológiájának bemutatására. A gyűjteményt Gömöri György és George Szir­tes szerkesztették és az felöleli Szabó Lőrinctől és Illyés Gyulától a ma élő jelesebb költőkig az egész magyar lírát. A verseket Szirtes mellett Cli­ve Wilmer és Gömöri György, Edwin Morgan, Donald Davie és mások fordították. TISZTELT UTAZÓK Bécsben való tartózkodásukhoz kényelmes, csa­ládias szállást biztosít a magyar tulajdonban lévő­­ MIKLÓS PANZIÓ a belváros szívében. Elhelyezés 1-2-3-4-5 ágyas szo­bákban, komfort fokozattól függő­en, személyenként 250—450,­ schillinges áron. Szolgáltatásaink a kedve­ző árak mellett előnyösek a hosszabb-rövidebb ideig Bécsben tartózkodók részére is. Megrendeléseket te­lefonon, telefaxon és telexen fogadunk. A-1050 Bécs, Schönbrunner Str. 41. Tel.: 0043 1 58 75 161 Fax: 0043 1 58 75 161/89 Telex: 133—143 PEMIKA. Házigazdájuk: Piroska és Miklós. A GRÁCI DÓM HARANGJAINAK zúgása hívta október 19-én este a város és Stájerország magyarjait az 1956-os forradalom 40. évforduló­jának megünneplésére. A szentmisét Dr. Léber Mihály teológiatanár, keszthelyi plébános mu­tatta be. Ünnepi beszédében kifejtett gondolatai mélyen bevésődtek az ökumenikus hallgatóság szívébe. A Schola Cantorum Budapestiensis (Bu­dapesti Énekiskola) gregorián éneke, Dr. Mezei János és Bubnó Tamás vezetésével nem maradt el a dóm megszokott zenei nívója mögött. Sza­bóki Tünde, aki a népéneket kísérte orgonán, mesterien improvizált a Boldogasszony anyánk témájára. A három gráci magyar egyesület veze­tői vitték a koszorút „in memóriam 1956”. Az emlékműnél több mint százan imádkoztak, mi­kor kigyúrtak a koszorút övező mécsesek. Kodály Esti dala, a budapesti együttes előadásában még sokáig visszhangzott lelkünkben. A 40. évforduló megünneplését október 12-én a volt gráci diák, D­r. Németh Nándor (Bécs) na­gyértékű előadása vezette be. Aktuális témája: Ho­va megy a magyar gazdaság, élénk vitára adott alkal­mat, melyben kitűnőre vizsgáztak a hozzászólók. MI —HOL —MIKOR? Kulturális kaleidoszkóp G. Puccini, La Boheme Staatsoper; december 9., 5., 12., január 6., 9. V. Bellini, I Puritani Staatsoper; december 10., 13., 17., január 15., 19., 22. Csajkovszkij, Diótörő, balett Staatsoper; december 22., 27., 28., január 3. E. Humperdinck, Hansel und Gretel Volksoper; december 22., 23., 25., 29., január 6. F. Loew, My fair Lady Volksoper; január 11—14., 25—27. J. Nestroy, Liebesgeschichten und Heiratssachen Theater in der Josefstadt; december 18., 20., 23., 28. C. Flatow, Ein gesegnetes Alter Kammerspiele; december 4. (premier), 5., 6., 8— 11., 16., 17., 19., 21., 22., 26., 27., 29., 30. J. Kander, Cabaret Museumsquartier, Messepalast, Halle­r; naponta keddtől vasárnapig kivéve december 24. és 25. „Das Mädchen mit den Schwefelhölzchen” mese Theater Akzent; december 27. „A.E.I.O.U.” musical gyermekeknek Raimund Theater; december 8., 15., 22. Ch. Dickens, A Christmas Carol The Fundus; hétfőtől szombatig december 28-ig és december 22-én angol nyelven R. Strauss, „Also sprach Zarathustra” op. 30 Konzerthaus; december 4., 5. J. S. Bach, Weihnachtsoratorium BWV 248, Kantaten I, IV, V, VI Konzerthaus; december 17. „Ab Oriente venerunt Magi” a 15. és 16. szá­zad karácsonyi énekeiből Konzerthaus; december 22. L. v. Beethoven, Symphonie Nr. 9 d-moll op. 125 Konzerthaus; december 30., 31., január 1. Condicio Humana — középkor és a barokk közti zene Konzerthaus; január 18—26. Kokoschka und Dresden, kiállítás Österr. Galerie Belvedere; december 18—március 2. Man Ray, kiállítás Kunsthaus Wien; január 26-ig Válogatta FAZEKAS KATALIN NÉM­PHAR ÉS PSZICHÉ A múlt század, a fin de siècle, két nagy fran­cia művésze Claude Monet (1840—1926) és August Rodin (1840—1917) felül fél millió lá­togatót vonzottak az elmúlt hónapokban a bé­csi Belvedere és Harrach palotákba. Az im­presszionista stílus „apja” C. Monet a festé­szetben, A. Rodin a szobrászatban törték meg először, a szigorú iskolai formákba és színekbe öntött műtermi festészetet ill. szobrászatot. Az „impresszió” — a benyomás — a kor lede­gradáló kifejezései közé tartozott addig, amíg maga a közönség, a számára érthetetlen művé­szi módszer titkát megfejtette. Az emberi lélek megnyilvánulásai, a fény és az árnyék játéka, a színek tengere, a megformált anyag puhasága a pszichét testesítették meg a művekben. Ez az újfajta naturalizmus azt a pillanatot ragadta meg, amit a művész az alkotás ihlető pillanatá­ban látott: „Je poursuis un reve, je veux l’ im­­posible...”. Mások festenek egy házat, egy hi­dat, egy csónakot és kész a mű. Én azt az at­moszférát szeretném megfesteni, amiben a ház, a híd és a csónak megvalósulnak. A han­gulat szépsége nem más, mint maga a lehetet­len, írta Monet nagy kiterjedésű levelezésében. A kor impresszionistái, mindenekelőtt Mo­net, egyre inkább a tájképfestészetnek hódol­tak, melynek subtil ecsettechnikája mellett a lá­tottak reflexiója és transzformációja a színek egymás mellé helyezésével csak egy bizonyos perspektívában képezték a kívánt színértékeket és harmóniát. Míg Monet rendkívül hosszú életében, mun­kásságának legintenzívebb és legismertebb sza­kaszát a nem­pharokat, a tavirózsás periódust el­érte, keresve az új technika lehetőségeit és fej­lesztési módját, rendkívüli művészi fejlődésen ment keresztül. Ezt bizonyítják úgy korai művei — Reggeli a szabadban (1865), a Trouvilli strand (1870), a Le Havre kikötő éjszaka (1873) vagy a Saint Lazare pályaudvar (1877) — mint szériái — A Rouen-i katedrális (1892/94), A ga­bonatömb (1890/91) —, mint utazási képei — London és Velence. Ezért rendelte alá az elmúlt kiállítása is a festő személyét művészi fejlődésé­nek; így volt Claude Monet a tradíció és a mo­dern művészet között nemcsak feltaláló, hanem közvetítő is. Erosz, szenvedés és halál volt örök visszatérő témája Rodin impresszionista plasztikáinak. Az embernél is fontosabb számára az erosz. Őben­ne látta a lét és az elmúlás örök folyamatát szim­bolizálva. A földi szerelmet nemcsak a férfi és nő viszonyára vonatkoztatta, hanem a születés, fénykor, elmúlás, és halál örök ciklusára. Ennek mondott ellen a csírázó pesszimista és nihilista áramlat. A kőbe vésett és fémbe öntött lelki in­dulatok mestere az emberi pszichét olyan hatal­mas kifejező erővel és kora számára még szokat­lan módon, az emberi testet többnyire a maga pu­cér valóságában ábrázolta, hogy a 19. század mű­vészszalonjai megengedett fantáziáját gyakran fe­lülmúlta. Puha felületi formák, a fény és az árnyék festői játéka, a lenyűgöző meztelen test hol szen­vedélyes erotikus — a Csók (1898, márvány) — hol szenvedő — Calais polgárai (1885, bronz) — hol nyugodt, de végtelen — Gondolkodó (1880, bronz) — hatása jellemezte Rodin munkásságát. Az egyik oldalon intenzíven motiválta művészi inspiráló múzsája, fiatal tanítványa és szerelme, Camille Claudel (1864—1943) a másik oldalon a csábító és romba döntő ún. femme fatale. Ennek a kombinációnak csodálatos gyü­mölcse többek között az 1889-ben készült „Örök idol”. Az impresszionizmusban rejlő csodálatos alkotó erő, lenyűgöző könnyedség párosulva francia charme-val és espritte-vel újból és újból megigézte — már 1889-ben tartott közös Mo­net—Rodin kiállítás — és meg fogja igézni a múlt, a jelen és a jövő közönségét. FAZEKAS KATALIN Szépfalusi István „Ahogy Bécsben megin­dultam” című új könyvének bemutatója Bécs­ben, 1996. december 1-én, vasárnap, 17.30 órakor a Pálffy Palota Figaro termében (1., Josefsplatz 6/1) lesz megtartva. VÍRUSOK A LÁTHATÁRON Novemberben, amikor rövidülnek a napok, szürkül az égalja és sárosak lesznek az utak, szaporodnak a köhögéssel, levertséggel, hő­­emelkedéssel-lázzal járó felsőlégúti megbete­gedések. Ezekhez olykor hasmenés, végtag­fájdalmak, légszomj is társulnak. Manapság a felsőlégúti megbetegedések túlnyomó több­sége vírusok által okozott kórforma. Amennyi­ben a légszomj mellett rózsaszínes vagy pi­rosszínű köpet is megfigyelhető, számolnunk kell vírusos tüdőgyulladás tényével. Ez rönt­gen átvilágítással tisztázható. A vírusos felső­légúti, főleg lázas kórformák fekvés mellett, vízszintes helyzetben gyorsabban gyógyul­nak. A hőcsökkentők és vitaminok, főleg C vi­tamin adása mellett az antibiotikumok adása kevéssé célszerű, sokkal inkább indokolt víru­sellenes anyagokat adni. Nem árt ezek mellék­hatását is számba venni, mert ezek olykor több­kevesebb kellemetlenséget okoznak. Célszerű ezek jelentkezését a kezelőorvosnak közölni. Az esetek többségében megállapítható, hogy a mellékhatások nem súlyosak és a gyógyulás ér­dekében ezek jelentkezését pánik nélkül ajánlott tudomásul venni. A láz elmaradása és az étvágy növekedése a javulás irányába mutató jelek. Az erősebb mozgásra jelentkező szaporább légzés, a fokozott izzadás, az émelygés, há­nyinger, a vírusfertőzést követően, a láz el­múlta esetén is figyelmet és nagyobb kíméle­tet igénylő tünet. A javasolt és alkalmazott te­rápia esetén is a dohányzás és az alkohol fo­gyasztása a gyógyulást hátrányosan befolyá­soló tényezők. Kétségtelen, hogy a felsőlégúti kóros állapot: gyulladás, fokozott váladéko­zás, köhögés mellett a levertség, depresszió, étvágytalanság a központi idegrendszer káro­sodását jelzik. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a vírusos szövetkárosodás eredménye­ként esély van arra, hogy allergiás érzékeny­ség alakul ki a szervezetben valamely anyag­gal szemben, ha a vírus által károsított szerve­zet egyidőben fogyaszt direkt fehérjét (tej, tej­föl, tejszín, stb.), csípős fűszert és szénsavas italt. Megelőzésként a sportos mozgás, a vita­mindús táplálkozás, a károsító tényezők kerülé­se, de a fertőzés lehetőségének a kerülése is fontossággal bír. Nem kell elfelejteni azt sem, hogy a vírusfertőzésen átesettek nem mentesek az újabb fertőzés esélyétől. Tudomásul kell azt is venni, hogy különböző vírustörzsek vannak s egyik a másikkal szembeni védettséget nem eredményez annak kiállása után. Ez a körül­mény veti fel azt a kérdést, hogy a védőoltás eredményessége miként is áll? Természetesen előnyös ha valaki az A és a B vírussal szemben is a védőoltás hatását élvezi, de az sem közöm­bös, hogy a védőoltás milyen időben kerül be­adásra. Ha ugyanis a járvány a közelben van, a védőoltás ellenanyagképző hatása találkozhat a járvány terjedése jóvoltából a szervezetbe jutó aktív fertőző vírussal s a kettő együtt nagyobb terhet jelent a szervezetre, mintha csak a járvány okozna káros hatásokat. Nyilvánvalóan a lege­lőnyösebb a védőoltást nyári időben adni, de azzal is számolni kell, hogy az idősek számára lényegesen nagyobb terhet jelent. DR. HONTI GÉZA 10

Next