Bécsi Napló, 2008 (29. évfolyam, 1-6. szám)

2008-01-01 / 1. szám

4 NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE Összeállította: Fejes Kata Változások a társadalombiztosításban Őry Csaba jelentése alapján frissítik az uniós ren­deletet amely az egyik tagállamból a másikba költöző polgárok tár­sadalombiztosítását szabályozza. Az Európa Parlament által elfogadott módosítások elősegítik a tagállamok közötti együttműködést, mert figyelembe veszik a tag­országok társadalombiztosítási rendszereiben végbe­menő változásokat. A szociális biztonsági rendszerek alkalmazásáról szóló rendelet módosítása a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtag­jaikra vonatkozik. Őry Csaba néppárti EP témafelelős szerint: „a munkaerő szabad áramlásának alapszerző­désben rögzített joga önmagában nem sokat érne, ha a más tagállamokban elhelyezkedő polgárok nem fér­hetnének hozzá a társadalombiztosítási rendszerek­hez, illetve nem lenne biztosított a jogok hordozható­sága”. A 1408/71/EGK rendelet csak úgy töltheti be funk­cióját ha folyamatosan összhangba kerül a nemzeti jogszabályokkal. A jelenlegi módosítás figyelembe veszi az ír, holland, lengyel, magyar és osztrák társa­dalombiztosítási rendszerekben az utóbbi időben be­következett változásokat, és biztosítja a szolgáltatások tagállamok közötti hatékony koordinálását. Őry példaként említette, hogy a magyar Polgári Tör­vénykönyvben módosították a »közeli hozzátartozók fogalmát, és most lehetőség van arra, hogy ehhez iga­zodjon az európai szöveget is. A javasolt módosítások biztosítják az új rendelet és végrehajtási szabályainak hatályba lépéséig szükséges jogbiztonságot. Az érthetőbbé és átláthatóbbá tett szö­veggel hozzájárulnak a polgárok jogi védelmének erő­sítéséhez, valamint a munkavállalók Európai Unión be­lüli mobilitását továbbra is gátoló akadályok felszámo­lásához. CORRIERE DELLA SERA (IT) Az Európai Unió gyermekjogi stratégiája Roberta Angelilli, a Nemzetek Európájáért Unió olasz képviselője Európa parlamenti jelentése szerint fel kell lépni a gyerekkereskedelem, a gyermekporno­gráfia és a kiskorúak elleni erőszak bármilyen formá­ja, valamint a roma fiatalok kirekesztése ellen. A stra­tégia célkitűzése a gyermekjogok pozitív megerősíté­sének elősegítése. Az EP kéri, hogy a gyermekjogok védelmét illesszék be az Alapjogi Ügynökség többéves kerettervébe, va­lamint, az egész EU-ra kiterjedő, 24 órás telefonos gyer­mek-segélyvonalat hozzanak létre. A parlament olyan közösségi jogszabályt szorgal­maz, amely tiltja az erőszak, a szexuális kizsákmányo­lás, a megalázó büntetés és a káros gyakorlatok min­den formáját. Az EP arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé a gyermekekkel kapcsolatos szex­turizmust. Akik szexuális visszaélés miatt már bünte­tettek, legyenek kizárhatók az egész EU területén a gyermekekkel való foglalkozások gyakorlásából. Az Európai Unióban a gyermekek 19 százaléka a sze­génységi küszöb alatt él. A parlament felszólítja a tagál­lamokat, olyan célok kitűzésére melyek elősegítik a gyer­mekszegénység visszaszorítását és felszámolását. A vitában felszólaló Gál Kinga magyar néppárti kép­viselő indítványozta, hogy foglalkozzanak gyermekek jogainak érvényesítésével, valamint többek között az utcagyerekek, a koldulásra kényszerített gyermekek problémájával. Kósáné Kovács Magda magyar szocialista képvise­lő szerint: „csak testben és lélekben egészséges gene­rációkra, polgárokra lehet erős társadalmat építeni”. Gurmai Zita szocialista képviselőnő véleménye szerint:„az unióban nem választható el a gyermekba­rát társadalmak kialakítása az európai integráció to­vábbi elmélyítésétől és megszilárdításától ”. Az Európa Parlament indítványozza, hogy különö­sen a roma gyermekek, de más nemzetiségi kisebbsé­gekhez tartozó gyermekek javára is hozzanak intézke­déseket, a megkülönböztetés, a szegregáció, a társa­dalmi és iskolai kirekesztés, valamint a kizsákmányo­lás felszámolása érdekében. „Wallenberg az emberiség hőse" mondta az emlék­tábla előtt tartott ünnepi beszédében Czider Antal szobrászművész, az egyesület elnökségi tagja. Raoul Wallenberg 1945. január 17-én Budapestről Debrecenben indult, azonban oda soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint sofőrjével együtt erőszak­kal a Szovjetunióba hurcolták. Halálának helye és időpontja vitatott. Egy börtön­orvos feljegyzése szerint 1947. július 17-én Moszkvá­ban halt meg. Sorsának alakulását hitelesen nyomon követő Wallenberg-dosszié a mai napig lezáratlan. Wallenberg­et 1945. január 17-én látták utoljára Budapesten, ezért emlékeznek évente éppen ezen a napon a több tízezer üldözött zsidó életét megmentő diplomatára. „Az érző emberiségnek szüksége van a hősök pél­­dáj­ára, mert ők jelentik a reményt“- voltak Czider An­tal szobrászművész zárószavai. Bifflefhiff.be (be) AZ EU-komisszió emeli a biológiai üzemanyagok mennyiségét 2020-ig a felhasználásra kerülő üzemanyag 10%-a növényi eredetű kell legyen. Egy EU-kutatócsoport belső használatra készített feljegyzései alapján kétség­be vonható a bioüzemanyag környezetkímélő hatása. Stavros Dimas környezetvédelmi megbízott és néhány környezetvédő egyesület óv a bioüzemanyag negatív hatásától. Az Unióban csak kímélő bioüzemanyagok kerülhet­nek forgalmazásra. A környezetvédelmi bizottság egy törvénycsomagot dolgozott ki a újratermelhető ener­giahordozókról és az aktív környezetvédelemről. Az irányvonalak tartalmaznak úgynevezett tartós­sági kritériumokat. Növényi üzemanyagok csak akkor számíthatnak bioüzemanyagoknak, ha kevesebb káros gáz­termelő­nek mint amennyi előállításuknál és elégetésüknél lét­rejön. A Joint Research Centres által készített tanulmányt az EU-komisszió csak belső használatra tartja alkalmas­nak -mondta Andris Piebalgs az energiakérdések szó­­vivője. Más tudományos vizsgálatok a bioüzem­anyagról pozitív véleményt alkottak. Koszovó függetlenségének dátumát Brüsszel határozza meg A Dél-szerbiai tartomány függetlenségi törekvései nyilvánvalók, de a megvalósítás dátumáról Brüsszel dönt a közeljövőben. Ezt a dátumot Koszovó kormány­főjével egyezteti majd az EU tanácsa Hashim Thaci közelgő brüsszeli látogatása alkalmával. Egyes Európai Uniós tagállamok és az Amerikai Egyesült Államok is elfogadják Koszovó függetlenségi tervét. A függetlenség kikiáltásának valószínű időpont­ja február 6-a, mert ezen a napon ül össze az újravá­lasztott koszovói parlament. Néhányan az EU orszá­gai közül szívesebben vennék, ha a függetlenségi nyi­latkozat márciusban történne. Az EU jövendő Koszovóval kapcsolatos politikája áll a brit, francia, német és olasz külügyminiszterek Ljub­ljana közelében történő találkozójának középpontjá­ban. A szlovén külügyminiszter meghívását követve zárt ajtók mögött tárgyalják meg a külügyminiszterek az EU missziós szerepét. Határozatok január végére várhatók. EUROPEADA 2008 Az Európai Unió Nemzetiségeinek Szövetsége és Graubünden kanton meghívója Május 31. és június 7. között rendezi meg Graubünden kanton az európai nyelvi kisebbségek európabajnokságát. Az Ausztriában és Svájcban meg­rendezésre kerülő Euro2008-at akarják használni arra, hogy a nyelvi kisebbségekre egy friss sportos környe­zetben hívják fel Európa és a világ figyelmét. Összesen 16 csapat nevezésére van lehetőség. Ezek két csoportban indulhatnak. Az egyik a nyelvi kisebb­ségek országháttérrel, a másik nyelvi kisebbségek országháttér nélkül. A sporton kívül a népcsoportok kultúrájának cseréje kerül az előtérbe. A részletes játékrend elkészítésére a nevezések be­érkezése után lesz lehetőség. A Sedrun Disentis Tourismus kedvező ajánlatokat készített mind a csa­patok, mind a kísérők részére. A csapatok max.20 fő/ csapat svájci szállása többszemélyes hálóteremben ingyenes. A csapatok versenytrikóját a rendezők szol­gáltatják. A csapatok maguk viselik az utazás egyéb költségeit. További részletes információkat az Europeada világhálón lévő oldala tartalmaz www.europeada2008.net. Raoul Wallenbergre emlékeztek Budapesten A diplomata eltűnésének 63­ évfordulóján Budapes­ten a Raoul Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkán lévő emléktáblánál megemlékezést tartott a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány. Az emléktábla felirata: “Raoul Wallenberg 1912 - svéd követségi titkár emlékére, aki a nyilas uralom alatti bátor fellépésével és tetteivel üldözöttek tízez­reit mentette meg.” BÉCSI NAPLÓ 2008. január-február TÉNYSZERŰEN A 2008. ÉVI KÖZSZOLGÁLATI KERESETEMELÉSEKRŐL A) Közalkalmazotti körben 1) 2008. január 1-jétől ÁLTALÁBAN 5 %-kal emelkednek a közalkalmazotti illetménytábla bértételei, amely­nek következtében - az adójóváírás növekedésének hatására is - átlagosan éves szinten 5,5 %-os nettó kereset­­növekedés lesz ebben a munkavállalói körben. 2) 2008. január 1-jétől 19.600-ról 20.000 Ft-ra növekszik a közalkalmazotti pótlékalap. (Ez az összeg egy szor­zószám, tehát az emelkedés attól függ, hogy az adott pótlék milyen szorzószámmal növelendő.) 3) A kormány eredeti terveitől eltérően „megmentettük” a közalkalmazotti soros előmenetelt, ennek követ­keztében az a közalkalmazott, akinek lejárt a 3 éves várakozási idő magasabb fizetési osztályba lép, amely (vál­tozóan, de átlagosan) 1,5-2,5 %-os személyi illetménynövekedést jelent. (Ez a közalkalmazottak kb. egyharma­­dát érinti 2008-ban.) 4) 2005-től a helyi fenntartók, illetve munkáltatók a béralap 2 %-ának megfelelő összegű keretet képeznek a minőségi munka, a kiemelkedő teljesítmények elismerésére. Ez ebben az évben is előírás (tudjuk, hogy főleg az önkormányzatoknál erre nincs pénz!). B) Köztisztviselői körben 1) 2008. január 1-jétől 1.850 Ft-tal, azaz 5 %-kal növekszik a köztisztviselői illetményalap, tehát az eddigi 36.800 Ft helyett 38.650 Ft lesz. Ennek következtében növekszik minden olyan kereseti elem, amely az illet­ményalaphoz kötődik. (Tehát például az illetménykiegészítés, illetménypótlék, ruházati költségtérítés, a napidíj vagy az üdülési hozzájárulás.) Az illetményemelésen túl ebben a körben is kedvezően érezteti hatását, az adójó­váírás elsősorban a középfokú végzettségű köztisztviselőknek eredményez további havi nettó 500-4000 Ft-ig terjedő keresetemelkedést. 2) 2008-ban is megmarad a köztisztviselők (általában 2 évenként esedékes) soros előmenetele, amely a 110 ezer köztisztviselő kb. 50 %-ának átlag éves szinten 1,9 % bruttó keresetemelkedést jelent. Ezt az automatikus előmenetelt a kormány 2008. április 1-jétől tervezte megszüntetni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot benyúj­tották az Országgyűlésnek. Határozott tiltakozásunknak köszönhetően a kormány azt visszavonta, tehát marad a soros előrelépés. 3) 2008. január 1-jétől a közigazgatásban számos új szervezetnél alkalmazzák a TÉR-t. (Teljesítmény Értékelé­si Rendszer). Ehhez kapcsolódóan éves szinten 8+4 %-os jutalomkeret használható fel. C) Valamennyi közszolgálati területen 1) 2008. január 16-án minden közszolgálati dolgozó (aki a törvény szerint arra jogosult) kétheti fizetésének megfelelő külön juttatást kap. (Ekkor kerül elszámolásra a 2007. júniustól folyósított havi 8,33 %-os 13­ havi illetményelőleg és a teljes havi összeg közötti különbség.) Nyomatékkal kijelentjük: valótlan az a híradás, hogy a közszolgálati dolgozók januárban nem kapnak kétheti fizetést. 2) 2008. január 1-i hatállyal (februári kifizetéssel) minden közszolgálati dolgozó az átlagosan 5 %-kal emelt összegű illetménye 8,33 %-ának megfelelő illetménykiegészítésben részesül havonta. (Ez a kifizetés utoljára 2008. decemberi bérfizetéskor történik.) 3) 2009. január 1-jétől (a 2008. évi 5 %-os béremelés bázisán) legkevesebb 4 %-kal növekednek az illetmény­­tételek mind a közalkalmazotti, mind a köztisztviselői körben. (2009.01.01-től a köztisztviselői illetményalap összege 40.200 Ft, amely még több is lehet.) 4) 2009-ben a 13. havi fizetés 1,5 hónapnak megfelelő munkabérrel lesz egyenlő, amelyből 2 heti fizetésnek megfelelő összeget 2009­ februárban (a 2009­ januárra járó munkabérrel együtt) fizetnek ki. A fennmaradó egyhavi összeg kifizetésére 2009­ december 16-án kerül sor. Ettől az időponttól kezdve áll vissza a 2004. előtti szabály: a 13. havi fizetést a tárgyévben, decemberben (karácsony előtt) kapják meg a közszolgálati dolgozók. Összefoglalva­ ­) 2007-ben - a Kormány eredeti megszorító intézkedési tervétől eltérően - a közszolgálati dolgozók reálke­reset-csökkenése mérsékeltebb lesz. Ha nincs szakszervezeti tiltakozás, akkor a reálveszteség 10 % fölött lett volna, a sztrájkbizottsági megállapodásnak tulajdoníthatóan az a felére csökkent. Tudjuk az is sok! Nagyon sok! Nagyon sok! De 20-25 %-os sztrájkkészültség mellett többet nem lehetett 2007- ben kiharcolni. 2) 2008-ban - a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott költségvetéstől eltérően - egy mérsékelt ará­nyú, de érzékelhető reálkereset-növekedés várható a közszférában. Éves szinten nem lesz reálkereset-csökkenés, sőt átlagosan 1-2 %-kal fog többet érni a jövedelem, mint 2007-ben. 3) Megmentettük, sőt növeltük a 13. havi fizetést. Visszaáll a kifizetés korábbi rendje és­­igaz, hogy csak 2009- től) tárgyév végén a karácsonyi ünnepek előtt kapják meg azt kollégáink. 4) A 2008. évi béremelés forrása mindenhol a központi költségvetés általános tartaléka, tehát a béremelés sehol nem eredményezhet létszámcsökkenést. 5) 2007-2009. három év átlagában a közszolgálati keresetek reálértéke nem csökken, sőt várhatóan növek­szik úgy, hogy a foglalkoztatotti létszám stabilizálódik. Fehér József, a SZEF alelnöke (Budapest) Beszüntette tevékenységét a MAGYAR SOROS ALAPÍTVÁNY (MTI, 2008. január 3.)­­ A Magyar Soros Ala­pítvány az alapító Soros György eredeti szán­dékával összhangban beszüntette tevékenységét - jelentette be Nagy Boldizsár, az alapítvány kuratóriumának volt tagja. Az alapítvány nem folytat érdemi tevékenységet, az irodája meg­szűnt, de jogilag az alapító nem számolta fel. A kurátorok 2007 decemberében lemondtak funk­cióikról. Az eszközöket a hasonló területen működő alapítványoknak ajándékozták. Az ala­pítvány honlapján a Soros Hálózat részeként említett Nyílt Társadalom Intézet - Open Society Institute és a Közép-Európai Egyetem - CEU továbbra is működnek. Az 1984-ben létrejött Magyar Soros Ala­pítvány az elmúlt több mint két évtizedben a leg­nagyobb - nem magyar állami pénzből gazdál­kodó - független támogató szervezetként össze­sen 150 millió dollárral - azaz majdnem 30 mil­liárd forinttal - járult hozzá a nyílt társadalom intézményesüléséhez Magyarországon. A nyolcvanas években a rendszerváltás egyik katalizátoraként, a rendszerváltás után a kultúra, a kortárs művészetek területén, a szo­ciális, egészségügyi, köz- és felsőoktatási szek­torban, valamint a roma civil társadalomban zajló modellértékű kezdeményezések támoga­tójaként 40 ezer szervezet pályázatát támogat­ták, több ezer művészt, tudóst, tehetséges diá­kot részesítettek ösztöndíjban. Londoni kitüntetések A magyar köztársasági elnök Gömöri György nyugalmazott cambridgei tanár­nak és az 1956-os egyetemista tüntetés egyik szervezőjének, valamint Péter Lász­lónak, a londoni egyetem nyugalmazott tanárának, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta. Ugyan­csak kitüntették (a Köztársaság Tiszti­keresztjével) az amerikai tanszékét elfog­lalni készülő Peter Sherwoodot. A kitün­tetéseket 2007. december 13-án nyújtották át a londoni magyar követségen.

Next