Bécsi Napló, 2018 (39. évfolyam, 1-6. szám)

2018-01-01 / 1. szám

4 BÉCSI NAPLÓ 2018. Január-február HARMINC ÉVE INDULT A CORVINUS MOZGALOM Harminc évvel ezelőtt, 1987. december 11-én ala­kult Sopronban a Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör, majd 1988 februárjában Bécsújhelyen partner szervezete, a Corvinus Kreis für Österreichisch-Un­garische Freundschaft. Ez alkalomból kérdeztük a mozgalom kezdeményezőjét, a Corvinus Kör alapító­ját, Szalay Csabát. Hogyan indult, mi volt az előzménye a megala­kulásnak? 1987 szeptemberében felkeresett irodámban Ke­resztény Richárd, a Hazafias Népfront városi titkára és elmondta, hogy „már lehet nyugati országból is partner települést választani! Mi a véleményem?” - kérdezte. Azonnal vázoltam elképzelésemet: olyan várost kell választani, amelyiket valamilyen történelmi szál fűzi Sopronhoz, ahol hajlandóak az együttműködésre, amelyik nincs messze, és ahol mindennapi kapcsolatok lehetnek: ilyen város Bécsújhely (Wiener Neustadt). Miért éppen Bécsújhely? Az általam vezetett üdülőszálló törzsvendége, a Rössle házaspár 1987 augusztusában két hétig ven­dégül látott Bécsújhelyen, ők megismertettek a város történelmével is. Soprontól alig 40 km-re, a történel­mi határ közelében fekszik. Sopron „ellenében” alapí­tották 1196-ban, később a XIX. század elején a Bécsúj­helyi pusztító tűzvész után a soproniak több ezer ezüst forinttal segítették az újjáépítést, majd ezt a két várost 1847-től vasút is összekötötte. Mátyás király hódítása idején, Bécsújhely csak két és fél éves ostromzár után adta meg magát és ekkor Mátyás igazi humanistaként, értékelve a helyiek hősiességét, a várost megerősítette kiváltságaiban, újabb jogokkal ruházta fel és mindezt „megpecsételte” egy 81 cm magas aranyozott, zománc­­berakásos ezüst kehellyel (Corvinus-kehely), amely ma is a város féltett kincse, egyik jelképe. Nevét négy csilla­gos szálló és körút őrzi Bécsújhelyen. A bécsújhelyi várban őrizték és a főtéren végezték ki a nemesi összeesküvés két vezetőjét: Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet; a vár tornyából szökött meg II. Rákóczi Ferenc. A hetvenes évektől a bécsújhelyiek kedvelt bevá­sárló, szolgáltató helye lett Sopron. Honnét ered a körök elnevezése? Az előbbiekből következett. Mátyás latinos neve, Corvinus németül is kiejthető, Ausztriában is elismert. Mi volt a cél? A népi diplomácia eszközeivel akartuk erősíteni a két város, a két ország kapcsolatát. Célunk az volt, hogy a két városban párhuzamosan alakítsunk kört. Ez ak­kor egyedülálló, újdonság volt a két „világrend” között. Mi következett ezután? Megkezdtem a vezetőség összeállítását és a tag­­szervezést. Megismertettem elképzelésemet régi bécsújhelyi barátommal, Stefan Frange-val, az ÖAMTC magyar­­országi referensével. Ő örömmel és készségesen vállalta az osztrák oldali szervezést. Eközben Rössle Berta néni a bécsújhelyi kereskedők, iparosok köré­ben népszerűsítette elképzelésemet. Mikor volt az alakuló összejövetel és milyen si­kerrel? 1987. december 11-ére hirdettük az alakuló össze­jövetelt. A soproni Liszt Ferenc Művelődési Központ kamaraterme megtelt érdeklődőkkel, program­is­mertetésemet ott a helyszínen 120 új tag fogadta el. A már szerveződő bécsújhelyi kör öt tagja Stefan Frange vezetésével is részt vett és biztosított a maj­dani együttműködésről. Hogyan alakult a közös tevékenység? A Corvinus Kör megalakulását nagy figyelem kísérte (a belső elhárítástól is!), magyar és osztrák újságok, rádióriportok ismertették közös tevékeny­ségünket. Csak néhányat említenék meg: ilyenek voltak a közös kerékpártúrák, az amatőr művészeti csoportok találkozói, a soproni Carusell és bécsújhe­lyi Pannónia vásárokon való kölcsönös megjelenés és bemutatkozási lehetőség cégeknek, vállalkozók­nak, vagy a rendőrség és csendőrség sport találko­zói, a soproni, majd a magyar rendőrség IPA (nem­zetközi rendőr szervezet) tagsága. Ide tartozik az osztrák és magyar települések kapcsolatfelvétele, a kamarák közötti kapcsolat, de szót kell ejteni a nem­zetközi veteránautós túrákról (Corvinus Oldtimer Classic), a Corvinus-települések közötti kapcsolat­­felvételről mindkét országban (Retz, Krems, Grim­menstein, Krumbach, Székesfehérvár, Kőszeg, Za­laegerszeg, Szeged, Makó, Celldömölk, Zala megye, stb.), a gasztronómiai bemutatókról (Corvinus-tál), valamint a „hármas-városi” kapcsolatról Bécsújhely, Kismarton és Sopron között stb. Jelentős siker volt az alsó-ausztriai Industrievirtellel közös USIS prog­ram, amelynek keretében osztrák diákok magyarul, magyarok németül tanulhattak közös rendezvénye­ken, táborokban. Vannak további terveik, hogyan működnek a körök? Az alakuláskor kitűzött végső célt, a fizikai határok felszámolását Magyarország schengeni csatlakozásá­val elértük. Ma már nincs akadálya a közvetlen kapcso­latoknak. Meglátásom szerint mind a magyar, mind az osztrák kör már csak külön-külön tevékenykedő bará­ti társaság, amolyan nyugdíjas klub. -yCs- NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE Összeállította: Fejes Kata LETIGARO Középkori kincseket találtak a clunyi apátságnál A Lyoni Egyetem kutatói a clunyi apátság épület­­együttes részei után kutatva a felső talajrétegben váratlanul pénzérmékre bukkantak. Az értékes kö­zépkori lelet egy posztóba rejtve 2200 ezüstpénzt, 21 aranydénárt, egy arany pecsétgyűrűt, egy össze­hajtogatott aranylemezt és egy apró arany tárgyat tartalmazott. Az ezüst pénzérmék nagy részét a 12. század ele­jén az apátság bocsátotta forgalomba. Eddig az eh­hez hasonló leletekben csupán néhány darab érme került elő. A most felszínre került leletegyüttes leg­értékesebb darabjait bőrbe csomagolva találták meg. Ezek között volt az a 21 aranydénár, amelyeket az 1121 és 1131 között Spanyolországban uralkodó muszlim Almorávidák verettek. Az arany pecsétgyű­rűben levő apró portré a Római Birodalom korából származik, bár a gyűrűt magát a 12. században készí­tették. Az összehajtogatott arany lapocska súlya 24 gramm, az apró arany tárgy nagy valószínűséggel egy gomb része lehetett. A szakemberek véleménye szerint a középkorban 3-8 ló megvásárlására volt elég a kincs. Manapság ez hozzávetőlegesen ugyanennyi autót jelent. A régészek feltételezése szerint a kolostor élelmiszerre szánt pén­zét megtakarítás céljával áshatta el egy szerzetes. WORLD NEWS Génszerkesztés élő ember szervezetében Egy veleszületett DNS hibát akartak kijavítani kaliforniai orvosok egy 44 éves férfinél. A nagyon ritka Hunter szindróma okozta elváltozás miatt a páciens a nap minden pillanatában szenved. Ez mo­tiválta abban, hogy vállalkozzon ebben az úttörő ke­zelésben való részvételre. A Hunter szindróma a mukopoliszacharidózis egyik fajtája. A betegek azzal a genetikai hiányos­sággal születnek, mely szerint hiányzik az utasítás a hosszú cukormolekulák lebontásához szükséges en­zim előállításához. A mukopoliszacharid molekulák így felhalmozódnak a szervekben, a májban, a szív­ben vagy az agyban, és károsítják azokat. A terápia során infúzióval a véráramba juttattak két „molekuláris ollót”. Ezek pontosan meghatáro­zott helyen „elvágják” a DNS-t. Egy speciálisan erre az esetre kifejlesztett technológia segítségével az ol­lók akkor lépnek működésbe, amikor a májsejtekbe jutnak, így „cselekvésre kényszerítik” a rendszert, s ennek reakciójaként megindulnak a lebontást ser­kentő utasítások. Az orvosok bíznak a génterápia sikerében és ab­ban, hogy hamarosan, már a születés után nem sok­kal gyógyíthatják ezzel a módszerrel a Hunter szind­rómával világra jövő gyermekeket. Astronomy Astrophysics Életet keresnek a Naprendszeren kívül Az újonnan felfedezett Ross 128b jelű bolygó a Földhöz hasonló méretű és adottságú. A Naprend­szerünkön kívüli második legközelebbi bolygó 11 fényévre található. Az új bolygót a Chilében lévő La Silla Csillagvizsgálóban a nagypontosságú szín­képelemző (HARPS) segítségével fedezték fel. A Rossi28b csillaga egy vörös törpe, melyhez húsz­szor kisebb távolságban kering, mint a Föld a Nap körül. Mivel a vörös törpe lényegesen kisebb és hal­ványabb, mint a Nap, ezért a Ross 128b alig részesül több szoláris sugárzásban, mint a Föld. Ennek követ­keztében felszíni hőmérséklete Földünkéhez hason­ló lehet, így van esély arra, hogy élet alakulhasson ki az exobolygón. A kutatás során a csillagászok általában a Földhöz hasonló kis tömegű, sziklás felszínű és mérsékelt hő­mérsékletű bolygót keresnek. A Genfi Obszervatóri­um egyik munkatársa szerint a Ross 128b felfedezé­se egy évtized intenzív kutatás eredménye. GRÁCI MAGYAR HÍREK A Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja szeptemberben a 10. Öregdiák Találko­zón méltatta az 1957-ben alapított Diákszövet­séget. A megemlékezést, az emléktábla meg­koszorúzása és az elhunyt diáktársakra való megemlékezés után fogadás követte a városhá­zán. A Lindenwirtnél a hagyományos ebéd és együttlét alatt Ugri Mihály beszédében felele­venítette az egyesület küzdelmes, programban gazdag 60 évét. A rendezvényen 28 öregdiák, 6 vendég, köztük Mag. Molnár András városi tanácsos és a MEÖK elnöke, Mag. Kovács Dé­nes vett részt. Tizennégy levél érkezett a távol­­maradottaktól. A gráci magyarok október 22-én a katolikus misén és a protestáns istentiszteleten imád­koztak ’56-ra emlékezve hazánkért. Október 23-án az emlékezés és emlékeztetés 60. koszo­rúját helyezték el a dómnál. Mag. Rudi Roth h. konzul köszöntője és Ugri Mihály emlékeztető szavai után Mag. Holló István magyar lelkész végezte a kegyeleti aktust. A Himnusz elének­­lésével zárult a megemlékezés, amelyen részt vett a gráci dóm új plébánosa, Dompropst Dr. Heinich Schnuderl is. Kecskési Tollas Tibor barátai emlékezetéb­resztő irodalmi estre hívtak a megpróbáltatott nemzedék költője, a Nemzetőr főszekesztője halálának 20. évfordulója alkalmából. A köl­tő életművét a XX. századi magyar irodalom tükrében Szakolczay Lajos irodalomtörténész ismertette. Faragó Laura, a művésznő feleség mondta a verseket, énekelt népdalokat és zsol­tárokat. Az est az „Erdő mellett eszvéledtem” kezdetű népdal közös eléneklésével, majd aga­­péval zárult. November végén PhD Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság történész tagja a Papgyilkosság a levert szabadságharc megtor­lásának sodrában. Brenner János meggyilko­lása 60 év tükrében című, fényképfelvételek­kel illusztrált előadásában bemutatta a Bren­ner családot, a vértanú káplán életét, a kádári „igazságszolgáltatás” gyakorlatát, a máig is vá­laszra váró kérdéseket, valamint a boldoggá­­avatási per reményt keltő állását. Északi-sarki expedíció a hamiltoni cserkészekkel 2018. január 3-5. között rendezték meg a hamiltoni magyar közösség nagycserkészei­nek téli táborát, melynek helyszíne a szép ter­mészeti adottságokkal rendelkező Camp Seed­­b­orn volt, Centre Wellington területén. A tábor témájának alapja egy valós esemény volt. 1872-ben az Osztrák-Magyar Monarchia északi-sarki expedíciót indított, melynek ered­ménye a Ferenc József-föld felfedezése volt. Az expedíció sok kalandot és váratlan fordulato­kat eredményezett, melyet kitűnően felhasz­náltak a szervezők cserkészprogramok kiala­kítására. A tábor első napján felkészítettük a mat­rózokat a nagy útra. Megtanulták, mire kell a sarkvidéki hidegben odafigyelni, hogyan ismerik fel az ott élő állatok nyomait, és fej­kendőt is készítettek maguknak. A legénység krónikásaként népdalokat tanítottam a mat­rózoknak, valamint egy közös táncházban mulattunk még egyet a nagy út előtt. Másnap riadóra keltünk, miszerint jég­táblába ütköztünk. Kötélhúzással mentettük meg csomagjainkat, majd iránytűpályával, ke­nyérsütéssel, társasjátékokkal és népi játékok­kal múlattuk az időt, amíg fel nem fedeztük a Ferenc József-földet. Küldetésünk végéhez érve tábortűz keretében játszottuk el kalandos utunkat. Az utolsó napon még kiélveztük a környezet adta lehetőségeket, így szánkóztunk és szám­háborúztunk egyet. Nagy Dóra, KCSP ösztöndíjas, Hamilton, Kanada (Forrás: Korosiprogram.hu) Százak Tanácsa: Állásfoglalás a GLIFOZÁT gyomirtó vegyszer uniós alkalmazásának engedélyezéséről A glifozátot a Monsanto szabadalmaztatta mint gyomirtót. Az 1970-es években és a sza­badalom lejártakor fejlesztette ki a génmódo­sított növények termesztéséhez való haszná­latot, amelyet ugyancsak szabadalmaztatott. A glifozátot azóta is alkalmazzák világszerte. Több multinacionális vegyi konszern is be­szállt a nagy gyomirtó szer üzletbe, a legfőbb gyártók pedig ma már Kínában vannak. Ez a vegyszer egyre több tudományos vizsgálatban is az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető (a hormonális rendszert módosító, magzatká­rosító, genotoxikus, sőt rákkeltő) hatásúnak, illetve erős kockázatúnak bizonyul. 2015-ben ezt a hatóanyagot maga az Egészségügyi Világ­­szervezet is úgy minősítette, hogy „valószínű­leg rákkeltő az emberek esetében”. Szennyezi a talajokat, az ivóvízbázisokat és az élelmiszere­ket, egyebek között sörben, pékárukban is ki­mutatták. Ezek közvetítésével bekerül az em­ber keringési rendszerébe, vérben, vizeletben, anyatejben, sőt a kismamák szervezetében is egyre gyakrabban megjelenik, ahol a méh­magzat programozott és nem programozott sejthalálát válthatja ki. Az európai talajoknak már 45%-át beszennyezte, és a hazai iparsze­rű mezőgazdaság gyomirtószer-felhasználási gyakorlata következtében hazánk talajaiban is előfordul, hiszen - bár nálunk a GMO-k hasz­nálata a növénytermesztésben tiltott, de - a glifozát tartalmú gyomirtó szerek engedélye­zettek. Annak ellenére engedélyezettek, hogy a kutatások szerint a glifozát mezőgazdasági fel­­használása súlyos kockázatot jelenthet az em­beri egészségre és a környezetre. Az EU nagy multinacionális tőkeérdekelt­ségek által erősen befolyásolt szakhatóságai a glifozát minősítésénél nem vették át a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének tu­dományos véleményét, hanem e perdöntő kérdésről szóló hatástanulmányukban jórészt szó szerint lemásolták az ellenérdekű Mon­santo dokumentumait. 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű hatá­rozata újabb öt évvel meghosszabbította a ha­tóanyag uniós használatának az engedélyét. A hazai nagyüzemi agráripari lobbi nyomására Magyarország is az engedélyezés mellett sza­vazott. A Százak Tanácsa a sokasodó, súlyosan fe­nyegető tudományos bizonyítékok és a WHO állásfoglalása ismeretében messzemenően nem ért egyet az EU döntésével és annak ha­zai támogatásával. Azt a fenntartható fejlődés mai és jövő generációk iránti felelősség elvé­vel több szempontból is ellentétesnek ítéli. A Tanács megítélése szerint az egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédel­mi politikájában rögzített megelőzés és elő­vigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alap­ján, ha az egészségügyi és/vagy környezeti ár­talom kockázatára ugyan nem is lenne teljes bizonyító erejű tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínűsége fennáll, akkor a vé­delem hatékonysága érdekében úgy kell eljár­ni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadá­sa az Alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis el­mulasztja annak az alkotmányos kötelezett­ségének a teljesítését, hogy neki kell érvénye­sítenie mindenki jogát az egészséges környe­zetért. Egyúttal a testi és lelki egészséghez mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába kötelezte el magát az ország „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazda­ság” fenntartása mellett, amikor ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának en­gedélyezésével. A sajnálatosan Magyarország által is támogatott uniós döntés tehát a közös­ségi és hazai jog és politika szempontjából is erősen aggályos, jelentősen veszélyezteti az EU - benne hazánk - természeti környeze­tét, népességének egészségét és gyermekeink jövőjét, ezért a Százak Tanácsa, mint a ma­gát a nemzet lelkiismereteként meghatározó, felelős értelmiségi tömörülés a leghatározot­tabban elutasítja és a multinacionális tőkeér­dekeket kiszolgálónak, nemzeti érdekeinkkel ellentétesnek minősíti azt.

Next