Béke és Szabadság, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-31 / 13. szám
nibusz utasait. Beszédében csak úgy röpködött a "gulasch és a »tschikos«, a paprika. Aztán pedig a bécsiek tönkreverték a magyar labdarúgókat (Egykori riportból: »A bécsi szelet legyőzte a paprikát.«) A magyar labdarúgó sport akkor még gyermek-futballcipőkben járt. Egyes játékosok többször rúgták a levegőt mint a labdát. Nem volt könnyű dolog azt eltalálni! Egyébként ők maguk szerezték meg az első labdájukat: Ray Ferenc budapesti egyetemi hallgató hozta Svájcból. Minden felszerelésüket maguk vásárolták. Még a lóvasút költségeit sem fizette meg senki. A magyar sportolók hatósági és társadalmi támogatás nélkül, pusztán önerejükre támaszkodtak csak. Szembe kellett szállniuk a maradisággal, a nemtörődömséggel, a gyűlölködéssel. A sportolót, még ha olimpiai bajnok is volt, diákévei alatt éppen úgy lenézték, mint polgári foglalkozásában. Hajós Alfréd korán abbahagyta a sportot és hivatásának élt, mint építészmérnök aratta sikereit. 1924-ben, tehát 28 évvel a felújított első modern olimpiai játékok után, az 1924-es párizsi olimpián a szellemi versenyen sportépítési tervekkel vett részt. Nyugaton akkor még lobogott a soviniszta gyűlölködés a háborút elvesztett németekkel, osztrákokkal s a magyarokkal szemben. A zsűri az első díjat nem adta ki, Hajós Alfrédot a szellemiolimpia második helyével jutalmazták. Egyik legszebb sportépítkezése a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda. Milyen nehezen született meg ez a sportuszoda?! Mennyit kellett küzdenie Hajósnak Komjádi Bélával, az egykori vízilabdakapitánnyal együtt azért, hogy Budapestnek végre legyen egy sportszerű fedett uszodája?! A külföldiek régen éppúgy, mint napjainkban, a legnagyobb elismeréssel szólnak sportuszodánkról. De vidéken is épített uszodákat az első magyar olimpiai úszóbajnok s mindenütt ott volt, ahol a magyar úszósportért dolgozni kellett. Egyik úttörője volt a magyar stadion-építkezésnek. Már 1913-ban javasolta a stadion felépítését. A 20-as és 30-a években terveket készített és azok közé az önzetlen sportférfiak közé tartozott akik a legjobb megoldást, a régi Lóversenyteret választották a stadion elhelyezésére. Szidták is őt ezért a telekspekulánsok, akik hol itt, hol ott, hol amott, de mindig csak ott akarták felépíteni a stadiont, ahová anyagi érdekük fűződött. A felszabadult Magyarország a régi Lóversenytéren építette fel minden magyar sportember állmát, a Népstadiont. Hajós a tervek előkészítésében, mint meghívott külső szakértő, éveken át értékes tevékenységet fejtett ki. Amikor e sorok írója 1910-ben először nézett végig bajnoki labdarúgó mérkőzést, ott állt a pálya szélén, figyelemmel kísérve a mérkőzés minden mozzanatát Hajós Alfréd, az első magyar labdarúgó is. Fején volt a magyar labdarúgás hőskorában a bajnokcsapat tagjait megillető »bajnoki sapka«, figyelte a küzdelmet, amely már egészen más volt, mint amikor még ő is futballozott. Példakép volt. És azóta sem szakadt el a ma 77 éves Hajós Alfréd a sporttól. A 6:3-as londoni magyar győzelem után, amelyet a rádión hallgatott végig, ágyba kellett feküdnie az izgalomtól. Sosem hitte volna, hogy Magyarország olimpiai bajnokságot nyer labdarúgásban és hogy legyőzi a tanítómestereket, az angolokat. Az új Magyarország megbecsüli Hajós Alfrédot 1949-ben a Műszaki Egyetem érdemei elismeréséül arany diplomával tüntette ki. Báthory utcai lakásában — ahol meglátogattuk — a múlt díjai, emléktárgyai között él, de részt vesz mindenben, ami új. A múlton eltűnődik — április 11-én lesz 58 éve annak, hogy 1896-ban Athénben megnyerte az első olimpiai bajnokságot —, de a mából meríti boldogságát, megelégedettségét és ő, aki szívének, tüdejének, agyának, izmainak tökéletes együttműködése révén ért el sikereket sportban éppúgy, mint szellemi téren — tovább szövi a szép terveket a jövő számára. Pataki Károly MÚLT ÉS JELEN. Az 50 éves magyar labdarúgósport jubileumán, 1947-ben a budapesti magyar-osztrák mérkőzésen Hajós Alfréd végezte el a kezdőrúgást. Mellette az új kor olimpiai bajnoka. Puskás Ferenc AZ ELSŐ NEMZETKÖZI LABDARÚGÓMÉRKŐZÉS CSAPATA, a BTC. Balról jobbra: Stobl, Klebersberg, Harsádi, Hajós, Iszer, Lindner, Ray. (kezében a labda, amelyet ő hozott Svájcból), Ramaszéder. A bajuszos Ashton , a jobbszélen Pesky. A tribünön a nézőkön cilinder, keménykalap és malomkerék nagyságú kalap. A »micisapkások« az állóhelyről nézték a mérkőzést AZ ElSŐ MAGYAR BAJNOKCSAPAT, a BTC: Cservenka, Buda, Róka, Manno, Hajós, Minder, Rádonyi, Scrabák, Vagner, Lucius, Ordódy, Feith, Harsádi. A játékosok fején a bajnoki sapka díszeleg A MUNKAASZTAL MELLETT. Most készült felvétel Hajós Alfrédről, mérnöki irodájában