Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-15 / 50. szám

H­a operet­tismeretből kéne vizs­gáznom, — biztos, hogy elég­telent kapnék. »Három a főis­­lány*, »Víg özvegy*, »Dohányon vett kapitány*, » Arany csillag*, •Két szerelem* — ez minden, amit láttam. A *·Csárdáskirály­­nő--hoz a siker vitt el. A siker, ami hangos, ragályos, s aminek megfejtése mindenkit izgat, aki szóval, vagy betűvel sokaknak akarja elmondani a maga gondo­latát. Felment a függöny és már zú­gott a taps. Hogy miinek szólt, nyitánynak, színpadképnek, vagy az asztalra perdülő Németh Marikának, most se tudom. Per­cekig ültén nyolcszáz lelkes, jókedvű és egyetértő ember kö­zött, iránt holmi eltévedt idegen. Szerettem volna ugyanazt érezni, amit ők, szerettem volna ott­hon lenni — nem érkeztem haza. Az operettet meg kell szokni, orfeumdíszletével, hol prózában, hol dalban beszélő alakjaival, bemondásaival és táncaival együtt. Ezen tűnődtem félszegen és szégyenkezve addig, amíg színpadra nem lépett Feleky Ka­mill. És aztán­­a Honthy*. Pon­tosabban: addig, amíg színpadra nem lépett két olyan művész, aki nem akart megnyerni min­denáron, tehát mélységesen meg­nyert, aki a Scotiby ízléstelenség világában ízléssel hitette el ve­lem, hogy mindez valódi. Elhi­tették — mert ők maguk hittek benne. Hittek a színházban, az operettben, a muzsikában, hittek abban, hogy ez a csámpás főpin­­cér s az egykori csárdáskirálynő nemcsak muzsikából, viccekből és kosz­tám­okból áll, — hanem em­ber is, pontosan ■ annyira és úgy, amennyire az operettekben em­berek vannak. Az előkelő tipe­­gésből és fesztelen, orfeumcsilla­­gos kacagásból szőtt asszony úgy bűvölte el a nézőteret, hogy nem maradt egyetlen pápaszemes kritikus, vagy megrögzött rossz­kedvű sem, aki elbújhatott volna a varázsa silól. S milyen nagy­szerű, igényes, ötletgazdag szí­nész, a kedves, humoros Fe­leky Kamill! Egyetlen mozdulata képes elsöpörni a pókhálóikat, amik minden átírás ellenére is rátapadtak a szövegre. Honthy Hannának és­­ Feleky Karmilnak mindent elhiszek, de sajnos, a többi herceg, báró, orfeumcsillag — a kitűnő Csákányi László kivé­telével, — adós maradt ezzel a varázslattal, legalábbis a magam­fajta gyakorlatlan operettnéző­nek, adósa marad. Miért is nem ülnek le fiatal operettszínészeink gyakrabban valahová a nézőtér­re, hogy ellessék, megtanulják ezektől az igazi művészektől, hogyan kell túlnőni szerepen és mondatokon, hogyan kell mo­zogni és ruhát viselni és újra meg újra, hogyan kell hinni abban, amit csinálnak? Persze, a siker nemcsak Honthy és nemcsak Feleky. A si­ker oroszlánrésze a Kálmán Im­réé, meg az ifjúságé, amit any­­ngiak számára felidéz az ő mu­zsikája. Ezt a sikert csak az utcán, ér­tettem meg, ahol felnőtt emberek tömegesen dúdolgatták hazafelé­­menet, hogy »Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád* és másnap, amikor a harisnyáimat a »Haj­mási Pétert* környrkálva húz­tam fel. Ezt a nótát a nagy­anyámtól tanultam, 4 esztendős koromban. És ezen a reggelen két és féléves kisfiam óvónénik és gyerekek osztatlan meglepe­tésére azzal szállít fel a »pici­­buszra«, hogy »Hajmás» Péter, Hajmási Pál­«... Ha az operett halhatatlan, hát ezért az, Máriássy Judit .HAJMÁSI PÉTER — HAJMÁSI PÁL HONTHY HANNA ÉS FELEKY KAMILL, a »Csárdáskirályné« hősei. Kálmán Imre egyik leghangulatosabb dalát, a »Hajmási­ Péter—Hajmási Pál­ t éneklik (Várkonyi László felvételei n Három új filmvígjáték Karácsonykor kerül a közönség elé a »Simon Menyhért születése« című új magyar film. Déry Tibor kisregénye először a »Béke és Szabadság” hasábjain lá­­tott napvilágot, azután megjelent a Szépiro­dalmi Könyvkiadónál, majd Várkonyi Zoltán rendezésében film készült belőle. A főszere­peket Mészáros Ági és Szirtes Ádám játsszák. Ezután három filnvígjáték kerül gyors egymásutánban a közönség elé. A »Kétszer kettő néha lá” című tétel hallatára a matematikusok bizo­nyára a fejüket csóválják, filmcímnek azon­ban hangzatos. Kivált, ha zenés vígjátékról v­an szó. A vidámságot Vajda Albert és Ko­vács Dénes forgatókönyve szolgáltatja, a ze­néről Fényes Szabolcs gondoskodik. Főszerep­lők: Zenthe Ferenc, Ferrari Violetta, Kállai Ferenc, Gyurkovics Zsuzsa és Makláry Zol­tán. Rendező: Révész György. A »Hintónjáró szerelem« című színes filmvígjátékot Urbán Ernő for­gatókönyve alapján Ranódy László rendezte. M­edgy­esi Mária másodéves főiskolai hallgató személyében új női főszereplőt avat a film. Partnere: Szirtes Ádám, Bihari József, Mak­láry Zoltán, Fónay Márta, Sinkovics Imre, Kiss Manyi, Bánhidy László, Szemethy Endre és még sok ismert színész szerepel a filmen. A harmadik vígjáték ugyancsak színes, de nem mai témájú. A­ ­Liliomfi­ t, Szigligeti Ede bűbájos darabját Mészöly Dezső írta filmre, s Makk Károly rendezi. A szerep­lők névsora: Darvas Iván, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor, Dayka Margit, Ruttkai Éva, Soós Imre. A forgatás még folyik. Ugyanakkor megkezdték már a »Budapesti tavasz« forgatását, Máriássy Félix rendezésében, Ka­rinthy Ferenc és Thurzó Gábor könyve alapján. A filmdráma főszerepeiben Gordon Zsuzsát, Gábor Miklóst, Rajnai Gábort, Mezey Má­riát, Ruttkai Évát, Molnár Tibort, Lázár Má­riát és a kis Koletár Kálmánt látjuk viszont. Egyelőre csak néhány elkészült kockát tu­dunk bemutatni ezekből a filmekből. Néhány hónapon belül valamennyit játsszák majd a mozikban. Előre is jó mulatóst kívánunk... és egyéb hírek a magyar film világából A »BUDAPESTI TAVASZ« című film Karinthy Ferenc azonos című regénye nyomán készült. Bemutató: 1955 április 4-én, felszabadulásunk tizedik évfordulóján. Jutkát. A női főszerepet Gordon Zsuzsa játssza (Lehend! Teréz felv. — Magyar Filmgyártó V.J »HÍNTONJÁRÓ SZERELEM«. Szinte már pironkodva váltjuk be, hogy ennek a filmnek a hősét, Szirtes Ádámot is az a megtiszteltetés éri, hogy a »Béke és Szabadság« címlapján köztik a képét. Szerelmese, Medgyesi Mária, ezért örül ennyire a lapnak ... " (Kovács Gábor felv. — Magyar Rlmgyártó V.) A »LILIOMFI« filmváltozatában a címszerepet Darvas Iván alakítja Mariska szerepében új filmszínésznővel, Krencsey Marianne-val ismerkedünk meg. A képen a harmadik: Dayka Margit (Kamilla), aki a felszabadulás óta most először játszik filmen (Saphir Tibor ferv. — Magyar Filmgyártó V.s »KÉTSZER KETTŐ — NÉHA ÖT«. A képen a film egyik főszereplője, Kállai Ferenc, a »Béke és Szabadságinak azt a számát veszi meg, amelynek címlapján Zem­be Ferenc, a film főszereplője látható. Ez azonban lapunk­nak csak "filmben« száma (Schandl Teréz felv. •— Magyar Filmgyártó V.) 19

Next