Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-15 / 50. szám
Ha operettismeretből kéne vizsgáznom, — biztos, hogy elégtelent kapnék. »Három a főislány*, »Víg özvegy*, »Dohányon vett kapitány*, » Arany csillag*, •Két szerelem* — ez minden, amit láttam. A *·Csárdáskirálynő--hoz a siker vitt el. A siker, ami hangos, ragályos, s aminek megfejtése mindenkit izgat, aki szóval, vagy betűvel sokaknak akarja elmondani a maga gondolatát. Felment a függöny és már zúgott a taps. Hogy miinek szólt, nyitánynak, színpadképnek, vagy az asztalra perdülő Németh Marikának, most se tudom. Percekig ültén nyolcszáz lelkes, jókedvű és egyetértő ember között, iránt holmi eltévedt idegen. Szerettem volna ugyanazt érezni, amit ők, szerettem volna otthon lenni — nem érkeztem haza. Az operettet meg kell szokni, orfeumdíszletével, hol prózában, hol dalban beszélő alakjaival, bemondásaival és táncaival együtt. Ezen tűnődtem félszegen és szégyenkezve addig, amíg színpadra nem lépett Feleky Kamill. És aztána Honthy*. Pontosabban: addig, amíg színpadra nem lépett két olyan művész, aki nem akart megnyerni mindenáron, tehát mélységesen megnyert, aki a Scotiby ízléstelenség világában ízléssel hitette el velem, hogy mindez valódi. Elhitették — mert ők maguk hittek benne. Hittek a színházban, az operettben, a muzsikában, hittek abban, hogy ez a csámpás főpincér s az egykori csárdáskirálynő nemcsak muzsikából, viccekből és kosztámokból áll, — hanem ember is, pontosan ■ annyira és úgy, amennyire az operettekben emberek vannak. Az előkelő tipegésből és fesztelen, orfeumcsillagos kacagásból szőtt asszony úgy bűvölte el a nézőteret, hogy nem maradt egyetlen pápaszemes kritikus, vagy megrögzött rosszkedvű sem, aki elbújhatott volna a varázsa silól. S milyen nagyszerű, igényes, ötletgazdag színész, a kedves, humoros Feleky Kamill! Egyetlen mozdulata képes elsöpörni a pókhálóikat, amik minden átírás ellenére is rátapadtak a szövegre. Honthy Hannának és Feleky Karmilnak mindent elhiszek, de sajnos, a többi herceg, báró, orfeumcsillag — a kitűnő Csákányi László kivételével, — adós maradt ezzel a varázslattal, legalábbis a magamfajta gyakorlatlan operettnézőnek, adósa marad. Miért is nem ülnek le fiatal operettszínészeink gyakrabban valahová a nézőtérre, hogy ellessék, megtanulják ezektől az igazi művészektől, hogyan kell túlnőni szerepen és mondatokon, hogyan kell mozogni és ruhát viselni és újra meg újra, hogyan kell hinni abban, amit csinálnak? Persze, a siker nemcsak Honthy és nemcsak Feleky. A siker oroszlánrésze a Kálmán Imréé, meg az ifjúságé, amit anyngiak számára felidéz az ő muzsikája. Ezt a sikert csak az utcán, értettem meg, ahol felnőtt emberek tömegesen dúdolgatták hazafelémenet, hogy »Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád* és másnap, amikor a harisnyáimat a »Hajmási Pétert* környrkálva húztam fel. Ezt a nótát a nagyanyámtól tanultam, 4 esztendős koromban. És ezen a reggelen két és féléves kisfiam óvónénik és gyerekek osztatlan meglepetésére azzal szállít fel a »picibuszra«, hogy »Hajmás» Péter, Hajmási Pál«... Ha az operett halhatatlan, hát ezért az, Máriássy Judit .HAJMÁSI PÉTER — HAJMÁSI PÁL HONTHY HANNA ÉS FELEKY KAMILL, a »Csárdáskirályné« hősei. Kálmán Imre egyik leghangulatosabb dalát, a »Hajmási Péter—Hajmási Pál t éneklik (Várkonyi László felvételei n Három új filmvígjáték Karácsonykor kerül a közönség elé a »Simon Menyhért születése« című új magyar film. Déry Tibor kisregénye először a »Béke és Szabadság” hasábjain látott napvilágot, azután megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd Várkonyi Zoltán rendezésében film készült belőle. A főszerepeket Mészáros Ági és Szirtes Ádám játsszák. Ezután három filnvígjáték kerül gyors egymásutánban a közönség elé. A »Kétszer kettő néha lá” című tétel hallatára a matematikusok bizonyára a fejüket csóválják, filmcímnek azonban hangzatos. Kivált, ha zenés vígjátékról van szó. A vidámságot Vajda Albert és Kovács Dénes forgatókönyve szolgáltatja, a zenéről Fényes Szabolcs gondoskodik. Főszereplők: Zenthe Ferenc, Ferrari Violetta, Kállai Ferenc, Gyurkovics Zsuzsa és Makláry Zoltán. Rendező: Révész György. A »Hintónjáró szerelem« című színes filmvígjátékot Urbán Ernő forgatókönyve alapján Ranódy László rendezte. Medgyesi Mária másodéves főiskolai hallgató személyében új női főszereplőt avat a film. Partnere: Szirtes Ádám, Bihari József, Makláry Zoltán, Fónay Márta, Sinkovics Imre, Kiss Manyi, Bánhidy László, Szemethy Endre és még sok ismert színész szerepel a filmen. A harmadik vígjáték ugyancsak színes, de nem mai témájú. A Liliomfi t, Szigligeti Ede bűbájos darabját Mészöly Dezső írta filmre, s Makk Károly rendezi. A szereplők névsora: Darvas Iván, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor, Dayka Margit, Ruttkai Éva, Soós Imre. A forgatás még folyik. Ugyanakkor megkezdték már a »Budapesti tavasz« forgatását, Máriássy Félix rendezésében, Karinthy Ferenc és Thurzó Gábor könyve alapján. A filmdráma főszerepeiben Gordon Zsuzsát, Gábor Miklóst, Rajnai Gábort, Mezey Máriát, Ruttkai Évát, Molnár Tibort, Lázár Máriát és a kis Koletár Kálmánt látjuk viszont. Egyelőre csak néhány elkészült kockát tudunk bemutatni ezekből a filmekből. Néhány hónapon belül valamennyit játsszák majd a mozikban. Előre is jó mulatóst kívánunk... és egyéb hírek a magyar film világából A »BUDAPESTI TAVASZ« című film Karinthy Ferenc azonos című regénye nyomán készült. Bemutató: 1955 április 4-én, felszabadulásunk tizedik évfordulóján. Jutkát. A női főszerepet Gordon Zsuzsa játssza (Lehend! Teréz felv. — Magyar Filmgyártó V.J »HÍNTONJÁRÓ SZERELEM«. Szinte már pironkodva váltjuk be, hogy ennek a filmnek a hősét, Szirtes Ádámot is az a megtiszteltetés éri, hogy a »Béke és Szabadság« címlapján köztik a képét. Szerelmese, Medgyesi Mária, ezért örül ennyire a lapnak ... " (Kovács Gábor felv. — Magyar Rlmgyártó V.) A »LILIOMFI« filmváltozatában a címszerepet Darvas Iván alakítja Mariska szerepében új filmszínésznővel, Krencsey Marianne-val ismerkedünk meg. A képen a harmadik: Dayka Margit (Kamilla), aki a felszabadulás óta most először játszik filmen (Saphir Tibor ferv. — Magyar Filmgyártó V.s »KÉTSZER KETTŐ — NÉHA ÖT«. A képen a film egyik főszereplője, Kállai Ferenc, a »Béke és Szabadságinak azt a számát veszi meg, amelynek címlapján Zembe Ferenc, a film főszereplője látható. Ez azonban lapunknak csak "filmben« száma (Schandl Teréz felv. •— Magyar Filmgyártó V.) 19