Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-07 / 27. szám

Kallatnem a TOLNA MEGYEI TANÁCS VB. MEZŐGAZDA­­SÁGI OSZTÁLYÁNAK, hogy kérésemre elintézte a paksi »Vörös sugár« termelőszövetkezet panaszát. A tolnai halászati felügyelő ugyanis a termelő­szövetkezet halastavát a sporthorgászoknak adta bérbe. A halastó a termelőszövetkezet üzemegy­ségén belül van és 1952 óta a tsz. tulajdona. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya meg­állapította, hogy a halászati felügyelő bürokrati­kusan járt el, ki sem ment a helyszínre. A tanács intézkedett, hogy a halastó a paksi »Vörös sugár« termelőszövetkezet tulajdonában maradjon­ a KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUMNAK, hogy kukorékolásomra helyt adott a dánszentmiklósi »Micsurin« termelőszövetkezet kérésének. Ebben az ügyben a dánszentmiklósi »Micsurin« és én, a Kiskakas, a következő levelet kaptuk: »Magasabb népgazdasági érdekekre való tekintettel a hosszú­távú tehergépkocsin történő fuvarozást fel kell számolni és az ilyen fuvarozásokat lehetőség sze­rint vasútra kell átterelni. Ezért kormányrendelet szabályozza a tehergépjárművek közlekedését és körzethatárokat is állított fel.« A dánszentmiklósi »Micsurin« kérelmére a közlekedés- és postaügyi miniszter a nyári idők tartamára engedélyezte, hogy a tsz teherautója Budapest területén is köz­lekedhet. Addig ugyanis, amíg nem kukorékoltam, az volt a helyzet, hogy Dánszentmiklósról a tsz teherautója elhozta a zöldséget, gyümölcsöt Vecsé­­sig, ott azután az egészet át kellett rakni TEFU- kocsira. Kukurikúúúúú a Kiskakas Forduljak a hamelni patkány Fogóhoz? Kedves Kiskakas, nagyon szépen kérlek, , légy szives felmenni egy igen magas dombra és kikukorékolni, hogy itt a laká­somban, a Bókay János­ u. 31. f. 5. sz. alatt patkányok sétálnak a hálófülkében és nincs a fővárosban hatóság, amely segít­ségemre jönne és kiirtaná. Természetesen nemcsak az én lakásomban van patkány, hanem a földszint 3-ban és másutt is. Már minden elképzelhető háziszerrel próbál­koztam, alkalmaztam patkányfogót, pat­kánymérget, lisztes gipszet, üveges gipszet, kukoricás gipszet, az állatok azonban a patkánycsapdát kinevetik, az ételeket jó­ízűen elfogyasztják és vidáman híznak. Jártam a házkezelőségnél, voltam az állat­orvosi hivatalban, még a tisztiorvosnál is megfordultam, de hiába. Nagyon hálás lennék, ha valami okos ember megmon­daná, mitévő legyek kellemetlen lakótár­saimmal. özv. Gschwind Jánosné Bp. Bókay János­ u. 31. f. 5. Sonkaszárítás Az eset a Margithíd budai hídfőjénél levő Közértben történt Láttam, hogy tele volt a »jégszekrény sonkával, felvágot­takkal. Szerényen odaálltam a pulthoz és kértem tíz deka sonkát. Közölték, hogy nincs. Én is közöltem, hogy de bizony van, ott virít a jégszekrényben. »Igen — vála­szolták —, de most még nem vehetjük ki, mert szárad...« Kedves Kiskakas, tudom, hogy inkább kendermag-ügyben vagy szak­értő, de azért nagyon szeretném, ha meg­magyaráznád, miért kell a sonkát a jég­szekrényben szárítani. Szabó József­né Bp . Vérfok­ u. 11. Fogják meg...­ Kedves Kiskakas! Havi 70 forint volt általában a villany- és gázszámlánk együtt, mindaddig, míg tavaly decembertől kezdve fokozatosan kezdett emelkedni. Nem értet­tük, hogy miért, dehát belenyugodtunk, mondván, hogy tél van, biztosan több ára­mot fogyasztunk. Igen ám, de közben egyre kevesebbet használtunk és mégis egyre nőtt a számla. Most legutóbb már 150 forintot kellett fizetnünk, mert bár megállapította a díjbeszedő, hogy valóban hibás az óra, állandóan jár, azért mutat ennyit, de egyben azt is közölte, hogy nála nem lehet bejelenteni és ki kell fizetni, mert ellenkező esetben kikapcsol­ják a gázt és a villanyt. Egy hónappal ezelőtt be is jelentettük a II. kerületi ille­tékes osztálynál és nagyon udvariasan meg is ígérték, hogy kijönnek, megnézik és kiefogják a villanyórát. Azóta is várjuk őket és várjuk az ehavi számlát is, ami nyilván még magasabb lesz, hiszen közben semmi sem történt, csak az óra jár állan­dóan, szünet nélkül.1. Horváth József­né Budapest, II., Lepke­ u. 33. Gyakornok­i méretnek lentti Kedves Kiskakas! A XV. kerületi Köz­­gazdasági Technikum tanulója vagyok, s mint a múlt évben, most is szerettem volna valamelyik óráiban eltölteni a szün­időt, mint gyakornok. Erre az igazgatótól meg is kaptam az engedélyt. Engedéllyel a kezemben bebarangoltam Újpest legna­gyobb gyárait és mindenhol azt a felele­tet kaptam: »Nem vehetjük fel, mert a múlt évben nem voltak megelégedve a gyakornokokkal és ezért a minisztérium nem ad rá engedélyt idén.­ Múlt évi gyakornokságom alatt azt tapasztaltam, hogy általános iskolából felvett tanulók nem vették komolyan a munkát, de mi, akik már a következő évben érettségizni fogunk, meg tudjuk érteni a termelő munka fontosságát, segíthetnénk népgaz­daságunk fejlődését és gyakorlatban is megismerkedhetnénk az iskolában tanul­takkal. Ezért kérlek, Kiskakas, kukorékold ki sok középiskolás tanuló óhaját, de jó hangosan, hogy illetékesek is meghallják! Szakál Ilona Budapest, XV., Gábor Áron­ u. 39. A REVIZOR NÓGRÁDON Nemrég adták át rendeltetésének Nóg­­rádon az új kultúrházat. A szép, korsze­rűen berendezett épületre a község minden lakója büszke. A színjátszócsoport Gogol Revizor­át mutatta be. Kristóf Lajosné, Nógrád Levél Lillafü­redről Lillafüredről írom ezt a levelet. Felesé­gemmel együtt vagyok itt. Olyan szép itt minden, hogy le sem tudom írni. Nagy ki­rándulásokat szoktunk tenni a környékre. Olyan frissnek és kipihentnek érzem maga­mat és úgy tele vagyok munkavággyal, hogy úgy érzem, ha majd hazamegyek, sokszoro­san túl tudom teljesíteni az eddig elért leg­jobb teljesítményemet is. Már itt elhatároz­tam, hogy minden erőmmel a minőség meg­javításán fogok dolgozni. Eddig sem volt selejtem, de úgy érzem, hogy ez nem elég. Én nemcsak a selejtmentességet akarom biztosítani, hanem minőségi munkát akarok és fogok végezni. Egyelőre élvezem a pihe­nést. Szabolcsi vagyok, ott minden homok és sima. Itt nem győzöm eleget csodálni a hegyeket, patakokat, forrásokat. Még ál­momban sem hittem volna, hogy valaha ilyen gyönyörű helyen nyaralhatok. Az üzembe különben beválasztottak a béke­bizottság csúcsbizottságába. Ha majd haza­megyek, az üzem békebizottságának mun­kájáról is írok. Gát Ernő sztahanovista szerelőlakatos Klemen­ Gottwald Villamossági Gyár 111. Lillafüred, SZOT-üdülő / Májusban kirándulni voltunk Budapes­ten, együtt az egész osztály. Megnéztük a Szépművészeti Múzeumot, a Mezőgazda­sági Kiállítást és az Állatkertet. De leg­jobban a sétahajózást élveztük. Ott készült a mellékelt fénykép is. Most pedig kü­lön­­vonattal elmegyünk a Balatonhoz. Alig várom már, hogy én is láthassam a »ma­gyar tengert­«. Molnár Erzsébet levelező, gimnáziumi tanuló Nyári örömök ■ A traktoros napról A nádudvari traktoros brigádvezető is­koláin nagy örömmel üdvözöltük pártunk és kormányunk határozatát, amelyben el­rendelte, hogy minden június második vasárnapja traktoros nap legyen. Úgy érezzük, hogy ezzel is kifejezésre juttatták a traktorosok megbecsülését a szocializmus felépítéséért folytatott harcban. El is ha­tároztuk, hogy a vizsga letelte után min­den erőnkkel, teljes szívünkkel harcolni fogunk az új kormányprogrammból ránk jutó feladatok maradéktalan megvalósí­tásáért. Az első traktoros napon részt vet­tünk a nádudvari gépállomás ünnepségén. Boldog büszkeséggel hallgattuk, hogy az ottani elvtársak a tavaszi tervük túltelje­sítésével járultak hozzá az első traktoros nap méltó megünnepléséhez. Derzsi Erzsébet levelezd, Nádudvar Mezőgazdasági Szakiskola Kedves elvtársak! Nagy öröm volt a traktorosoknak, hogy a kormány elren­delte, hogy nekünk is legyen külön ün­nepünk. Az első traktoros napon kilenc óra­kor a gépállomáson gyülekeztünk, ahol na­gyon szép ünnepség fogadott bennünket. A kis úttörők köszöntöttek bennünket és a műsor végén megkaptuk a díszoklevelet. A kitüntetettek között én voltam az első, 210 százalékkal.­­ Két kombájn és négy aratógép végzi az aratást. Cséplőgépeink is mind be vannak járatva és erőgépeink is mind ki vannak javítva, várják a tarló­hántást. Guba István levelező, sztahanovista traktoros. Poroszló

Next