Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-10 / 45. szám

Ezerforintos galambok­ ­.­ törökbálinti állami gazdaság vagy két évvel ezelőtt elhatároz­ta, hogy luxus­galambokat kezd tenyészteni. Tájékozatlanok ked­véért: a közönséges galamb ak­kor válik luxusállattá, ha pörög a saját tengelye körül és ha szé­pen kering a levegőben. Ünne­pélyeken bocsátanak fel efféle jólnevelt szárnyasokat. Két esztendeje igyekeznek Tö­rökbálinton a szerencsétlen ma­darakat erre a luxuscselekedetre rábírni, de egy pörgés nem sok, annyira sem hajlandók. Ezzel szemben egy-egy galamb idomítása eddig ezer forintjába került az állami gazdaságnak, más szóval a magyar népnek. Az ember mérgében pörögni szeret­ne, hogy ilyesmire dobják ki a pénzt. Szerencsére a galambok most már félreérthetetlenül tudtára adták nevelőiknek, hogy nem hogy ezer, de még tízezer forin­tért sem pörögnek. Meggyőződé­sük — jelentették ki —, hogy a magyar dolgozó nép pillanatnyi­lag inkább zsírt vár az állami gazdaságtól, mint luxusgalam­bot. — Ha nem pörögtök, úgyis jó — válaszolt az állami gazdaság és eladta őket a Phylaxiának jó áron, darabonként húsz forin­tért. A galambok tehát bölcsebbek­­nek bizonyultak ez esetben te­nyésztőiknél. Ha csak egyet pör­­dül valamelyikük,­­még most is folyna a tenyésztés és az ön­költség már talán kétezer forint körül járna. De várjon a földművelésügyi minisztérium »galambosztálya« rájött-e már arra, amire a galam­bok: nem kerülhet a népnek ezer forintjába, ami húszat sem ér? GLOSSZA GYANÁNT azokról, akik nem akarják, vagy nem tudják felismerni a júniusi út lényegét.­­* Elizabeth Shaw karikatúrái az »Aufbau« című német demokratikus folyóiratban jelentek meg, de éppenséggel nem véletlen, hogy magyar vonatkozásban is megállják a helyüket­­ — Nem látják a fáktól az erdőt .­­ Vita a legszélesebb nyilvánosság be­vonásával . . . — Amiről nem tudok, az nem is létezik... — A klasszikusok védőszárnya alatt. . . A RÉGI ÉRTELMISÉG A Béke és Szabadság egyik olvasója, E. N. közgazdász, aki Kecskeméten, a Máriahegyen lakik és a régi értelmiséghez tarto­zik, levelet írt lapunk egyik munkatársának. »Meglepett a bátor hang bírálataiban — írja —, melyet mi, pártonkívüliek, meg sem engedhetünk magunknak büntetlenül.« Minden külön agitáció helyett közöljük a tényeket: lapunk kérdéses munkatársa, Ruffy Péter, csakúgy, mint E. N., párton­­kívüli, csakúgy, mint E. N., a régi értelmiséghez tartozik és bün­tetve soha egyetlen sora miatt sem volt. Aki pedig Kecskeméten üldözi, lehetetlenné teszi, vagy egye­nesen bünteti a régi értelmiség jószándékú bírálatát, azt minden félelem nélkül azonnal le kell leplezni. Várjuk E. N. második leve­lét arról, hogy ki az, aki Kecskeméten bele meri fojtani a segíteni kész kritikát az emberekbe? Ü­nnepekre és h­élkantapokr­a ! KARÁCSONYRA az elmúlt évinél is­­ nagyobb mennyiségben készül szalon­cukor. Cukorgyáraink az elmúlt esz­tendőben 163 vagonnal készítettek, az idén 220 vagon szaloncukor kerül forgalomba. A Budapesti Csokoládé­gyárban egy gép egy nap alatt 300 kilót állít elő. (Dolezsál László felv.) O UJ ARUVAL BÖVLI •­t hidegvacsora. * Lengyelországból tőkeh­a­lat hoztak be és konzervnek dolgozzák fel a kő­bányai Savanyúság- és Halkonzerv­gyárban. Képünk: adagolják a hal­konzervet. (Dolezsál László felv.)­­ HATSZÁZ gyermekfürdőkád készült az év első felében a Kőbányai Zo­­máncárugyárban. Júliustól decemberig 700 darab az előirányzat, de ezt való­színűleg túlteljesítik és előrelátható­lag 1000 új gyermekfürdőkád kerül az áruházakba. (Novotta Ferenc felv.) A HÚSDARÁLÓ is jut minden háztar­tásba, mert a »Gábor Áron« Vas­öntöde és Gépgyár dolgozói nagy mennyiségben készítik. A Vas- és Edérlyborok elárusítói állványain ha­marosan­­ megjelennek az új hús­darálók. (Novotta Ferenc ferv.)

Next