Béke és Szabadság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-23 / 12. szám
I Réten mabadtág LEVELEZŐIM A Béke és Szabadság minden év márciusában kibővített szerkesztőségi értekezletet tart. Ezena baráti találkozón nemeseik a Béke és Szabadság szerkesztői és munkat társai vesznek részt, hanem a közvélemény parancsnokai, városok és falvaik küldöttei, az ezerszemű nép, a munkás- és parasztlevelezők. Lapunkat ugyanis nemcsak a szerkesztőbizottság szerkeszti és a munkatársak írják, hanem javaslataikkal és észrevételeikkel szerkesztik és írják a levelezők is, akik évente egyszer közös asztalihoz ülnek velünk, hogy számokkérjék a múlt éviben elhangzott javaslataitokat és az ország előtt áló új feladatokhoz héven új javaslataikkal járuljanak hozzá jobb s teljesebb munkánkhoz. A dolgozó népnek ezt az ellenőrzését leghívebben győri levelezőnk, Horváth László fejezte ki mostani találkozónkon. — Hogy mi a mérce? — vetette fel. — A Béke és Szabadságban azt olvitastam, hogy a Nemzeti Bank egyik páncéljzékrényében őrzik a leghitelesebb magyar métert, a mérés alapját, egy platinarudat. Tudom,hogy a platóm drága fém. De mi még értékesebb mérőeszközzel mérünk: a nép szemével, a nép hangjával, a nép érdekével. Mindenki ebből a nézőpontból is mérte meg munkáinkat, egy esztendő erőfeszítéseit és eredményeit, sikereit és mulasztásait, de minden egyes levelező sajátos harcon, egyéni módon, összhangban azzal a szakmáival, amelyet folytat, a tájjal, ahonnan jött, az életkorral, amelyet képvisel. Kazínicbarconá levelezőik a muntkásoszrtéllyal való bővebb foglalkozást kérte számon, egy paksi tszcs-tag a dolgozó parasztság kérdéseinek felvetését A debreceni óvónő egészségügyi ismereteik közlését sürgető, a Csoregnád megyei békeiditkár pedig »az egyszerű és nagyszerű emberek« békemozgalmának még jobb szolgálatát. Számos kérdés közt hat olyan vetődött fel, amelyet levelezőink nagyobb hangerővel mondtak ki. Ez a hat kérdés a következő volt: a lap előtt álló politikai feladatok, a békemozgalom ügye, az ifjúság élete, a régi és az új javaslatok, a Béke és Szabadság példányszáma és olvasottsága, levelezési rovatunk munkája. A vitában az Országos Béketanács részéről Nemes György, a sajtóosztály vezetője vett részt, a Béke és Szabadság munkatársai élén pedig Haraszti Sándor főszerkesztő, Máté György, a lap főmunkatársa, Joós F. Imre, a levelezési rovat vezetője és vendégeink, a levelezők. 1. Lapunk politikai feladatai GÁT Ernő, a budapesti Klement Gottwald Villamossági Gyár sztahanovista szerelőtakatosa, Ladorján János, a kazándbarrarcaá épülő erőmű mű vezetője, Adalmikovics István budapesti sztahamovista gépszedő, Boros Antal oroszilányi sztahanovista vájár és Nagy Simon, a csepeli Rákosi Mátyás Művek koronyafernamtedejének sztahanovista öntője a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozatával foglalkozva any kérték a Béke és Szabadság szerkesztőségeit, hogy foglalkozzék többet a nehézipar fejlesztésével. Magas színvonalon és többet írjunk e munkásosztály országot építő munkájáról, mindennapjairól, az örömről és gondról, a fejlődés szépségeiről és a fejlődés akadályairól. Ne hallgassunk a kis eredményekről sem és ne menjünk el csukott szemmel a legkisebb hiba mellett sem. Legyünk bőkezűek eredményeink bemutatásában, s legyünk bátrak a hibák leleplezésében. Ladorján János, a kazincbarcikai erőmű művezetője elpanaszolta, hogy a sajtó jó része miagfeledkszett február 11-ről, amikor az épülő kazincbarcikai erőmű első gépegységét bekapcsolták az országos hálózatba. (Május 20-ánkapcsolják be a második gépegységet, írjon erről a sajtó. Írjon annál is inkább, mert ez nem az építkezést vezető minisztérium határideje, hanem a munkások önkéntes felalámilása felazatoardulatsunk tiszteletére rendezett versenyben. A Béke és Szabadság legutóbb négy oldalon át foglalkozott a kazincbarcikai építkezéssel, de nem volt elég sokoldalú. Az eredmények mellett a bajokról is szólni kellett volna: igaz, hogy számos lakás felépült az új városban, de hogyan épültek fel egyes lakások? Úgy, hogy az egyik lakó egy reggel arra ébredt, hogy túlontúl jól hallatszik az utcai térzene. Ugyanis megrepedt a fal, s egyszerűen kinyílt a szoba sarka... Gát Ernő, a Klemerot Gottwáld Gyár sztahovista szerelőlakatosa nagyobb teret kér alapba a munkásosztály életének és küzdelmeinek ábrázolóhoz. Ezentúl nyúljunk hozzá bátran a termetes vetkezeti mozgalom fejlesztéséért vívott hari kendéhez is. Adamkovics látván, a budapesti Állami Nynda sztahanovista gépszedője az őszinte, bátor, párt-, és segítő bírálat továbbfejlesztéséért szállt síkra, Boros Antal oroszlányi sztahanovista vájár, a bámymunka szervezettségének hiányosságait vetette fel ,s azt kérte, hogy segítsünk a bányászoknak. Irjun rókák többet és vessük fel munkájuk hősiessége mellett munkájuk akadályait: az ő munkahelyén példa roszszak a lámpák, sötét van, hibásaik a fúrógépe, nehezen kapnak új alkatrészeket és gyakran viz a bányafa. Megengedheteten pazarlás folyik a tanyaiéival: mérete gyakran kétszer nagyobb, ma amire szükség terme. Miért? Ki a hibás ebben? Non, látszólag »ldsz« dolgok is akadályozzák az ételszínonal emelését. Nagy Simon, az RM Művek könnyűfásöntödéjének munkája meghatódott és meleg szerektől átfűtött hangon beszélt a Béke és Szabadság elyik riportjának hőséről, a csepeli Rapcsák Mihál öregmunkásról, aki neki huszonöt esztendeje munkástársa és barátja. Sok ilyen Rapcsák van az omságban, akik minden zaj és lárma nélkül dolgoznak is építenek. Szóljunk, írjunk tőlük szépen és megragdóan, őszintén és lelkesedve. Ők az első vonalban apáik — gyakran ismeretlenül — a mai, s a jövendő antagot. 2. A békemozgalom Alig volt felszólaló a Béke és Szabadság levelezői közül, aki ne vetette volna fel korunk aggasztó, minden ember sorsát érintő kérdését, a békétenyegető veszélyt, az emberiség legnagyobb ügyét. A béke és háború kérdése a világ minden egyszerű emberének legfontosabb ügye. Erről beszélt az édesanya és a párttitkár, a pedagógus és a diák, a bércetadár és a fémöntő. Arról beszéltek, hogy a Béke és Szabadság ama törekszik, magas színvonalú felvillágosító munkát végezzen olvasói közt, s ne csak a haza, de a nemzetközi békcemozgalom kérdéseit is felvesse. Mennél meggyőzőbb, magasabb színvonalú, vonzóbb és olvasmányosabb egy írás, annál nagyobb a hatása az egyszerű békeharcosok felvágosításában. Ezekről a kérdésekről, a Béke és Szabadság béke Ladórján János Kugler Károly Albert Antal Nagy Sándor Főzy György Az enyingi emlékalbum, amit Dankó Béla hozott Horváth László Varga Éva eseit: Sándor Kántor Antalné Nagy Simon Juhász József Both Attiláné Gát Erna