Béke és Szabadság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-23 / 12. szám

N­A RJ­AIN­K ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA munkájáról beszélt Faragó II. József, a Derekböször­­ményi tszcs üzemi párttitkára és Czukor György, a Csong­éd megyei békebizottság titkára is. Faragó II. József véleménye, hogy »a Béke és Szabadság minden cikke a béke ügyét szolgálja; ez a lap nemcsak köz­vetlenül a­­bákemozgalommal foglalkozó, hanem többi írásaival is a békés, szocialista élet kita­lakításáért és győzelméért küzd". Czukár György felvetette lapunk néhány hiányosságát. Azt kérte, hogy a Béke és Sza­badság adjon több segítséget a b­rkemozigalam m mun­­kásain­na­k, írjon többet a nagyszerű és egyszerű béke­­harcosokról, a hazai békemozgalom­ eseményeiről. 3. Az ifjúság A levelezők többsége egyetértett velünk az ifjúság, a jövendő nemzedék ügyének állandó ébrentar­tásában. A szocialista szellemben nevelődő magyar fiatalság többsége becsületes, tudásra szomjas, szüleit tisztelő, az élet nagy feladataira készülő ifjú, aki jó hazafi, szereti az országot, a népet és hű a szocializ­mus nagy ügyéhez. De az ifjúság egy részével baj van, s nem véletlen, hogy nagyon sok felszóla­ló, diák és pedagógus, szülő és nevelő kért segítséget a Béke és Szabadságtól is e kérdések megoldásához. Horváth László győri levelezőnk arról beszélt, hogy nem fiatal em­­ber már, hatvan felé ménétől, denesediik a haza, s mégis az ifjúság egy részéről kell szóljon. ►►Sorsuk iránti aggódó szeretettel« indíttatva említette fel, hogy nagyon sok rossz tapasztalata van a fiatalokkal. Albert Anital oktatási osztályvezető Baktalórántházáról segít­séget kér a sajtótól nevelő munkájához, mert nehéz­ségei súlyosa­k. Tud olyan iskoláról, ahol a félévi m­u­­lasz­tá­s 8,1 százalékos volt, és olyan osztályról, ahol 50 százalékos volt a bukási arány. A gyerekek egy ré­szével baj van: durvák, kocsmáéinak Közöljön a lap az ifjúságról még több meggyőző, magaaszártvonalú írás­t, amelyek hatni fognak a szüleikre. Ki kellene dol­gozni az ifjúság szocialista illemtanát. Foglalkozzék a lap olyan kiemelkedő példákkal, mint a ramocsaházi tanácselnöknőé, aki tíz lemorzsolódott gyereket hozott vissza az iskolapadba. Czukor György Csongrád me­­gyei bércatdteár elnemdte, hogy »sohasem látott annyi faimpecét egy rakáson«, mint a hódmezővásárhelyi gimnázium legutóbbi bálján. »Éjfélig csak a bugi-vugi nevezetű tánc ment.« Az ifjúság egy kisebb részének rossz erkölcsei, eltévelyedése ellen nevelő munkát sür­getett és a sajtó segítségét kérte. javaslatok egy részét nem valósítottuk meg, többi­­közt elmaradt a folytatásos regény közlése. Az új javaslatok felvetése során Pintér Ferenc, a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet tagja, Ladorjára János, Albert Antal (Baktalanántiháza), Damkó Béla (Edyámg), Padányi Lajos VB-elnök (Budakeszi), Czukor György (Hódmezővásárhely) és Juhász József tanács­tag (Érd) arra kérték a szerkesztőségiéit, hogy tartsa szünet nélkül napirenden a dolgozó parasztság életé­nek és munkájának, a termelőszövetkezetek fejleszté­seinek ügyét. Nyissunk rovatot az egészségügyi isme­retek terjesztésére és a házteáj művelésének népszerű­sítésére, írjunk riportot a nemzetközi békemozgalom lapjáról. Tartsuk állandóan napirenden az adófegye­lem és a begyűjtés ügyét. Közöljünk sok és jó szép­­irodalmat, ezen belül új vagy régi folytatásos magyar­­regényt. A felszólalók szinte kivétel nélkül kérték a lapot, hogy a jövőben is bátran, pártosan bíráljon és küzdjön a nehézségiek elhárításáért, életünk fejlődé­sének akadályai vagy akadályozói ellel. Ármos Júlia Faragó II. József Botos János Boros Antal 4. Javaslatok A harmadik országos találkozó is egyik formája volt törekvésünknek, hogy az olvasó szóljon bele a Bélke és Szabadság szerkesztésébe, hogy a nép egész­séges igényeivel és szomjúságával ellenőrizze és ha kell, irányítsa munkánkat. Ezen a megbeszélésein is számos új javasl­at hangzott el, de megtörtént a tavalyi javaslatok számonkérése is. Ladorján János (Kazincbarcika), Dankó Béla (Qlying), aki egyébként az olvasók üdvözüítettével díszí­tett albumot nyújtott át a szerkesztőségnek, Leichtner Pál (Budapest), Magyar László (Soltvadként) megálla­pították, hogy a Béke és Szabadság szerkesztősége megszívlelte a tavalyi javaslatokat: megvalósult a gyerm­ekrovat, több mesét közülünk, foglalkozik a lap az ifjúsággal, ismerteti fiatal színészeink, művészeink munkáiját. "Ugyanakkor megállapították, hogy a tavalyi 5. Egy millió ember A Béke és Szabadság levelezőinek harmadik orszá­gos találkozója megvitatta lapunk olvasói Hágá­nak, terjesztésének és levelezési rovatunk munkájá­nak kérdéseit is. Lapunk olvasottságánál a Legjellemzőbb adatot Kadorján János kazincbarcikai levelezőnk mondotta el: volt olyan példányunk, amely »kétezer kézen ment át«. A legtöbb újság rongyos, annyian végigolvassák. Minden számra legalább tíz olvasó jut, és­ közel egy­millió embert jelent. A Béke és Szabadság írói és újságírói hetenként tehát egymillió emberrel beszél­getnek. De még ez a példányszám is elégtelen­ Számos levelezőnk vetette fel a terjesztés hiányosságait: sok helységbe csak a megjelenést követő héten érkezik el a lap, s van olyan helység Magyarországon, ahová a következő hét szerdá­ján jutunk el. Minden levelezőnk nagyobb példányszámot ér, nagyobb terjedelmet hir­­getett. Levelezési rovatunk, bár igen kevés munkatársa van, a levelezők véleménye szerint jó, hasznos mun­kát végez. Különösen dicsérték a levelezőkkel való le­­velezés egyszerű, őszinte és közvetlen hangját. A Kis­kakas bátor bírálatai országszerte népszerűek. A bí­rálat során Pintér Ferenc (Paks) kifogásolta, hogy a levelezési rovat nem közti: a dolgozók beérkezett leve­lei közül kinek és hogyan intézték el az ügyét? Főzy György, a sátoraljaújhelyi élelmiszeripari iskola i­z­­gatója elmondotta, hogy a Béke és Szabadságnak kö­­szönhetni, hogy iskolája mér nem »albérletben tanít«. Alig akadt levelező, aki ne sorolta volna fel, hogy a levelezési rovat milyen tényleges eredményeket ért el a hibák kiküszöbölésében, a panaszok elmélyítésével, az emberek életének megkönnyítésében, mulasztások skipelengérezésében és különböző hiányosságok elhá­­rításában. A Béke és Szabadság levelezőinek harmadik or­szágos találkozóján felszólaltak még és különböző hasznos javaslatokat tettek Szamos Jánosné (Buda­pest), Both Attiláné (Budapest), Hájas Erzsébet (Jász­berény)­, Geresdy Lászlónné (Budapest)., Tammits Ernő (Győrszentiván), Kántor Antalné (Paks), Kugler Ká­roly (Vaspuszta), Csete Sándor, Varga Éva (Sarkad), Botos János (Etyek), Ármás Júlia (Debrecen), Nagy Sándor (Szombathely).

Next