Béke és Szabadság, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1955-07-06 / 27. szám
MÉLY MEGILLETŐDÉSSEL ÉS BÜSZKESÉGGEL... széd kíséretében Andics Erzsébetnek, a magyar békeküldöttség vezetőjének, aki a díszoklevél és az aranyérem átvételekor a többi között a következőket mondotta: — A békeszerető magyar nép nevében mély megilletődéssel és büszkeséggel veszem átaz elismerésnek azt a rendkívüli jelét, amellyel a Béke-Világtanács hazám nagy fiát, korunk egyik legnagyobb zenei géniuszát, a modern zene úttörő és forradalmasító művészét, a nagy humanistát, Bartók Bélát megtisztelte. Bartók Béla két nagy gondolatra mutatott rá, amelyek egész életútján vezérelték s amelyek a mi békéért folytatott küzdelmünknek is alapjai. Az egyik a népek testvériesülése, amely Bartóknál elválaszthatatlanul összeforrt mély hazafiságával és a béke iránti forró szeretetével. Bartók munkásságának másik alapvető gondolata: a népek zsenialitásának, hatalmas alkotó erejének felismerése. Bartók ezt a maga területén, a zenében egy életen át folytatott népdal-kutatásaival tárta fel. Bartók Bélának Nemzetközi Békedíjjal való kitüntetését az egész magyar nép a kultúra őszinte megbecsülésének, nagy megtiszteltetésnek veszi. Örömünket még növeli, hogy annak átnyújtója Nazim Hikmet, a nagy költő és nagy békeharcos, akinek nevét a magyar nép már régen szívében hordozza. A díjak ünnepélyes átnyújtását hangverseny követte, amelynek keretében Anna Schick brazíliai zongoraművésznő előadta Bartók Béla szonatináját. A népek helsinki béketanácskozásának eseményei sorában érte népünket a békeszerető világ rendkívüli megbecsülése: Bartók Bélát, hazánk nagy fiát, aki zenéjében előre álmodta a jövőt, a népek testvériségét, az 1954. évi nemzetközi békedíjak kiosztása során tiszteletbeli nemzetközi békedíjjal tüntették ki. A békedíjat június 26-án, a helsinki konzervatóriumban tartott ünnepségen a Béke-Világtanács nevében Nazim Hikmet, a hírneves török költő adta át ünnepi be Ij NEMZETKÖZI BÉKEDIJAK a békevilágtanács nevűben HODOLAT JELEUL ANNAK ,AKI TEREMTŐ MUNKÁSSÁGÁVAL ÉLETÉBEN OLY SOK MEGBECSÜLHETETLEN SZOLGÁLATOT TETT A BÉKE ES A NÉPEK EGYMÁS KÖZÖTTI BARÁTSÁGA ÜGYÉNEK ^ A NEMZETKÖZI BÉKEDIJAK ZSŰRIJE BARTÓK BIKÁNAK '*5Ejt — A KIVÁLÓ MAGYAR ZENESZERZŐNEK ^ .A ^ ADOMÁNYOZZA ■ AZ 195*. ÉVI HÉKEllKIAT 1 .1 brlairii^. *iUi. iAJ .^7 . . .: j BECS, MCMLIV 19SS.MA:M'S 15. Bartók Bélát tiszteletbeli békedíjjal tüntette ki a Béke-Világtanács. Képünk: (balról) az oklevél és (jobbról) az aranyérem ffishium a mim lamikur A helsinki béke-világtalálkozó küldöttei a következő felhívást intézték a világ népeihez: Egy kettészakított világban a világközvélemény erőfeszítéseinek eredményeként tíz év óta először ülnek majd össze a nagyhatalmak kormányfői. Általános reménység előzi meg tanácskozásukat. Az lesz az első kötelességük, hogy legyőzzék a kölcsönös bizalmatlanságot. A béke-világtalálkozón, amelyen 68 állam kiadottai vettek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönbségek és eltérő világnézetek ellenére meg lehet egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgyalások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A világközvélemény szembefordul az »erő politikájával«, a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas veszedelmével. A genfi egyezmény, az indokínai háború befejezése, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvélemény küzdelmének megannyi gyümölcse. A leszerelés és az atomfegyverek kérdésében az álláspontok, amelyek eddig áthidalhatatlan ellentétben merevedtek meg, olyan mértékben jutottak közelebb egymáshoz, hogy a megegyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését illetően a bandungi értekezleten elfogadott elvek bebizonyították, hogy egy egész földrész különböző társadalmi rendszerű államainak békés együttműködését biztosítani lehet a Kína és India által meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó megmutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha figyelembe veszi a közvélemény követeléseit, olyan Európa felépítésének első szakasza lesz, amely szavatolja valamennyi európai állam biztonságát és ezek az államok szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára lépnek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetségen kívül álló és a militarizmus feltámadásától mentesített Németország újraegyesítésével. A négyhatalmi értekezletnek ugyanebben a szellemben tárgyalások útján elő kell készítenie az idegen csapatok kivonását Tajvan (Formoza) kínai szigetről. Az értekezletnek ellenőriznie kell az Indokínáról kötött genfi egyezmény pontos végrehajtását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Népköztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megszerezze igazi világszervezet jellegét. De vannak még erők, amelyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadályokat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A helsinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket. A béke ügye végül is diadalmaskodik, ha a békeerők, amelyek azonos célt követnek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érdekében. A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek reményei.