Béke és Szabadság, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-28 / 39. szám

Három levél a „pacákokról"­ ­. A »►Kis cikk a pacákok ellen« nagyon sok ember helyeslésével találkozott. A Wesselényi utca és a Lenin körút sarkán van egy tánciskola, az illatszerbolt felett. Ugyancsak van egy másik a No­vember 7. térnél, a Közért fe­lett. Itt hallottam én magam is a »►pacák«,­­haver« és egyéb, a ma­gyar nyelvhez méltatlan kifejezé­seket Nagyon örülök, hogy a Béke és Szabadság tiltakozik ez ellen a nyelvrontás ellen. Szikes István, a Könnyűipari Minisztérium dolgozója 2. Hétről hétre örömmel veszem kezembe a lapot. Mindig nagy tetszésünkre van a Kiskakas igazságkereső kukorékolása is. Most ismét egy nagyon jóleső ol­vasmányt találtunk a lapban, a szerényen K. R.-rel jelzett lecké­ben, a­­pacákat­ és egyéb illet­­lenkedő­­nimandókat« illetően. Nagyon helyes, hogy így kifejezi K. R. tiltakozását ez ellen a tor­zított beszéd ellen. A csibésznyelv a *haver«-val, a —meló—val, a *kajá»-val, a -piá«-val annyira ] eluralkodott már, hogy szinte ve­télkedik benne a falusi fiatalság is. Ideje ezek ellen a nyelvferdí­téseik ellen a legkomolyabban fel­venni a harcot és itt nagy szerep vár a sajtóra. Dömötör Ferencné Győr. Kossuth utca 53. 3. A Béke és Szabadság egyik számában engem K. R. cikke foglalkoztatott leginkább, amely­nek az volt a címe:­­Kis cikk a pacákok ellen«. Hetvennyolc éves vagyok, nem tudom megszokni a mi édes, szép magyar nyelvünk elcsúfítását A cikkírónak, sajnos, abban is igaza van, hogy ez a szo­kás ma már nagyon elharapódzott. Sajnos, még az én családomban is előfordul. A kisunokám ajká­ról röppen el néha egy-egy, a cikkben is említett, érthetetlen, buta szó. Ez ellen a nyelvtorzítás ellen most még idejében fel lehet és fel kell venni a küzdelmet. Őrizzük, óvjuk anyanyelvünket! özv. Füstö­ss Károlyné Kunhegyes Villanyórát kérünk ! Kedves Kiskakas! Arra kérlek, intézd el, hogy az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat adjon már a mi községünknek is vil­lanyórákat A Vas megyei Torony községben népi demokráciánk jó­voltából 1954 decemberében ki­gyulladt a villany. Az órát azon­ban a mai napig sem kaptuk meg, így minden égő után külön kell fizetni a megszabott pénzmennyi­séget. Nekünk, középiskolás tanu­lóknak, a tanulás bizony sokszor benyúlik az eszébe. Írásnál, rajzo­lásnál a kis égő nem ad kellő világosságot. Ha nagyobbra cse­réljük ki, nagyon sokba kerül. Azért kérjük az árát, hogy végre azt az árammennyiséget fizethes­sük, amit fogyasztunk. Tas­nádi János gépipari technikumi tanuló. Torony Miért sok a darab- és szereplőváltozás az Operaházban? Hosszú levelet kaptunk, amely rész­letesen, aprólékos gonddal foglalkozik az Operaház műsorpolitikájával és a bérlők panaszaival. A levél egy rész­letét és az Operaház válaszát, mivel ez széleskörű érdeklődésre számíthat, Itt közöljük. Negyven esztendeje vagyok operalátogató. Az Operaház és az Erkel Színház lényegében meg­felel annak a célnak, hogy a dol­gozók minél szélesebb rétegeit megnyerje az operakultúra szá­mára, azonkívül szóhoz juttatja a fiatal magyar zeneszerzőket. De sok még a kijavítani való hiba és ne mondjunk le az elmúlt évad tanulságainak levonásáról. Az Operaház műsor- és szerep­osztási politikája főként a bérlők­kel bánik mostohán. A darab­­változások ugyancsak az Opera­ház bérlőközönségét sújtják. Az operai évad utolsó két hónapjá­ban én magam hat ízben voltam szenvedő alanya darabváltozás­nak. (Két ízben Anyegin helyett Carmen, illetve Diótörő, két ízben Fidelio helyett Varázsfuvola, il­letve Háry János, Don Juan he­lyett Traviata, Lammermoori he­lyett Varázsfuvola.) Vajon hány darabváltozás lehetett eszerint összesen.. .a két hónapban, vagy az egész évadban? Érdekes volna az erről készült statisztikába be­tekintést nyerni A bérlőközönség bizonyos fokú lebecsülése az, ha a darabváltoztatások ilymérvű tér­hódításának helyet ad az Opera­ház vezetősége, és érthetetlen is, mert igen helyesen a legtöbb opera szerepei két, sőt három­szorosan is be vannak töltve. Ré­gen valóságos eseményszámba ment egy-egy darabváltozás, sőt szereplőváltozás is. Ma minden­napos eset. Földes Pál Bp. Madách tér 3. Gondosan áttanulmányoztuk a beküldött levelet. Nagyon örü­lünk, ha az Operaház állandó lá­togatói munkánkkal foglalkoznak. A tárgyilagos kritika támogat bennünket abban a törekvésünk­ben, hogy közönségünknek minél jobb előadásokat produkáljunk. Magunk is sajnáljuk, hogy egyes esetekben darab- és sze­replőváltozásokra kényszerülünk. Minden igyekezetünkkel azon vol­tunk és azon leszünk, hogy az ilyen változásokat elkerüljük. De nincs a világnak egyetlen opera­háza, amelynek műsorát gondosan tanulmányozva, ugyanezen jelen­séggel ne találkoznánk. A mi Operaházunk még kedvezőtlenebb helyzetben építi fel a maga mű­sorát, mert mindennap két helyen tart előadást, vasárnaponként pe­dig két helyen négy előadást. A szereposztásokat ilyen körülmé­nyek között összhangban tartani, az elkerülhetetlen betegségek, re­kedtségek, indiszpozíciók stb. folytán történt indokolt lemondá­sokat kivédeni igen nagy gond és rendkívüli munka, összefügg ez a kérdés a többszörös szerep­­osztás problémájával, amelyről a levélíró is említést tesz. Ha egy szerepnek több megszólaltartója is van, a megbetegedett, vagy egy másik művész betegsége miatt másik színpadunkon, az Ékkel Színházban éneklő művészünk helyét elfoglalhatja egyik kollé­gája Gyakori eset azonban,­­hogy da­rabváltozást kell eszközölnünk egy főszereplő megbetegedése miatt még akkor is, ha egy sze­repnek három, vagy több alakí­tója van. Az egyik beteg, a má­sik főszerepet énekel például az Erkel Színházban, a harmadik pedig — ilyen esetek is gyakran adódnak — aznap délelőtt tel­jes hanggal végigénekelt valamely mű próbáján, zenekari próbáján, esetleg főpróbáján főszerepet és azért nem énekelhet este. Hat­vanhárom művet játszunk állan­dóan. Műsorunk változatosabb, mint bármely európai operaházé. Sok száz szerepet kell tehát be­tanítanunk, majd színpadi pró­bák és zenekari próbák hosszú sorával beállítanunk, hogy végre elérjük az ideális állapotot: a műsor minden szerepének négy­öt gazdája legyen. Az tudja, mennyi munkát követel egy-egy operaszerep betanulása, betaní­tása és színpadra állítása, az megérti, hogy hosszú évek szor­galmas munkája szükséges még, amíg a 63 műből álló állandó mű­sor minden darabjának három­négyszeres szereposztása lesz. (Igen sok szerepnek már ma is hat-hétszeres szereposztása van, például Pillangókisasszony, Tra­viata stb.) Az Operaház vezető­sége ismeri a feladat nagyságát és igyekszik azt a rendelkezésre álló erők ésszerű felhasználásával, a közönség jogos igényeinek ki­­legítésére meg is oldani. Dr. Nyáry László üzemigazgató Köszörüljék ki a csorbát Nem, nem a fogorvosom, hanem megint a gyakorlati élet áldozata va­gyok. Azért van felkötve a képem. Gyűjtöm-gyűjtöm a leveleket, már több mint egy hónapja, amelyek mind arról szólnak, hogy sok a csorba po­hár. Csorba pohárban teszik a vendég elé a feketét az eszpresszóban, csem­­pe korsóba csurgatják a sört a söntés­­pultnál, töröttszélű stampedliben szol­gálják fel a konyakot, de szódavizet is lehet kapni olyan pohárból, amelynek a szájából hiányzik egy darab. Tudom én az illemet, ismerem a törvényt, nem lehet ez igaz — gondolom magamban. Egészségügyi rendelkezés tiltja, hogy törött, csorba poharakat használjanak a vendéglők, az éttermek, az esz­presszók. Elindultam hát felderíteni mi az igazság. Hogy hogy jár­tam, azt láthatják a képen. Megvágta a csőrömet a sok csorba, csömpe, töröttszélű üvegedény. Olyan nyugodtan használják ugyanis a törött poharakat a vendéglátóiparban, mintha valamennyi vadonat­új, ép és sértetlen lenne. Kedves vendéglátóipari trösztök, igazgató­ságok, reprezentatívok és negyedosztályú üzemek! Sürgős rendcsiná­lást és a csorba poharak azonnali kicserélését kérjük! Kukurikuuu! a Kiskakas CSÁRDÁSVERSENY PAKSON Érdekes újítást vezetett be a paksi járási kultúrház. Csárdás­versenyt hirdetett. A versenyt a kultúrházban tartották. Az első díjat László Károly és Nyitai Mária, a másodikat ifj. Szigeti Lajos és Illés Tamásné, a harma­dikat Dóra József és Fach Rózsi nyerte. A kultúrháznak a csárdás­verseny rendezésével az a célja, hogy hagyományaink közül a már-már feledésbe ment táncot, a csárdást új életre keltse. Kántor Antalné levelező, a paksi járási kultúrház művészeti előadója Jj& Íá/aa?o/om, tizmm. Dankó Béla, Enying: Az Albertfalvai Vegyigyár a Gyöngy-szappan súlyával kapcsolatos panaszára a következőket közölte: »A Gyöngy-szappan, miként azt a felirata is mutatja, darabonként 150 gramm zsírsavat tartalmaz. Het­venhét százalék zsírsavtartalom esetén egy darab súlya 10 gramm, magasabb zsírsavszázalék mellett kisebb súlyú. A minőségi színszappan ugyanazzal az el­járással készül, mint a pipereszappan, csak más minőségű nyersanyagból. A színszappantól (mosószappantól) abban különbözik, hogy jóval kevesebb ned­vességet taralmaz, ezenkívül illatosítva és préselve van. Ha nem lenne beszá­­rítva, súlya valóban 250 gramm körül lenne. Ára éppen ezért majdnem azonos a negyedkilogrammos színszappan árá­val. A különbséget a szárítás, illatosí­­tás, tömörítés, préselés teszi. Tehát pa­nasza a Gyöngy-szappan súlyára vonat­kozóan nem indokolt. Ezzel kapcso­latban, a veréiközönség megnyugta­tására közöljük, hogy a szappanok súlyát folyamatosan ellenőrizzük a futószalagokon és a százalékos zsírsav­­tartalomtól függően folyamatosan állít­juk be a helyes értékre, amely mindig megfelelt a szabvány előírásainak.« Kadosa Árpád, Kalocsa: »Hanglemeze­ket kérünk« című levelére a kalocsai Népbolt így válaszolt: »Jogosan kifo­gásolta a hanglemezellátást. Ez ideig azonban a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat rapszódikus szállítása miatt nem tudtuk az igényeket megfe­lelően kielégíteni. Már a levél megjele­nése előtt elfogadta Horizont Válla­lat budapesti központjának ajánlatát. A Horizont ugyanis közölte, hogy a készletében levő lemezjátszókat, nor­mál- és mikrobarázdás hanglemezeket rendelkezésünkre bocsátja és a jövőben a Szovjetunióból és Csehszlovákiából érkező Suprafon-lemezekről katalógust küld. Az elmúlt napokban kalocsai Keravill-boltunk már át is vette az első szállítmányt.« Fonyó István, Tótkomlós: Panasza ügyében az Állami Biztosító üzenete a következő: Biztosítási kötvény száma 4545164. Biztosítását díjbefizetés hiánya miatt törölték, még 1954. november 1-én. Azt a kérését, hogy a törött biztosí­tásra befizetett díjat könyveljék át a felesége érvényben levő biztosítására, nem teljesíthetik. A vállalat ugyanis a biztosítás fennállásának tartama alatt a kockázatot viselte és így a befizetett dí­jakat kiérdemelte. Ha a törölt biztosí­tását a jövőben fenn kívánja tartani, fizesse be az elmaradt díjakat és akkor biztosítása változatlan kezdettel érvény­­ben marad.

Next