Béke és Szabadság, 1956. július-október (6. évfolyam, 27-42. szám)
1956-09-05 / 36. szám
OLIMPIAI TÖRTÉNETEK Keresztes Lajos és dr. Papp László az amszterdami olimpián Három hónap múlva kigyullad az olimpiai tűz a melbourne-i stadionban. Kiszemelt sportolóink serényen és szakszerűen készülnek az olimpiára. Ilyenkor nem érdektelen, ha a krónikás előveszi a jegyzeteit és olimpikonjaink serkentésére elmond egy-két régi olimpiai történetet sportunk haladó hagyományainak krónikájából. Birkózósportunk ragyogó napjait idézik fel az amszterdami küzdelmek s két magyar birkózó, Keresztes Lajos és dr. Papp László kiváló eredményét még értékesebbé teszi az, hogy a két jó barát, a jogászfiú és a hentes, csak egymástól kapott segítséget az amszterdami csatában és senki mástól . Keresztes Lajos a Szováta melletti Parajdon született. Alig páréves korában már földhözteremtette egyik kisöccsét özvegy édesanyja kilenc gyermeket nevelt fel. Nem volt pénz a tanításukra és így Lajos a mészáros- és hentesmesterséget választotta. Nagyon szerették a szakmájában az ügyes, talpraesett és intelligens fiatalembert, akinek 1922-ben már ismert neve volt a magyar birkózó sportban. 1924-ben a párizsi olimpiára nem akarták kivinni pénzhiányra való hivatkozással. Amikor ezt a vásárcsarnoki hentesek, mészárosok megtudták, pillanatok alatt összeadták azt az összeget, amely Keresztes Lajos olimpiai részvételét biztosította. Keresztes a finn Friman mögött a második helyen végzett Ezután is egymásután nyerte meg mérkőzéseit, és amikor elkövetkezett 1928, az amszterdami olimpia ideje, a holland fővárosba már mint esélyes utazott el De hogyan? Lyukas cipőben és harmadosztályú kocsiban. * Az amszterdami olimpián a világ legjobb birkózói jelentek meg. Ilyen erős mezőny olimpián még nem volt jól felkészült, erőtől duzzadó izomkolosszusok álltak ki a porondra és mögöttük felvonult a zsűriben helyet foglaló „sportdiplomácia” is, amelynek az volt a tevékenysége, hogy elsősorban az északiak birkózó fölényét biztosítsa. * Keresztes Lajos végig állta az izmok csatáját. Először a luxemburgi Miller került össze vele. Kezet fogtak, egymásra mosolyogtak, Keresztes váratlan fogást alkalmazott a luxemburgi birkózó ellen és a második percben máris két vállra fektette. Utána következett a holland Massop. A derék holland birkózó csak nyolc percig tudott ellenállni. Utána két vállra került. Pontozással győzött Keresztes a nagyerejű finn Westerlund, majd az ugyancsak finn Friman ellen. Aztán következett a cseh Vavra. Keresztes tizenkét perc alatt összecsomagolta ellenfelét, akinek vállait valósággal a szőnyegre „ragasztotta". A török To járt nyolc percnyi küzdelem után, mint egy darab zsákot, úgy vágta a földhöz. Keresztes előtt most már nyitva állt az út az olimpiai babérhoz. Ekkor került ugyanis sorra a német Sperling és a finn Vesterlund küzdelme. Ha Vesterlund győz, akkor Keresztes már olimpiai bajnok. De nem így történt. A német Sperling, sokszoros Európa-bajnok legyőzte Vesterlundot, így Keresztesnek Sperlinggel kellett mérkőznie. * A döntő napján, este nyolc és tíz óra között, négy mérkőzést vívott a magyar bajnok. A döntő mérkőzésen mutatta meg igazi erejét és képességeit. Fölényt harcolt ki Sperlinggel szemben és amikor a gong a mérkőzés végét jelezte, a bírák egyhangú ítélete alapján Keresztes Lajost olimpiai bajnokká hirdették ki. A huszonnyolc éves újdonsült olimpiai bajnokot az egész sportvilág ünnepelte. Ma a Vasas, a Munkaerőstartalék és a MÁVAG birkózóinak edzője. Egyetlen fájdalma az, hogy amíg ő az elmúlt években annyi angyalföldi „srácból” faragott embert, azalatt az ő fiát az érettségi után nem vették fel az iparművészeti főiskolára. Pedig minden adottsága megvolt ahhoz, hogy felvegyék ... * És most néhány szót a második helyezettről. Papp László dr. 1928-ban sorozatos nagy nemzetközi győzelmek után került ki az amszterdami olimpiára, ahol beverekedte magát a középlúly döntőjébe. Mindenkit elkápráztatott technikai tudásával. A döntőben bírói elfogultság fosztotta meg a jogos olimpiai babértól. Ezt tudta az egész sportviág. A döntőben Kokkinennel, a finnek kedvencével került össze. Tizenkét percig birkóztak, Papp László dr. állandóan támadott. Egymást követték az akciók. Ekkor történt, hogy a szentesi fiú fölemelte a hatalmas erejű finn birkózót, hogy odacsapja. De ő maga rosszul esett, felső testével a szőnyegen kívül skerült és Urbén bíró Kokkinent hirdette ki győztesnek. A magyarok óvtak. Arra hivatkoztak, hogy Papp László nagy ponterővel vezetett, amikor szőnyegen kívül érte a tuss. Szőnyegen kívül pedig nincs tuss, ilyenkor le kell fújni a bírónak. A zsűri azonban „szavazattöbbséggel” utasította el Papp Lászlót az olimpiai aranyéremtől. * Papp László dr., a világ egyik legelismertebb birkózó szakértője, szabadfogásban építúgy, mint a kötöttfogásban. A felszabadulás után előbb mint megyei bírósági tanácselnök működött. Számos szakmunkával segítette elő birkózó sportunk fejlődését Több értékes könyvet írt ezek idegen nyelven is megjelentek. Az utóbbi években a Kinizsi birkózóinak edzője. Jelentős szerepe van a tömegsport fejlesztésében. * Az amszterdami küzdelmek ma is tapasztalatokat és erőit jelentenek minden magyar birkózó számára. Pataky Károly KERESZTES LAJOS, aki 1928-ban megnyerte a könnyűsúlyú olimpiai birkózó bajnokságot DR. PAPP LÁSZLÓ ÉS KERESZTES LAJOS olimpikonok bemutató birkózás®