Béke és Szabadság, 1956. július-október (6. évfolyam, 27-42. szám)

1956-09-05 / 36. szám

OLIMPIAI TÖRTÉNETEK Keresztes Lajos ós ár. Papp László az amszterdami olimpián Három hónap múlva kigyullad az olimpiai tűz a melbourne-i stadionban. Kiszemelt spor­tolóink serényen és szakszerűen készülnek az olimpiára. Ilyenkor nem érdektelen, ha a krónikás előveszi a jegyzeteit és olimpikon­jaink serkentésére elmond egy-két régi olim­piai történetet sportunk haladó hagyományai­nak krónikájából. Birkózósportunk ragyogó napjait idézik fel az amszterdami küzdelmek s két magyar bir­kózó, Keresztes Lajos és dr. Papp László ki­váló eredményét még értékesebbé teszi az, hogy a két jó barát, a jogászfiű és a hentes, csak egymástól kapott segítséget az amszter­dami csatában és senki mástóL * Keresztes Lajos a Szováta melletti Paraj- don született. Alig páréves korában már föld­höz (teremtette egyik kisöccsét özvegy édes­anyja kilenc gyermeket nevelt fel. Nem volt pénz a tanításukra és így Lajos a mészáros- és hentesmesterséget választotta. Nagyon szeret­ték a szakmájában az ügyes, talpraesett és intelligens fiatalembert, akinek 1922-ben már ismert neve volt a magyar birkózó sportban. 1924-ben a párizsi olimpiára nem akarták ki­vinni pénzhiányra való hivatkozással. Ami­kor ezt a vásárcsarnoki hentesek, mészárosok megtudták, pillanatok alatt összeadták azt az összeget, amely Keresztes Lajos olimpiai rész­vételét biztosította. Keresztes a finn Friman mögött a második helyén végzett Ezután is egymásután nyerte meg mérkőzéseit, és ami­kor elkövetkezett 1928, az amszterdami olim­pia ideje, a holland fővárosba már mint esé­lyes utazott eL De hogyan? Lyukas cipőben és harmadosztályú kocsiban. * Az amszterdami olimpián a világ legjobb birkózói jelentek meg. Ilyen erős mezőny olimpián még nem volt Jól felkészült, erő­től duzzadó izomkolosszusok álltak ki a po­rondra és mögöttük felvonult a zsűriben he­lyet foglaló „sportdiplomácia” is, amelynek az volt a tevékenysége, hogy elsősorban az északiak birkózó fölényét biztosítsa. * Keresztes Lajos végig állta az izmok csatá­ját. Először a luxemburgi Miller került össze vele. Kezet fogtak, egymásra mosolyogtak, Keresztes váratlan fogást alkalmazott a luxemburgi birkózó ellen és a második perc­ben máris két vállra fektette. Utána követ­kezett a holland Massop. A derék holland birkózó csak nyolc percig tudott ellenállni. Utána két vállra került. Pontozással győzött Keresztes a nagyerejű finn Vesterlund, majd az ugyancsak finn Friman ellen. Aztán követ­kezett a cseh Vavra. Keresztes tizenkét perc alatt összecsomagolta ellenfelét, akinek vál­lait valósággal a szőnyegre „ragasztotta". A tö­rök T&járt nyolc percnyi küzdelem után, mint egy darab zsákot, úgy vágta a földhöz. Ke­resztes előtt most már nyitva állt az út az olimpiai babérhoz. Ekkor került ugyanis sorra a német Sperling és a finn Vesterlund küz­delme. Ha Vesterlund győz, akkor Keresztes már olimpiai bajnok. De nem így történt. A német Sperling, sokszoros Európa-bajnok legyőzte Vesterlundot. így Keresztesnek Sper­li nggel kellett mérkőznie. * A döntő napján, este nyolc és tíz óra kö­zött, négy mérkőzést vívott a magyar bajnok. A döntő mérkőzésen mutatta meg igazi ere­KERE'SZTES LAJOS, aki 1928-ban megnyerte a könnyű­súlyú olimpiai birkózó bajnokságot jét és képességeit. Fölényt harcolt ki Sper- linggel szemben és amikor a gong a mérkő­zés végét jelezte, a bírák egyhangú ítélete alapján Keresztes Lajost olimpiai bajnokká hirdették ki. A huszonnyolc éves újdonsült olimpiai bajnokot az egész sportvilág ünne­pelte. Ma a Vasas, a Munkaerőitartalék és a MÁVAG birkózóinak edzője. Egyetlen fáj­dalma az, hogy amíg ő az elmúlt években annyi angyalföldi „srácból” faragott embert, azalatt az ő fiát az érettségi után nem vették DR. PAPP LAS2LÓ ES KERESZTES LAJOS olimpikonok bemutató birkózás® fel az iparművészeti főiskolára. Pedig minden adottsága megvolt ahhoz, hogy felvegyék .:: * És most néhány szót á második helyezett­ről. Papp László dr. 1928-ban sorozatos nagy nemzetközi győzelmek után került ki az amszterdami olimpiára, ahol beverekedte ma­gát a középsúdy döntőjébe. Mindenkit elkáp­ráztatott technikai tudásával. A döntőben bírói elfogultság fosztotta meg a jogos olim­piai babértól. Ezt tudta az egész sportviág. A döntőben Kokkinennel, a finnek kedvencé­vel került össze. Tizenkét percig birkóztak, Papp László dr. állandóan támadott. Egymást követték az akciók. Ekkor történt, hogy a szentesi fiú fölemelte a hatalmas erejű finn birkózót, hogy odacsapja. De ő maga rosszul esett, felső testével a szőnyegen kívül Ikerült és Urbén bíró Kokkinent hirdette ki győztes­nek. A magyarok óvtak. Arra hivatkoztak, hogy Papp László nagy ponterővel vezetett, amikor szőnyegen kivül érte a tuss. Szőnye­gen kívül pedig nincs tuss, ilyenkor le kelf fújni a bírónak. A zsűri azonban „szavazat- többséggel” utasította el Papp Lászlót az olimpiai aranyéremtől. * Papp László dr., a világ egyik legelismer­tebb birkózó szakértője, szabadfogásban épj>- úgy, mint a kötöttfogásban. A felszabadulás után előbb mint megyei bírósági tanácselnök működött. Számos szakmunkával segítette elő birkózó sportunk fejlődését Több értékes könyvet írt ezek idegen nyelven is megjelen­tek. Az utóbbi években a Kinizsi birkózóinak edzője. Jelentős szerepe van a tömegsport fej­lesztésében. * Az amszterdami küzdelmek ma is tapasz­talatokat és erőit jelentenek minden magyar birkózó számára. Pataky Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék