Béke és Szocializmus, 1989. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
1989-01-01 / 1. szám
tott ajtók” politikájába, amelyet a kormány a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank követelményeivel, valamint a „karibi kezdeményezés” posztulátumaival összhangban hirdetett meg. Az ország jelenlegi vezetése még olyan kényes kérdésben is üzletet kötött egy amerikai társasággal, mint az ipari hulladékok eltemetése. A guyanai közvélemény rendkívül élesen reagált arra, hogy a hatóságok készek szemétlerakodó helyként használni az országot. Ez a kérdés persze visszhangra talált a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában is, s megszületett a jelszó: „Elegünk volt az amerikai szennyből!” Az élősködő kooperatív kapitalizmus elbürokratizálódott államában az élet normája a korrupció lett. A GNHP és más ellenzéki erők kezdeményezésére megalakult egy állandóan működő független szerv a hivatali hatalommal való visszaélések és más társadalmi bajok kivizsgálására. Ez az ellenőrző bizottság megerősítette, hogy a korrupció és a sikkasztás valóban járványszerű méreteket öltött. Egyes hivatalos személyek fejőstehénnek tekintik a köztulajdont. A bizottság megállapította, hogy az országban létezik faji és politikai megkülönböztetés, és felhívta a figyelmet olyan jelenségre is, hogy a kádereket nem személyes érdemeik és szolgálataik alapján válogatják ki, hanem konjunkturális megfontolásokból kiindulva, a párttagság, a sógorság-komaság, a rokoni és baráti kapcsolatok alapján. Fórumunkon bíráltuk a Guyanai Szakszervezeti Kongresszust, amely passzívan szemléli a munkások jogainak lábbal tiprását, nem tesz semmit a proletariátus életszínvonalát fenyegető offenzíva ellen. A GNHP határozott megmozdulásokra szólította fel a szakszervezeteket a munkások érdekeiért, és felvetette, hogy demokratizálni kellene a szakszervezetek elavult szervezeti szabályzatát. Hangsúlyozta, hogy ennek a kormányzó párt által irányított szakmai egyesülésnek a vezetői gyakorlatilag lecsúsztak a „munkásarisztokrácia” álláspontjára, határozatok tömegét fogadják el évi rituális konferenciájukon, de nem tesznek semmit azért, hogy a tényleges harcra mozgósítsák a tömegeket. A XXIII. kongresszus kijelentette: támogatja azt az irányvonalat, hogy a kommunisták továbbra is részt vegyenek a demokráciáért küzdő hazafias koalícióban. Ez a koalíció, amely válasz az 1985-ös választási eredmények meghamisítására, a nagy tömegekre támaszkodó képviseleti kormány megalakítására törekszik. Ebből a célból, hangsúlyozza a beszámoló, mind az országon belül, mind az országhatárokon kívül fokozni kell a szabad és igazságos választásokért folyó kampányt. Az ötpárti szövetség feladata, hogy ezután is követelje a tárgyalásokat a köztársaság elnökével a választási rendszer reformja ügyében. A KB beszámolója megállapítja: „Pártunk megfeszítetten dolgozik, hogy erősítse a Hazafias Koalíció a Demokráciáért egységét, szervezettségét és hatékonyságát.” Az események alakulása Guyanában és a világban egyaránt szükségessé tette, hogy az előző kongresszus célkitűzéseit figyelembe véve objektív értékelést adjunk a GNHP tevékenységéről, nevezetesen arról, hogy a pártot marxista-leninista típusú párttá kívánjuk változtatni. Ezzel kapcsolatban a figyelmet mindenekelőtt a szervezettségre fordítottuk, továbbá a párt belső életének demokratizálására és sorainak megszilárdítására, valamint a kommunisták tekintélyének és harckészségének növelésére. A pártépítés terén a fórum célszerűnek tartotta, hogy a munka súlypontját áthelyezze a lakóhelyek szerinti sejtekről a munkahelyi alapon szerveződő csoportokra. Készek a tervek arra vonatkozóan, hogy milyen további feladatok hárulnak a GNHP vezérkarára. A KB- tagok, közvetlen funkciójuk ellátása mellett, ezentúl patronálják a kerületi és járási bizottságokat, személyes felelősséget viselnek egyéb konkrét megbízatásokért is. Annak érdekében, hogy a területeken növekedjen a párt szerepe, felvetődött az a követelés, hogy ne szorítkozzunk gyűlések megtartására, hanem kezdeményezzünk különféle rendezvényeket a lakosság különböző kategóriáinak bevonásával. Fontos momentum a nő-, ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetekkel való akcióegyeztetés. Különös jelentősége van a káderképzésnek. Mivel e téren szükségleteink elmaradnak a lehetőségeinktől, építünk egy új oktatási központot, amelynek a megnyitása után a mostani kétheteseknél hosszabb tanfolyamokra lesz lehetőség. 3 1988 októberében a hét legharcosabb szakszervezet bejelentette, hogy kilép a Guyanai Szakszervezeti Kongresszusból, és megalakítja a szakszervezetek független föderációját. 4 A Hazafias Koalíció a Demokráciáért öt résztvevője: a Népi Haladó Párt, a Guyanai Dolgozók Szövetsége, a Demokratikus Munkapárt, a Nemzeti Demokratikus Front és a Népi Demokratikus Mozgalom. A szerk.