A Nap, 1994. július (1. évfolyam, 46-71. szám)

1994-07-01 / 46. szám

Ára: 14 forint 1994. július 1., péntek BÉKÉS MEGYEI NAPILAP I. évfolyam 46. szám Korrekt, kollegiális eszme­csereként értékelte az MTI- nek adott csütörtöki nyilat­kozatában Vastagh Pál leendő igazságügy-minisz­ter az elődjével lezajlott mi­napi találkozóját. Vastagh Pál elmondta, hogy Balsai Istvánnal átte­kintették az Igazságügyi Minisztériumban folyó munkát. Kiemelte, hogy a büntetésvégrehajtás helyze­tét mindketten azonosan ér­tékelték. Eszerint javítani kell a büntetésvégrehajtás körülményein, az elítéltek számára biztosítani kell a megfelelő feltételeket, mert e területen történt a legkeve­sebb változás az elmúlt években. Vastagh Pál reagált a Ma­gyar Bírói Egyesület vá­lasztmányának hétfői állás­­foglalására is. Kijelentette: megalapozottnak tartja az egyesületnek azt a kívánsá­gát, hogy a bírák is részt ve­hessenek a kormányzati szervek törvényelőkészítő munkájában. Teljesen ter­mészetes a törvényalkalma­zóknak az a törekvése, hogy már az elméleti, előkészítő szakaszban bekapcsolód­hassanak a törvényhozási munkába és megfogalmaz­hassák esetleges észrevéte­leiket, kifogásaikat - hang­súlyozta az igazságügy-mi­niszteri poszt várományosa. A miniszter-jelölt nem kí­vánta kommentálni az Or­szággyűlés elnöke, Gál Zol­tán nyilatkozatát, amely szerint az ügynöktörvény al­kotmánysértő és végrehajt­hatatlan. Ugyanakkor el­mondta: tudomása van ar­ról, hogy több beadvány érkezett ebben az ügyben az Alkotmánybírósághoz, és érdeklődéssel várj­a az alkot­mánybírák határozatát. Vastagh Pál elmondta, hogy a tárca zökkenőmentes átvételének érdekében a jö­vő héten várhatóan ismét­­ a­ Miniszter­jelölt a miniszterrel­ lálkozni fog távozó elődje- Az igazságügyminiszter-jelölt dr. Vastagh Pál megyénk­kel képviselője Fazekas ferenc felvétele Westel minden megyeszékhelyen Könnyebb lesz telefonálni A Westel 900 GSM Mo­bil Távközlési Rész­­vénytársa­ság a terve­zett határidőre, azaz június 30-ára vala­mennyi megyeszékhe­lyen kiépítette Europ­­hone mobiltelefon szolgál­­tatását - jelen­tették be a cég pénteki Egerben, illetőleg Zalae­gerszegen egy időben megtartott sajtótájékoz­tatóján. A zalaegerszegi sajtó­­tájékoztatón, amely a társaság nyugat-ma­gyarországi bemutatá­sára szolgáltatott alkal­mat Sugár András, a cég vezérigazgatója elmond­ta: a 17 millió dolláros befektetést igénylő beru­házást- amelynek során az ország összes megye­­székhelyét, a Bialaton egész területét és az M-­es és az M7-es főútvona­lak teljes hosszát is bekö­tötték a szolgáltatásba csupán három hónap alatt valósították meg, s ez világviszonylatban is szép teljesítménynek számít. A munka ered­ményeként, lakhelye sze­rint potenciálisan 4,5 millió ember veheti igénybe a szolgáltatást országszerte. Eközben lehetővé tet­ték azt is, hogy az előfi­zetők Svájcban, Német­országban, Dániában és Svédországban is hasz­nálhassák készülékeiket. Rövid időn belül pedig Ausztriában, Finnor­szágban, Franciaország­ban és Nagy-Britanniá­­ban is telefonálhatnak az ügyfelek. Mindkét sajtótájékoz­tatón hangsúlyozták: szeptember 30-áig az egy számjeggyel jelölt főút­vonalak teljes hosszán is igénybe lehet majd venni a szolgáltatást. Az egyéves jubileumra szeretnék elérni a 85-87 százalékos ellátottságot, 1995 végére pedig az or­szág minden lakosa szá­mára elérhetővé kíván­ják tenni a Westel 900-as rendszert, ami azt jelen­ti, hogy utána csak a mi­nőség javításával kell foglalkozni. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az or­szágban már 80 helyen lehet kártyát és készülé­ket vásárolni és a cég ha­marosan megkezdi saját értékesítési hálózatának kialakítását is. A társaság műszaki igazgatója, Pete József kérdésre válaszolva a kelet- magyarországi helyszínen elmondta: véleménye szerint a há­rom mobiltelefon társa­ság eredményesen tud működni egymás mel­lett, amit a külföldi ta- Lusta adózók A június 30-ai határidővel­­ az adóhatóságnál adataik beje­lentésére kötelezett gazdasági­­ társaságok többsége az utolsó napokra hagyta e feladatának­­ teljesítését - tájékoztatta az­­ Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtóosztálya csütör­tökön az MTI-t. Csütörtökön jár le az a ha­táridő, ameddig a nem 1994- ben alakult gazdasági társa­ságoknak be kell jelenteniük képviselőjük, ügyvezető igazgatójuk nevét, lakcímét, valamint a jogi személy­iség­­­­­gel nem rendelkező gazda­­­­sági társaságoknak tulajdo­­­­nosaik azonosításra alkal­­­­mas adatait. Az adóhatóság előzetes becslése szerint­­ ilyen kötelezettség mintegy­­ 200 ezer adóalanyt érint. Az­­ utolsó három napon körül­­­­belül 70 ezer darab bejelent­­­­kezési nyomtatvány fogyott­­ a forgalmazóknál. Ez azt bi­­­­zonyítja, hogy a bejelentésre kötelezettek jelentős hánya­­­­da e feladat teljesítését a­­ végső időpontra halasztotta. A nyomtatványok jelenleg is­­ kaphatók az APEH hivatalos­­ forgalmazóinál. A bejelentés elmaradása mulasztási bír­ság kiszabását vonja maga­­ után. Hatályossá válik a földtörvény .A kihirdetését követő 30. na­pon, július 27-én lép életbe a termőföldről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el­­ az Országgyűlés. A jogsza­bály megjelenésére az Alkot­mánybíróság azon határozata után kerülhetett sor, mely ki­mondja, hogy a törvény szö­vegének - a köztársasági el­nök által kifogásolt, a tulajdonszerzést korlátozó - szabályai nem ellentétesek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gaz­dasági társaságok és kevés ki­vétellel a jogi személyek, va­lamint külföldiek nem sze­rezhetnek földet Magyaror­szágon. A belföldi magánsze­mélyek által megszerezhető földterület nagysága nem ha­ladhatja meg a 300 hektárt, il­letve értéke a 6000 aranyko­ronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél na­gyobb földterület van egy magánszemély birtokában, a törvény megengedi annak jö­vőbeni tulajdonlását is. A kor­­látozás alól kivételt képez a közös tulajdon megszünte­tése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után ka­pott pénzért új földet vásá­rol. Nem számít tulajonszer­­zésnek, így korlátozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illet­ve amennyiben valaki árve­résen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társula­tok és a közalapítványok sze­rezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi ma­gánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserél­hetik már meglévő termő­földjeiket és kisajátított birto­kuk kárpótlásaként kapott je­gyen is vásárolhatnak területet. A törvény szabályozza a haszonbérletek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszon­bérelet általában 10 évre szólhat az erdők és különbö­ző ültetvények kivételével. A NAP kérdése Miként lehet öntözni és mennyiért? Hét ágra süt a nap, perzselődik a határ. Miként öntözhetnek a gazdálkodók? - kérdeztük Habóczky Sándortól, a Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető helyettesétől. - Az öntözés jogilag nagyon kötött tevékenység, ugyanis a víz korlátlanul nem áll rendelkezésünkre, ezért gazdál­kodni kell vele. Az engedélyben meg kell jelölni a vízvé­telezési helyet, az öntözőberendezés teljesítményét és azt is, hogy az adott esztendőben várhatóan mennyi a felhasz­nálás. A kérelmet a hatósági osztályunkhoz kell eljuttatni, ezt legtöbbször jóval a közigazgatásban megszokott har­minc napos határidő előtt bíráljuk el. - Mennyit kell fizetni a víz­felhasználásért? - Ez csakis attól függ, hogy az igazgatóságnak mennyi az üzemeltetési költsége. Mivel ez eltérő, így a díjak is a köbméterenkénti húsz fillértől három forintig változnak. A megye művelt szántóterülete 420 ezer hektár, ebből jelenleg 21—22 ezer hektárra kötöttünk öntözési szerződést. Egyéb­ként a megye területéből összesen 28-29 ezer hektáron biz­tosítható az öntözés. Szeghalmon a Töviskest Rt. az 1774 hektárnyi saját te­rületéből 850 hektár siló-, szemes és hibrid kukoricát öntöz, valamint a lucernát. - Mennyibe kerül az öntözés és megéri-e? - kérdeztük dr. Nagy Imrét, a társaság szaktanácsadóját. - A vízért változó árat fizetünk, ez köbméterenként negy­ven fillértől egy forintig terjed, ezentúl a szerződés meg­határoz egy állandó díjat is. Mindezek ellenére ilyen aszá­lyos esztendőkben feltétlenül kifizetődő az öntözés. Tavaly például az öntözetlen területen hektáronként három és fél tonnát adott a kukorica, míg az öntözött helyeken nyolc tonnát. A lucernára kijuttatott mesterséges csapadék pedig az állatok friss és folyamatos zöld takarmányát biztosítja. M. L.

Next