Békés Megyei Nap, 1994. október (1. évfolyam, 124-149. szám)

1994-10-31 / 149. szám

1994. OKTÓBER 31., HÉTFŐ NAPLÓ ÖRÖM A CSARNOK, ÜRÖM(?) AZ ÁRA Sportcsarnok-avatás Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Lebenszky Attila, a város alpolgármestere tüntetett ki tervezőt és kivi­telezőket és szólt arról, hogy az új csarnok falán táblát he­lyeztek el, melyen feltüntet­ték minden tervezésben és kivitelezésben segítő nevét. A megnyitó műsorát óvodá­sok, gyulai általános iskolák, valamint karate és aerobic bemutató színesítette. Majd a 125 éves Gyulai Sportegyesület ünnepi köz­gyűlése kezdődött meg. Dr Albel Andor, az egyesület el­nöke méltatta az 1869 óta el­ért gyulai eredményeket és a sportcsarnok felépülésével lehetőséget lát az újabb eredmények elérésére. Az évforduló tiszteletére jubi­leumi emlékplakettel tünte­tett ki sportolókat és sport­vezetőket, így a sportolók részéről: Béla Emesét, Benkő Árpádot, Cserháti Istvánt, Da­­vis Imrét, Emődi Gyulát, Kli­­szek Tamást, ifj. Kovács Istvánt, Kovács Lászlót, Nagy Bélát, Nagy Sándort, Medovarszki Jánost, Radnai Reinhardtot, Rajniczer Lajost, Skultéti Má­riát, Stefanovits Mónikát és Szilágyi Sándort. Míg a sport­vezetők és edzők közük: An­nus Gézát, dr. Gyarmati Sán­dort, Jenei Kálmánt, Kovács Istvánt, Lovász Sándort, Mol­nár Lajost, Puczkó Józsefet, Szabó Andrást, Szabó Ferencet, Szigeti Istvánt, Tövisházi Józse­fet, Vincze Zoltánt, Winkler Andort és dr. Albel Andort. A HAJRÁ Alapítvány által a polgármester is kitüntetett gyulai sportolókat. A szombat délelőtti prog­ram befejezéseként sajtótá­jékoztatót tartottak, melyen részt vett dr. Pocsay Gábor, dr. Albel Andor, Lebenszky Attila, dr. Erdmann Gyula, a kulturá­lis bizottság elnöke és Hor­váth Béla, a sportcsarnok in­tézményvezetője. A város polgármestere kijelentette: a testület a négy éves ciklus végén büszke lehet erre a csarnokra. Nagyot akart és mert a város, hiszen a kez­deti 50 milliós pénzből vé­gül 110 milliós beruházást valósítottak meg. Most, ami­kor új gimnázium építése el­őtt áll Gyula, akkor ez a sportcsarnok felépülése po­litikai üzenet is lehet a város vezetőjének részéről. Albel Andor megjegyezte: 95 év­vel ezelőtt alakult Gyulán egy sportcsarnokot létesítő alapítvány, úgyhogy sietni kell az új gimnázium alap­kövének lerakásával is, en­nek - véleménye szerint - még a hivatalban lévő pol­gármester működési ideje alatt meg kell történnie. Dr. Erdmann Gyula azt fejteget­te, hogy 1992-ben sokan ne­hezményezték a sportcsar­nok építésének tervét. A ne­héz költségvetési helyzet el­lenére az oktatásba érdemes fektetni a pénzt, a fejlett or­szágok példája is ezt mutat­ja. Lebenszky Attila az épí­tőket dicsérte és annak a re­ményének adott hangot, hogy hamarosan NB-s kosár-és kézilabdacsapata lesz Gyulának. Megtudtuk azt is, hogy a csarnok fenntartási költsége 7-10 millió forint lesz a követ­kező évben. Lapunk megkér­dezte, hogy a pályázaton győztes 82 milliós kivitelezői munkadíj végül mennyi lett és miért haladta meg az ere­deti összeget. Lebenszky Atti­la elmondta: a testület 1992- ben 90 millió tett félre a sportcsarnok felépítésére, vé­gül egyetlen pályázó akadt, aki ezen összeghatár alatt vál­lalkozott az építésre, 82 millió forintért. Ezután a részletek tisztázása után kiderült, hogy a pályázati tanulmányterv és a kivitelezési terv lényeges pontokon eltér egymástól. Ennek összegszerű különbsé­ge előbb 15 millió forint volt, utóbb lement 9 millióra, így maga az épület 91 millió fo­rintba került, de a költségeket növelte a telekkisajátítás, a sportszeralapítvány és a ter­vezés díja, ezek után a sport­­csarnok teljes bekerülési költ­sége 117 millió lett. Ezt kiegé­szítve a polgármester el­mondta: igaz, hogy a kivitele­zővel 82 millió forintra szer­ződtek, de ha emellett mere­ven kitartanak, akkor csak sokéves pereskedés az ered­mény és még drágább lett volna a csarnok. A tervezés és kivitelezés során felmerült részletkérdések tárgyalásakor minden esetben az igénye­sebb változat mellett döntöt­tek a város vezetői és a szak­értők. Ennyiben politikai volt néhány döntés - ismerte el dr. Pocsay Gábor. Azt is meg­tudtuk, hogy a városnak 97 milliós hitelfelvétellel járt együtt a sportcsarnok építése. Délután kosár- és kézilab­da, labdarúgó mérkőzések­kel folytatódott a program. Az impozáns csarnok kívülről Részlet az ünnepi műsorból, parketten a 3. számú Általá­nos Iskola KISS ZOLTÁN FELVÉTELEI MDF meglepetések (Folytatás az 1. oldalról) Meglepetésre nem került be az elnökségbe dr. Schamschu­­la György, dr. Kónya Imre és Dobos Krisztina. Még két elnökségi tagot kellett volna választaniuk a küldötteknek, de az idő mú­lásával estére az országos gyűlés határozatképtelenné vált, így a hiányzó két orszá­gos elnökségi tagot egy ké­sőbbi időpontban kell az MDF-nek megválasztania. Egyidejűleg megválasztot­ták az országos etikai és fe­gyelmi, valamint a számvizs­gáló bizottság tagjait is. Utóbbiban bizalmat kapott - sokak meglepetésére - Kol­lár K. Attila is, aki évekig az MDF gazdasági igazgatója volt, de a választások után lemondott tisztségéről. Dr. Für Lajos országos el­nök az eredmények ismere­tében kijelentette, hogy a jö­vő szerdán összeülő új or­szágos elnökségnek dr. Sza­bó Ivánt javasolja az MDF országos ügyvezető elnöki kulcspozíciójába. Dr. Szabó Iván a jelölést - tapssal jutal­mazott rövid beszéde után - elfogadta. Az országos gyű­lés politikai nyilatkozatot tett közzé, mely a mostani kormány és parlamenti koa­líció tevékenységét hangsú­lyosan és figyelmeztetően el­marasztalja. Meghatározó MDF-es vezető politikai sze­mélyiségektől származó in­formációk szerint az új or­szágos elnökség összetétele biztosítéka lehet annak a most megfogalmazott politi­kai célnak, hogy a Fórum továbbra is meghatározó ereje lesz a magyar politikai közéletnek. Akik most nem kerültek élvonalbeli tisztség­be, azok sem vonulnak vissza, hanem aktívan hát­térmunkát végeznek, illetve a parlamenti frakcióban in­tenzíven dolgoznak. Körvo­nalazódni látják egy széle­sebb ellenzéki összefogás le­hetőségét. Ennek csírái a mostani önkormányzati vá­lasztásokon is meg fognak mutatkozni. Az MDF VIII. országos gyűlésén egyébként megje­lent dr. Latorczai János is, aki most már a KDNP-MDF­­Fidesz budapesti főpolgár­mester-jelöltje. Budapesti politikai megfigyelők latol­gatják az FKgP - kompro­misszumos - későbbi csatla­kozásának lehetőségét is. Cigány lakosok napja Mezőberényben Szombaton Mezőberény­ben, a művelődési központ­ban rendezték meg a Békés megyei cigány lakosok kul­turális napját. Megyénk ti­zenhárom településéről ér­keztek a különböző kulturá­lis csoportok, gyönyörű csokorba gyűjtve a hazai ci­gányság legszebb táncait, zenéjét, irodalmát... _______Vándor Andrea A gazdag programokban bővelkedő napot Cservenák Pál Miklós polgármester nyi­totta meg. Megnyitóbeszé­dében a bizalom, a toleran­cia fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, ki­emelve Mezőberény szere­pét, hiszen itt jó viszonyban él magyar, szlovák, cigány. A másság elismerésével itt so­sem következhetnek be két­egyházi vagy péceli esemé­nyekhez hasonló incidensek. A folklór neves képviselői mellett a képzőművészet is bemutatkozott: két Békés megyei cigány alkotó - La­­bancz Károlyné Milán Brigitta békési és Rácz János mezőbe­­rényi festőművészek­­ képe­iből kiállítás nyílt, melyet Lakatos Tibor gyulai festő­művész nyitott meg. Mint megnyitójában mon­dotta, mindkét művész a ci­gányság évszázados hagyo­mányaiból táplálkozik, öt­vözve ezt sajátos, egyéni ki­fejezésmóddal. Brigitta bib­liai ihletésű nagy méretű ce­ruza- és tollrajzai fantaszti­kus hatást gyakorolnak a nézőre, míg János tussal és ceruzával készült portréi, tájképei a cigányság min­dennapjaiba engednek be­pillantást. Lakatos Menyhért író sem tudott szó nélkül el­menni mellettük: sajnálatát fejezte ki a két alkotó egzisz­tenciális gondjai miatt, és az önkormányzat szíves figyel­mébe ajánlotta munkáikat. A kisebbségi önkormány­zatok, helyhatósági képvise­lők választásáról fórumot rendeztek, Hága Antónia - cigány származású - or­szággyűlési képviselő kész­séggel válaszolt az érdeklő­dők kérdéseire. Hevesi Jó­zsef, a Békés Megyei Nem­zeti és Etnikai Bizottság tit­kára a kisebbségi önkor­mányzatok létrehozásának lehetőségét történelmi je­lentőségűnek nevezte, a ci­gányság felemelkedésének biztosítását látta benne. Bé­kés megyében a cigányság húsz településen kíván élni törvényadta jogaival, mely elég jó eredménynek szá­mít, hiszen megyénk 25-27 településén él ötvennél több tagot számláló cigány közös­ség. Általános hibaként emelte ki a megosztottságot, mely sajnos pártmanipuláci­óktól sem mentes. Ezért a ci­gányságnak össze kell fog­nia: hiteles, megbízható je­lölteket kell állítania. Ez most a legfontosabb feladatuk. Közben a színpa­don tovább folyt az amatőr hagyományőrző csoportok bemutatkozása. Persze a leg­kisebbek sem unatkozhat­tak: Fábián Zsolt népművelő segítségével az origami rej­telmeibe nyerhettek bepil­lantást. Délután Lakatos Menyhért íróval találkozhat­tak az irodalomkedvelők. A kora esti órákban táncházi mulatsággal zárult ez az em­lékezetes nap. BÉKÉS MEGYEI NAP Q TALÁLKOZÁS ISTEN KEGYELMÉBŐL A nuncius és a csángók (Folytatás az 1. oldalról) - Azon kívül, hogy a tanács­kozás anyaga nyilván kuta­tási forrás lehet, a csángók­nak van-e ebből valami kéz­zelfogható hasznuk? - Tervezi a Lakatos De­meter Egyesület, hogy az el­hangzott előadások anyagát jövőre kötetben megjelenteti. Szinte isteni kegyelemnek tűnik az, hogy egyszerre van jelen a nuncius úr és a mi konferenciánk Újkígyóson. Ez azért nagyon értékes ta­lálkozás, mert a moldvai csángók ügyében a katoli­kus egyház léphet legna­gyobbat. Tudjuk azt, hogy a moldvai csángóknak nin­csen anyanyelvű istentiszte­letük, a legfontosabb lehető­ségének megteremtése vol­na, hiszen ők mind római katolikusok és vallásukat igen erősen gyakorló embe­rek. - Miben segíthet ez a ta­lálkozás? - Jáki Sándor, a Lakatos Demeter Egyesület elnöke, aki bencés szerzetes és jól beszéli a nuncius úr anya­­nyelvét, az olaszt, néhány itt lévő kutató társaságában ta­lálkozhat egy rövid megbe­szélésen a nuncius úrral. Elő tudják terjeszteni azt a problémát, ami itt a tanács­kozáson felvetődött a mold­vai katolikus egyház helyze­tével kapcsolatban. A másik dolog, amiért na­gyon jó ez a találkozó, az az, hogy mikor a Szentatya Bu­dapesten járt, kéréseket jut­tattak el hozzá, mely arra vonatkozik, hogy a II. Vati­káni Zsinat szellemében a Szentszék biztosítson ma­gyar nyelvű istentiszteletet a moldvában élő magyar ajkú katolikus lakosságnak. A mostani találkozón esetleg felmerülhet, milyen módon történhet ennek a rendezé­se. Ezért nagy kegye a sors­nak az egybeesés, mert más­kor nemigen tudnánk talál­kozni a nuncius úrral. Tourinform irodaavató A Tourinform új gyulai irodája a Kossuth u. 7. szám alatt ok­tóber 28-án nyitotta meg kapuit. A minden igényt kielégíte­ni szándékozó centrum az utóbbi évek legjobban sikerült épületrekonstrukciója címmel is büszkélkedhet. A tágas irodák mellett a vendéglátást szolgáló pincével és emeleti galériával egészül ki az épület Kiss Zoltán felvétele /ÁRNYÉK Elharapva Körmendi Lajos Nem akarok én most semmi különöset, csupán le szeretnék írni egy hosszú mondatot, egyetlen kacskaringós mondatlabirintust, s azt is azért, mert megkívántam, majdnem úgy mint egy ilyen­olyan okból vonzó nőt, esetleg csak megéheztem erre a mondat­ra, ahogy például egy olasz étterem előtt elhaladva az ember megéhezik a makarónira, ami odabent vár, mondjuk, milánói módra elkészítve, s lám, ebből az élethasonlatból is kitetszik, hogy számomra most ínyencségnek tűnik ez a bizonyos vágyott tengerikígyó-mondat, de az étekhasonlatból már elég is ennyi, hiszen a nagy névnapokkal, disznótorokkal, a decemberi aján­dékosztó ünnepekkel együtt közelednek a kínos gyomorrontások, epegörcsök is, úgyhogy nem is a gyomor örömeiről és megpóbál­­tatásairól akar szólni ez a hosszú mondat, inkább csak erre té­vedt, mielőtt másfele ágazna el, mondjuk a tegnapi eső vagy a mostani napsütés felé, esetleg arról akar szólni ez a vége hos­­­sza nincs mondat, hogy milyen barbár ifjak garázdálkodnak az éjszakai utcákon, kisfákat törnek derékba, beton virágtartókat, kukákat, padokat borogatnak fel, s ahogy én tudom, ezek a gye­rekek, egy tanárnő kifejezésével élve, „nem is a legszociálisab­­ban hátrányos helyzetűek”, ám ez a mondat éppen csak elröp­pen e problémakör fölött, akár a fecske a tó vize fölött, és már máshol jár, szeszélyesen, ahogy az asszociáltnál az természetes, máris a Szabad ötletek jegyzéke jut eszembe, József Attila pszi­choanalitikus naplója, amely, mint tudjuk, félelmetes napló, még az olvasásába is bele lehet betegedni, ám ez a mondat a vi­lágért sem szólna ilyen mellbevágó dolgokról, igaz, örömteliek­­ről sem, csak arról, ami körülöttünk van, olyanná írja magát ez a hamarosan elharapott mondat, amilyen a világ: labirin­tus-szerűvé, amelyben mi olvasók, halandók, mégis ki tu­dunk igazodni valahogy...

Next