Békés Megyei Nap, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

1995. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK SPORTVILÁG Forma-1 -es csúcstalálkozó Csak véletlenül derült fény egy fontos információra a Hungaroringen megtartott szerdai sajtótájékoztatón, amelyet az augusztus 11. és 13. között esedékes Marlbo­ro Magyar Nagydíj Forma-1-es autós gyorsasági világ­­bajnoki futam kapcsán szerveztek meg. Berényi János, a Hungaroring Sport Rt. elnöke az egyik kér­désre válaszolva megemlítet­te, hogy idén 17 vb-futam lesz. Erre rögtön reagált Ne­­ményi Béla, a Magyar Autó és Motorsport Szövetség elnöke, s pontosított: 1995-ben is csak 16 világbajnoki versenyre ke­rül sor. Nádasdi János, a szövetség főtitkára is megerősítette: 16 futam alapján hirdetnek vég­eredményt. Hozzátette: nem is lehet több, mert a FIA (Nemzetközi Automobil Szö­vetség) és a FOCA (Forma-l­­es Konstruktőrök és Gyártók Szövetsége) között létezik egy szerződés, s ennek értelmé­ben nem lehet növelni a via­dalok számát. A főtitkár sze­rint ez a kérdés hónapokkal ezelőtt eldőlt, s nem érti, hogy miért maradt titokban a döntés pontos szövege, amely rendelkezik az eredeti vb-mű­­sorban tartaléksorban szere­peltetett Magyar Nagydíj és az Ausztrál Grand Prix közöt­ti cseréről. Az egyik esemény ugyanis bekerült, a másik pe­dig kikerült az idei verseny­­naptárból. Egy másik fontos bejelen­tés Neményi Bélától szárma­zik. Ő arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy jövő csütörtökön Budapestre láto­gat a brit üzletember, Bernie Ecclestone, a FOCA elnöke, s magával, Horn Gyula minisz­terelnökkel tárgyal a Forma-1 magyarországi jövőjéről. HÉTFŐN RAJTOL A TOUR DE HONGRIE 1r Kötelező a bukósisak! Július 24. és 30. között rendezik meg az esztendő leg­rangosabb hazai kerékpáros eseményét a Coca-Cola Magyar Körversenyt. Idén 28 csapat nevezett, ebből 10 itthonról, 18 pedig külföldről. Összesen 120 versenyző részvételével, immár 24. alkalommal rajtol majd a ver­seny a budapesti Hősök teréről. BORBÉLY LÁSZLÓ Hetven évvel ezelőtt, 1925. június 27-én indult útjára az első Magyar Körverseny. Ak­kor még csak az ország egyik felét a Dunántúlt kerekezték be a versenyzők. A versenyt minden évben megrendezték a második világháborút meg­előző időszakban. (Ezalól az 1928-as és az 1936-os évek ki­vételt jelentettek, a Magyar­­országon lebonyolított kerék­páros világbajnokság, vala­mint a berlini olimpia miatt.) Még a második világháború alatt is­ megtartották a ver­senyt két alkalommal 1942- ben, és 1943-ban. A népszerű körverseny anyagi okok miatt szünetelt 1966-tól 1992-ig. Ezt követő­en 2223-ban­ kerülhetett is­mét megrendezésre a viadal. A résztvevőknek ezúttal összesen 1088 kilométert kell megtenniük. Kovács László külügyminiszter, a Tour de Hongrie fővédnöke indítja a lassú rajtot hétfőn 13 órakor Budapesten a Hősök terén. (A politikus 1957-ig országúti kerékpárversenyző volt.) A gyors rajtra a főváros ha­tárában kerül sor. Az első etap során rögtön egy nehéz szakasz vár az indulókra, hi­szen az egri célig nemcsak a távolságot, hanem szintkü­lönbséget is le kell küzdeniük. Ezután a Miskolc-Nyíregyhá­­za-Békéscsaba-Szeged-Pécs- Nagykanizsa-Szombathely- Győr útvonalon át július 30- án délután egy óra körül ér­nek célba Budapesten, a Gel­­lért-hegyi Citadellán. A mezőny két alkalommal nem kerékpárral közlekedik: a Békéscsaba-Szeged és a Nagykanizsa-Szombathely kö­zötti távot autóbusszal teszik meg a versenyzők. Kerékpárosok jelezték a részvételüket többek között Fehéroroszországból, Moldo­­vából, Ukrajnából, Franciaor­szágból, Belgiumból, Német­országból, Jugoszláviából és Ausztriából. A magyar élme­zőny színe-java is rajthoz áll. Schillerwin István szövetségi kapitány két-három magyar versenyzőt vár a legjobb ti­zenöt közé, csapatban pedig két egységet remél a 3-6. helyre. A Tour de France-szal el­lentétben a magyar körverse­nyen nem sárga, hanem piros trikót visel majd az összetett­ben élen álló versenyző. Pi­ros-fehér csíkos mez jár a gyorsasági hajrák, pöttyös pe­dig a hegyi szakaszok legjobb­jainak.* Minden versenyzőnek bukósisakot kell viselnie, hogy ne fordulhasson elő olyan tragédia, mint a Tour de France-on. DOoHAN NEM HAZUDTOLTA MEG ÖNMAGÁT Max Biaggi vereséget szenvedett Mick Doohan ismét győztes formáját mutatta a Le Mans-i francia Grand Prix-n az 500 köbcentis motorok kategóriá­jában. A start után a harma­dik helyet foglalta el, de a Honda­ motorjával hamar megmutatta, hogy mire ké­pes. Doohan csapattársa, Alex Criville gyorsan a második helyre került, és a két moto­ros hatalmas előnnyel elhú­zott a mezőnytől. Criville üt­közés miatt kiesett a tizedik körben, így nem a két Honda között dőlt el a győzelem kér­dése. A második helyen végzett Luca Cadalera(Yamaha) két rossz verseny után úgy tért vissza, hogy Doohant és Cri­­ville-t hátraszorította a start­vonalnál, azaz az élre tört, de előnyét nem sokáig tudta tar­tani. Daryl Beattie, a Suzuki ver­senyzője is indult a Le Mans-i versenyen, azután, hogy As­­senben súlyosan ütközött. Hi­ába, hiszen ezúttal nem tudta tartani sem Mick Doohan-nal, sem Luca Cadalerával az ira­mot. A 250 köbcentis gépek ver­senyében meglepetés szüle­tett. Max Biaggi (Aprilia) győ­zelmi sorozata megszakadt Le Mans-ban. Ralf Waldmann vi­szont már a harmadik győzel­mét szerezte meg Hondájával a szezonban. Biaggi nem volt csalódott a második hely miatt, hiszen a ponttáblán hatalmas előnnyel vezet. Annál inkább elkesere­dett Tetsuya Harada amiatt, hogy át kellett adnia a baj­nokságban a második helyet Waldmann-nak. Ralf Waldmann nagy meglepetésre legyőzte Max Biaggit, aki ös­­­szetettben ettől függetlenül még mindig utcahosszal vezet Világrekordokban gondolkodik Harmadszorra sikerült túl­szárnyalnia a világcsúcsot Jonathan Edwardsnak. A brit hármasugró a spanyolorszá­gi Salamancában rendezett atlétikai versenyen 17.98 mé­teres eredményével Willie Banks több mint tízéves világ­rekordját adta át a múltnak. Az amerikai atléta 1985. jú­nius 16-án Indianapolisban 17.97 métert ugrott. Edwards először a Lille-ben rendezett Európa Kupa-viadalon ug­rotta túl a fennálló világre­kordot, sőt, kétszer (18.43 és 18.39) 18 méter fölé repült. Ezeknél az ugrásoknál azon­ban a hátszél nagyobb volt a megengedettnél, csakúgy, mint július 2-án Gatesheadben, ahol 18.03 méteres ered­ményt ért el. A 29 éves egyetemi hallga­tó azóta többször is kijelentet­te: benne van a világcsúcs, s ezt kedden be is bizonyította. Ezúttal a hátszél (1.8 mé­­ter/másodperc) alatta maradt a megengedettnek. - Technikailag nem volt túl jó az ugrás, de nagyon jól sikerült a rohamom. Ugyanis hihetetlenül gyors vagyok — nyilatkozta a világcsúcs után Edwards, s kijelentését bizo­nyítja, hogy a 100 méteren 10.7 másodperces teljesít­ményre képes. Edwards feleségével és két gyermekével Gatesheadben él, eddigi legnagyobb sikerét az 1993-as stuttgarti világbajnokságon érte el, ahol bronzérmet szerzett Egerszegi kikapott A 97. országos úszó bajnokságon eddig Czene Attila (OTP-Sport Plusz SE) szerezte a legtöbb aranyérmet. Nem talált legyőzőre 200 méter gyorson, 100 méter pillangón és 400 méter vegyesen, valamint tagja volt 4x200 méteren győztes férfi vegyesváltónak is. A váltó többi tagja Darnyi Tamás, Horváth Péter és Zubor Attila volt. Rózsa Norbert (OSPSE) száz méteren megverte Güttler Károlyt (Bp. Spartacus). Egerszegi Krisztina magabiztosan nyerte a 400 vegyest, és a 200 gyorsot, viszont kikapott 200 méter mellen Pataky Katalintól (FTC). A női 100 méteres gyor­súszásban a bajai Klocker Edit nyert. CASARTELLIA HARMADIK ÁLDOZAT Tragédia a Tour de France-on Az egész világot sokkolta a francia kerékpáros körver­seny, a Tour de France 15. szakaszán történt halálos baleset. Hiába rázott meg mindenkit az olasz Fabio Ca­­sartelli tragédiája, a szervezők kijelentették: folytatják a versenyt. A Motorola csapat szerencsétle­­nül járt sportolója alig egy éve nősült meg, s négy hónapja született kisfia. Fabio Casartelli halálát súlyos arc- és agysérü­lés okozta; már a helikopteres út alatt háromszor leállt a szívműködése. Casartelli 1970. augusztus 16-án született Co­­móban. Az olasz versenyző a barcelo­nai olimpiai győzelem után, 1993-ban a profik közé állt, de ott nem ért el újabb, látványos sikereket. Egyetlen említésre méltó eredménye az idei Clasi­­ca Costa del America elnevezé­sű versenyen született, a hato­dik helyet szerezte meg. Két­szer állt rajthoz az olasz körver­senyen, a Giro d’Italián, 1993- ban a 107. volt, tavaly pedig fel­adta a küzdelmet. A világrang­listán 1993-ban a 332., 1994- ben a 469., idén pedig a 470. volt a legjobb helyezése. A Tour de France-on má­sodszor vett részt. A tavalyi de­bütálása rosszul sikerült, hiszen föl kellett adnia a versenyt. Csak az utolsó pillanatban dőlt el, hogy egyáltalán indul az idei Tour-on. Végzetes bukásakor öt másik kerékpárost is magá­val sodort, de ők csak könnyeb­ben sérültek meg, s hárman kö­zülük azonnal vissza is álltak a versenybe. A francia körverseny 1903. óta íródó történetében ez a har­madik olyan eset, amikor egy kerékpárost menet közben ért halálos baleset: 1935-ben a spa­nyol Francesco Cepeda egy víz­mosásba zuhant, s néhány nap­pal később a kórházban életét vesztette, 1967-ben pedig a tel­jes kimerülés határán lévő brit bajnok, Tom Simpson halt meg verseny közben, a ha­talmas hőségben. Emellett az év­könyvek több tragikus balesetet is feljegyeznek (így például 1951-ben az addig vezető hol­land Wim Van Est bukott, s sú­lyos sérülést szerzett), s arra is volt példa, hogy a versenyzőket kísérő csapat valamelyik tagja vesztette életét. Paul Sherwen, a Motorola szóvivője elmondta, hogy a ver­senyzők és a csapatvezetők kö­zösen a verseny folytatása mel­lett döntöttek. Jean-Marie Leb­lanc, a Tour versenyigazgatója hozzátette, hogy a szerdai 16. szakasz rajtjánál egyperces né­ma felállással adóznak Casartel­li emlékének. Különös, de Fabio Casartelli nem hordott fejvédőt. Ez nem kötelező a Tour de France-on, mert a kerékpárosok esztendők óta nem hajlandók viselni! A kerekesek ezt a kényelmet­lenséggel indokolják. - Láttam, ahogy Casartelli száguldott lefelé, s egy szűk ka­nyarban nekiment az út szélét jelző kőnek. Ő bukott elsőként, nagyon erősen beütötte a fejét­­mondta Francois Simon, az egyik francia versenyző. Az­ 1992-es olimpia egyéni országúti versenyében aranyér­met szerzett Casartelli temeté­sén ott lesz Bernard Hinault, a körverseny ötszörös francia győztese is. Néhány versenyző azon­ban nem tudta elrejteni elé­gedetlenségét. Tony Rominger, az idei olasz körverseny, a Gi­ro d,Italia nyertese azt kifogá­solta, hogy a sportolókat csak a célbaérkezés után értesítet­ték a szomorú hírről. - Szinte hihetetlen, hogy né­ha milyen utakon kell hajta­nunk. Csoda, hogy eddig nem történt hasonló szörnyűség - mondta a spanyol Miguel Indu­­rain, aki eddig sorozatban négy­szer nyerte meg a viadalt, és összetettben most is az élen áll. A csapattársak egyperces néma felállással adóztak Casartelli em­lékének BÉKÉS MEGYEI NAP11 A New York Times című amerikai napilap értesülése szerint - a német Steffi Graffal egyetemben - a világranglista élére rangsorolják a közeljö­vőben visszatérő jugoszláv te­niszezőnőt, Szeles Mónikát, aki az emlékezetes késes merény­let óta, több mint két éve nem játszott hivatalos mérkőzést. A kitűnő játékos július 29-én Atlantic Cityben egy bemutató mérkőzést játszik az amerikai Martina Navratilovával, majd részt vesz az amerikai nyát baj­nokságon, a US Openen. * Már az első fordulóban búcsúra kényszerült Noszály Sándor a Washingtonban zajló 675 ezer dollár összdíjazású tenisztornán. A magyar Davis Kupa-játékos az olasz Cristia­­no Carattitól szenvedett vere­séget három játszmában. * Az amerikai Steve Fossett új vitorlás világrekordot állított fel a Csendes-óceán átszelésé­­ben. A Lakota névre hallgató hajójával 6 nap 16 óra 7 perc és 16 másodperc alatt tette meg a Los Angeles és Honolu­lu közötti távolságot. A korábbi csúcsot 1989 óta Rudy Chay tar­totta Akiane X5 nevű vitorlásá­val. Rekordját Fossett 7:33:44 órával kurtította meg. * Az argentínai Balcarcében örök nyugalomra helyezték Juan Manuel Fangiót, a For­ma-1-es autós gyorsasági vi­lágbajnokság egyetlen ötszörös bajnokát. Fangio hétfőn 84 éves korában halt meg. A teme­tésen lerótta kegyeletét Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő is. * Csütörtökön az olaszorszá­gi Vicenzába utazik a világ­bajnok női vízilabda-váloga­tott. Mint ismert, Tóth Gyula szövetségi kapitány a hétvé­gén kisebb balesetet szenve­dett, így kérdéses volt, hogy a csapattal utazik-e. A hírek szerint a kitűnő szakember ál­lapota lehetővé teszi, hogy el­kísérje tanítványait Vicenzá­ba. * Hosszas egyeztetés után szerdán döntés született ar­ról, ki lesz Tóth Dénes edző utódja az NB II-es FC Hatvan kispadján. A futballklub veze­tése Mathesz Imrével kötött szerződést a következő bajno­ki évre; az 58 éves szakvezető csütörtökön áll munkába.

Next