Békés Megyei Nap, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-14 / 111. szám

1997. MÁJUS 14., SZERDA Együttműködés a dél-alföldi régióért Tegnap Makón megalakult a Dél-alföldi Térségfejlesz­tési Társulások Egyesülete. Az új szervezetet három érintett megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád - kis­térségi társulásai alapították. Békésből a gyulai és a sarkadi kistérség képviselteti magát az egyesületben. Előzőleg a makói városházán nagyszabású konferenciát tartottak „A kistérségek együtt a Dél- Alföldért és a közös határ menti együttműködésért” címmel. A ren­dezvény díszvendége Hans Beck, az EU magyarországi nagykövete volt, aki beszédében eloszlatta azokat a nézeteket, miszerint Brüsszel rá kíván telepedni a régi­ókra. Mint hangsúlyozta, az Unió egyik legfontosabb alapelve a szo­lidaritás - tette hozzá. Éppen ezért, ha Magyarország tagja lesz a kö­zösségnek, akkor mindent elkö­vetnek, hogy hazánk mindenben az európai szintet érje el. Az EU a továbbiakban oda koncentrálja erejét, ahol erre a legnagyobb szükség van. Erre két módon van lehetőség: A PHARE-program, il­letve a szorosabb határ menti együttműködés keretében. Hans Beck kiemelte a jó, lehetőleg egy­másra épülő programok fontossá­gát. Ugyanakkor kritikával illette a magyar közigazgatást, mely nem mindig mutat együttműködési készséget az EU-val. A konferencia további részé­ben a jelenlévő régiók képviselői szóltak saját terveikről, majd a program szekcióülésekkel folyta­tódott. A rendezvényen megyénk több települési vezetője is képvi­seltette magát, így jelen volt töb­bek között - az alapítókon kívül - Békéscsaba, Orosháza, Békés és Medgyesegyháza polgármes­tere. K. Gy. Gyalogost gázolt Viszonylag csendes napjuk volt kedden a megye közlekedési rendőreinek. Mint arról a megyei ügyelet beszámolt, Sarkad­­keresztúron történt egy baleset, ahol egy motorkerékpáros gyalogost gázolt. A gyalogos nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenve­dett. DAL Telefonos „kérdezz-felelek” Békésen Amikor a telefonfejlesztésre önerőt befizetettek névsorát a bé­kési önkormányzat átadta a fej­lesztést vállaló Hungarotelnek, amely azt a saját frissen gyűjtött előfizetőinek nevével együtt a kivitelező Fázis Rt.-re bízta, sen­ki nem számolt azzal, hogy elő­fordulhat: lesz, aki évekkel ha­marabb befizette a pénzt, néhány héttel mégis később kapja meg a telefonját, ráadásul a közhiede­lem szerint megbízhatatlanabb­nak tartott, telepített rádiótele­fonhoz jut - derült ki azon a la­kossági fórumon, amelyet tegnap délután a békési városháza nagy­termében tartottak. A Hungarotel Rt. képviseleté­ben Kopcsák Mihály, a társaság megyei igazgatója válaszolt a tele­fonos társaságot érintő 33 kérdés­re, az önkormányzatnak címzet­tekre pedig Pataki István polgár­­mester felelt. Mint a válaszokból kiderült, a lakosság szerint gyak­ran előforduló, majd megszűnő vonalhibák vélhetően a jelenleg is folyó bekötések miatt keletkez­nek. Kopcsák Mihály cáfolta, hogy a rádiós rendszer alacso­nyabb technikai színvonalat bizto­sítana, így a telefax, a modem és az üzenetrögzítő üzemeltetésére ugyanúgy alkalmas, mint a vezeté­kes. Kérte azoknak a kompro­misszumkészségét, akik eddig még nem fogadták el a rádiós ké­szülékeket, és mint elmondta, amennyiben ezeknek a telefonok­nak a felszerelésébe beleegyezné­nek, a jövő hét végére már hasz­nálhatnák is azokat. Jelezte azt is, hogy a telepített rádiótelefonokat végleges megoldásnak szánták, ezzel cáfolta a híresztelést, hogy szándékukban állna majd lebonta­ni az azt kiszolgáló tornyot. Azt viszont megtudhatták a jelen­levők, hogy a 360 rádiótelefon vo­nalat nem akarják bővíteni, vi­szont a 2300-at jelenleg is megha­ladó rézkábeles vonalszám a jövő nyáron gyarapodni fog. Pataki Ist­ván polgármester megemlítette, hogy a békésiek által önerőként befizetett pénz egy részét még je­lenleg is elkülönített számlán tartják és csak akkor adják át, ha úgy találják: a szolgáltató min­den szerződésben foglalt kötele­zettségének eleget tett. A meleg hangulatú fórum lapzártakor még tartott. V. K. Véradás és ünnepség A Vöröskereszt egységének a je­lentőségét méltatta tegnap délután Giricz Lajos, a Vöröskereszt szeg­halmi szervezetének elnöke azon a Szeghalmon tartott ünnepségen, amelyet a Vöröskereszt világnapja alkalmából rendeztek. Beszédében nagy teret szentelt a szeghalmi szer­vezethez tartozó 11 településen vég­zett munka bemutatásának, kiemel­ve, hogy e térség a véradásban, tag­­szervezésben és szociális tevékeny­ségben elért eredményei meghalad­ják a megyei átlagot. Az ünnepség további részében tíz olyan önkéntes vehetett át értékes tárgyjutalmat, akik évek óta eredményes munkát végeztek a szervezetben. Kitüntetés­ben részesültek továbbá a tíz- és hússzoros véradók is. Hagyo­mánnyá vált Szeghalmon, hogy a Vöröskereszt világnapi ünnepségét véradó nappal kötik össze, így volt ez tegnap is. A délelőtt folyamán 121 fő jelentkezett véradásra, ami­nek eredményeként 46 liter vérrel távoztak Szeghalomról a Békés Me­gyei Véradó Állomás munkatársai. Oravszki Ferenc Száz évet fiatalodtak Száz évet „fiatalodott” a me­gyei millecentenáriumi emlék­­bizottság, miután februárban a megyei közgyűlés úgy döntött, az államalapítás közeledő ezer­éves évfordulója megünneplésé­nek előkészítését ugyanezen grémiumra bízza. A Millenniu­mi Emlékbizottság titkára, Kucsera Lajos főtanácsos ked­den részben az elmúlt év tapasz­talatairól, részben pedig az előt­tük álló feladatokról beszélt. Szerencsésnek bizonyult, hogy a megye csupán az ünnepségso­rozat kereteit határozta meg, így a települések önkormányzatai, civil szervezetei saját maguk alakíthatták ki programjaikat. Nyolcvannégy közösségi ren­dezvény, huszonhét kulturális program, ötvennégy tudomá­nyos tanácskozás zajlott tavaly, huszonhét különböző szintű ki­advány jelent meg, s harminc­négy márványból készült em­léktáblát helyeztek el. Októberben kerül ismét a me­gyei közgyűlés elé az elkö­vetkező időszak évfordulóihoz kapcsolódó programtervezet. Tennivaló bőven van, hiszen az 1848-49-es szabadságharc 150., Petőfi születésének 175., halálá­nak 150. évfordulóját ünnepel­jük 1998-99-ben, az államalapí­tás ezeréves évfordulója mellett kétezerben lesz ötven éve an­nak, hogy létrejött a mai Békés megye. Dr. Szabó Ferenc, a mil­lenniumi szakmai bizottság el­nöke azt hangsúlyozta, az évfor­dulót fel kellene arra használni, hogy a megye lakossága érzel­mileg is összetartozó közösség­gé váljon. Vannak ilyen törek­vések, de a kistérségi szerve­ződések ezt kissé lefékezték, holott mindkettőnek van létjo­gosultsága. Bizonyára nem ke­vés vitát fog kiváltani az az el­képzelés, hogy örökítsék meg a XI. században létrejött, s 1871- ben megszűnt vármegye emlé­két, s a megye vegye fel a Békés-Zaránd nevet. De kon­szenzusra kell abban a tekintet­ben is jutni, hogy hol helyezzék el a millenniumi központi em­léktáblát. DAL BÉKÉS MEGYEI NAP Veszélyben a Fiume jövője (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés elfogadta az igazga­tóság beszámolóját a múlt évi gaz­dálkodásról. Az rt.-nek a korábbi évek adósságai miatt olyan kifize­tései voltak, melyek negatívvá tet­ték a mérleget, ha ezek nem lettek volna, akkor rentábilisan működne a Fiume. Minden remény megvan arra, hogy az adósságok kifizetése után ez évben már pozitív mérleget érjenek el. Az igazgatóság tagja kifejtette, mikor a Serventa tavaly nyáron megvásárolta a Swedung Hotel’s és a Kvantum Bank részvényeit, a Fiuméval kapcsolatos egyetlen lé­pése az volt, hogy a saját mű­­ködésésére 145 milliós hitelt vett fel a Konzum Banktól úgy, hogy jelzáloggal terhelte meg a Fiume ingatlanát, és a kölcsönt nem fizet­te vissza. Mivel a Serventa többsé­gi tulajdonos, így a közgyűlésen a békéscsabai kisebbségi tulajdono­sok - OTP Bank Rt. és magánsze­mélyek - tiltakozása ellenére jog­szerűen szavazta meg magának a jelzálog bejegyzését. Később a Serventa magára hagyta a Fiumét, sem a felügyelő bizottság, sem az igazgatóság munkájában nem vett részt, és most a közgyűlésen sem jelent meg a képviselője, az igazga­tóság elnöke. A képviselettel meg­bízott felszámoló türelmi időt kért, míg áttekinti a Serventa helyzetét. A kisebbségi tulajdonosok kinyil­­vántották szándékukat, hogy bün­tető eljárást indítanak a Serventa képviselője ellen, mivel az ingatlan jelzáloggal terhelésével hátrányos helyzetbe hozta a Fiumét, holott a szállodának egy fillér sem jutott ebből. A fővárosi többségi tulajdo­nos által ígért tatabányai befek­tetőcsoportról semmit sem tudnak sem a békéscsabai kisebbségi tulaj­donosok, sem a szálloda menedzs­mentje. Úgy vélik, ez is a Serven­­tának az egyik trükje volt. Szekeres István a jelenlegi helyze­tet úgy értékelte, hogy a Fiume Szál­loda sorsa a fővárosi felszámoló és a Konzum Bank kezébe került, amely bank nincs jelen a megyeszékhe­lyen. A város ékessége bizonytalan jövő előtt áll, a jelzálog-tulajdonos akár el is árverezheti, és a vevő - el­vileg - bármilyen tevékenységre használhatja. Véleménye szerint az lenne a megnyugtató megoldás, ha a Fiume egy szállodalánc tulajdonába kerülne, vagy helyi tulajdonosok vennék meg, akik nemcsak az ingat­lan értékét néznék, amelyre hitelt le­het felvenni, hanem a városban be­töltött szerepét is. Molnár Lajos Mi lesz veled Csaba büszkesége? KISS ZOLTÁN FELVÉTELE A Békés Banda Gyulán A Gyulai Várszínház Kamara­­színházában lép fel május 15-én, csütörtökön 19 órától a Békés Banda. A Bardócz Sándor, Csepregi András, Falusi László, Hegedűs Sándor, Szokolay Ba­lázs és János Hajnalka összeállí­tású együttes koncertjére a belépők egységesen 200 forintba kerülnek. B. P. Táncoló fekete lakkcipők Az elmúlt hétvégén ismét parkettre léptek a Printomat Tánccsoport Egyesület verseny­táncosai. Elsőként május 10-én, szombaton Budapesten, ahol a Gyurkó László-Kovács Katalin páros a C osztály standard kate­góriájában a negyedik, míg ugyanebben az osztályban a la­tin táncokban a harmadik he­lyen végzett. Szegeden vasár­nap a Tóth Sándor-Kovács Zita duó a D osztályosok között in­dulva standardban a hatodik, míg latin táncokban a negyedik helyen zárta a versenyt. B. P. A drogok egyelőre elkerülték Gádorost Az elmúlt néhány hónapban javulást mutat a gádorosi közbiztonság helyzete - állapították meg egybehanzóan a helyi önkormányzat tegnapi ülésén a képviselők és a jelenlévő rendőri vezetők. A helyi bűnügyi és közlekedé­si helyzettel foglalkozó napirend keretében Kovács András törzsőrmester, a négy fős helyi csoport vezetője tartott tájékoztatót. A kapitányságot Szalai Ferenc alez­redes, rendőrkapitány és Németh József őrnagy, közbiz­tonsági osztályvezető képviselte. Mint a beszámolóból kiderült, a gádorosi statisztikai adatok megegyeznek az országos hely­zettel, jelenleg többnyire a fiata­lokkal akad gondjuk a rend­őröknek. A közlekedés terén vi­szont szerencsésnek mondhat­ják magukat a község lakói, ugyanis alig történt baleset az elmúlt esztendőben. Kovács törzsőrmester hang­súlyozta: a drogveszély egye­lőre elkerülte a települést, s a rendőrök mindent el kívánnak követni, hoy ez így is maradjon. Arról is szó esett, hogy a közel­gő betakarítási szezonra, illetve az ezzel járó terménylopásokra való tekintettel a helyi zsaruk együtt kívánnak működni a mezőőrrel, illetve a gazdákkal. Továbbra is gondot jelent vi­szont, hogy a korábban meg­szűnt polgárőrség „feltámadá­sa” reménytelennek látszik. Ko­rábban több kísérlet történt már erre, azonban alig tíz fő jelezte részvételi szándékát, ez pedig kevésnek bizonyult a sikeres működéshez. Ennek ellenére a csoport nem adta fel a szervezést, s ehhez számítanak az önkormányzat tá­mogatására is. K. Gy. Egyet fizet - kettőt kap Ete­rjy Mim yJuifeai Miután a Békés Megyei Nap harmadik születésnapjához kapcsolt Egyet fizet - kettőt kap apróhirdetési akció ked­vező visszhangra talált, a népszerűvé vált hirdetési lehetőséggel továbbra is élhetnek kedves ügyfeleink. Tehát­­ mindaddig, amíg az igények ezt indokolják - a 342 forin­tért feladott egyszeri apróhirdetést pénteki HETI APRÓ rovatunkban díjmentesen megismételjük. Amennyiben kedves Olvasónk két fizetett apróhirdetést ad fel, vagy ugyanazt a hirdetést kétszer kéri fizetetten megjelentetni, a 684 forint fejében automatikusan az előfizetőnkké válik. Érdemes meggondolni, mert így az előfizetés árát új elő­fizetőnk lapunkban le is hirdetheti. NAP-szúrás Miért likvidáljuk leghűségesebb barátainkat? A települések állattartásáról hozott vagy éppen most készülő rende­letei néha meglepő módon leegyszerűsítik a problémákat és - úgy tű­nik - nagyobb részben megfeledkeznek az emberi felelősségről. Ez legnagyobb hiányosságuk. Bizonyára finomítja majd az összképet, ha végre valahára az Országgyűlés is megalkotja az állatok védelméről szóló törvényt, amely nem kérdés, szinte minden településen a helyi rendelet módosítását kényszeríti ki. A viták s ennek nyomán a rendelkezések homlokterében legin­kább a kóbor kutyák állnak. Az egyik megyei város most készülő rendelete velük kapcsolatban a maga egyszerűségében így fogal­maz: „A külterületeken talált gazdátlan ebeket, kóbor macskákat a vadászfegyverrel rendelkező személyek kötelesek lelőni és ártal­matlanná tenni. ” Ebből a több mint brutális tettből, mely szó sze­rint törvényesített likvidálás, több dolog következik. Az egyik, hogy senki nem méri fel, honnét és megközelítően milyen okok miatt jött el a kutya vagy a macska. Kíváncsiságában felfedező útra indult, az ösztönei hajtották vagy gazdája ütlegei elől menekült? Esetleg kór­házba került, netán meghalt a gazdi, így egyedül, otthon nélkül ma­radt az eb. Ha mindezt megpróbálnák az illetékesek felmérni, ak­kor talán kiderülne, a legkevésbé a kutya a hibás a kóborlásért, tet­ten érhető volna az emberi felelősség. S ha mégsem, akkor is vitat­ható, hogy a négylábúak meggyilkolása volna a végső megoldás (Endlösung). Másrészt nem világos, hasonló helyzetben mi lesz a nem külterületeken talált kutyákkal? Több helyütt azt javasolják, hogy ahol még nincs, ott létesítsenek sintértelepet. Ez a likvidálás immár szervezettebb formája, a be­gyűjtött gazdátlan kutyákat - melyek sok esetben nem is gazdátla­nok! - minden elemi szabályt nélkülözve egy szűk helyre zsúfolják össze, s ha nyolc napig nem jelentkezik valaki értük - márpedig ál­talában nem jelentkezik­­, akkor elaltatják őket. Lehet, hogy naivul hangzik, de az életet nem lehet büntetlenül elvenni senkitől. Érthe­tetlen, hogy a polgármesteri hivatalok a kóbor kutyák problémáját miért nem bízzák civil kutyabarát szervezetekre, amelyek kutyamen­­helyek létesítésével, a kóbor ebek begyűjtésével és gazdikeresés szi­szifuszi munkálataival évi működésükhöz szükséges néhány száz­ezer forint ellenében megszabadítanák az illetékeseket a hóhérmun­kától. Ami talán mindenkinek az érdeke. Bod Tamás )

Next