Békés Megyei Nap, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
0 BIKIS MEGVE1 NA? BOAPQ,® I A csabaiak szeretnek Csabán lakni A köz véleménye a megyeszékhely mindennapjairól 1997. JANUÁR 5., HÉTFŐ Az elmúlt egy évben nem változott számottevően a csabai polgárok politika iránti érdeklődése. A városban jól mérhető az az országos tendencia, hogy az embereket jobban érdeklik a helyi közélet történései, mint az országos események. Az ország dolgai iránt a csabaiak harminc százaléka egyáltalán nem érdeklődik, a kifejezetten aktívak aránya hét százalék. A helyi politika a lakosság közel nyolcvan százalékát érdekli valamilyen szinten, 34 százalékot közepesen, 10 százalékot nagyon. Elégedettség Megduplázódott az egy évvel ezelőttihez képest az országos dolgokkal elégedettek aránya. Százfokú skálára vetítve tíz ponttal nőtt az elégedettség. Az 1994-es választások óta ez a legmagasabb arány. A megkérdezettek tizennégy százaléka elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok. A felmérés szerint 53 százalék inkább elégedetlen, míg 29 százalék nagyon elégedetlen. 13 százalék úgy látja, hogy ebben a kormányzati ciklusban jobban mennek az országos dolgok, mint az előzőben. 31 százalék szerint nem változott semmi, az ügyek ugyanúgy folynak, míg 49 százalék szerint most rosszabb a helyzet. A város dolgaival a polgárok 54 százaléka elégedett, 31 százalék inkább elégedetlen, s 8 százalék a nagyon elégedetlenek aránya. 29 százalék véleménye szerint ebben a ciklusban jobban mennek a város dolgai, mint az előzőben. 43 százalék látja úgy, hogy lényegesen nem változott semmi, míg 17 százalék gondolja, hogy most rosszabbul mennek az ügyek, mint az előző testület idején. Százfokú skálán mutatja be a közvélemény-kutatás, hogy a megkérdezettek szerint mekkora szerepe van a város helyzetének alakulásában az egyes szerveknek, szervezeteknek. A sort a polgármester vezeti (86 pont), a képviselő-testület (82), az önkormányzati képviselők (65), a megyei önkormányzat (62), a helyi pártszervezetek (61), a kormány (55), valamint a helyi gazdálkodó szervezetek (53) előtt. Egyformán 51 pontot kaptak a helyi vállalkozók, a parlament és a társadalmi szervezetek. A város polgárai (47), illetve az egyházak (37) zárják a listát. Közéleti személyek Az egész országra jellemző sajátosság, hogy az emberek kifejezetten bizalmatlanok a kormány, a parlament, a szakszervezetek és a pártok iránt. A legmagasabb bizalomindex évek óta a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság iránt nyilvánul meg. A helyi közéletre vetítve a polgármester élvezi a legnagyobb bizalmat a helyi sajtóval együtt. Ötven pont alatti bizalomindexet az idén is csak a város országgyűlési képviselője kapott. A 92 százalékos arány azt jelenti, hogy a városban gyakorlatilag mindenki ismeri Pap János polgármestert. A válaszadók 46 százaléka azzal is tisztában volt, hogy melyik párt támogatásával indult a polgármester. Százfokú skálán 64 pont a polgármester rokonszenv-indexe. Az iskolai osztályzatokkal mérve 22 százalék adott jelest, 31 százalék jót, 34 százalék a közepes, az elégséges 7, az elégtelen osztályzatot pedig a megkérdezett csabaiak 6 százaléka adott. Tíz ellentétes tulajdonságpár között kellett választaniuk a megkérdezetteknek. A polgármestert mindenütt a pozitív tulajdonságok jellemzik. A százfokú skálán az első három helyen a tisztességes (54 pont), tevékeny (51), a város érdekeit előtérbe helyező kifejezés áll. A képviselő-testületnél már egy negatív tulajdonság is többséget kapott, az indulatos. A közgyűlés három legjellemzőbb tulajdonságának a válaszadók a kulturált, tevékeny és hozzáértő jelzőket tartják. Az alpolgármesterek ismertsége jóval alacsonyabb a polgármesterénél. Végh Lászlót a megkérdezettek 54, Sisák Pétert 44 százalékuk ismeri. A város három első emberének szimpátiaindexe közel azonos, az eltérések a hibahatáron belül mozognak. Végh László 65, Pap János 64, Sisák Péter 62 pontot kapott a százas skálán. Nem változott az önkormányzati képviselők átlagos ismertsége sem egy év alatt. Mindössze a megkérdezettek negyede tudta megmondani, hogy annak a körzetnek ki az önkormányzati képviselője. Százfokú skálán 59 pontot kapott a munkájukkal való elégedettség. Iskolai osztályzatokkal: jeles 18, jó 26, közepes 38, elégséges 9, elégtelen 9 százalék. A város országgyűlési képviselőjét a megkérdezettek negyven százaléka tudta megnevezni, 11 százalék téves választ adott. Ugyancsak negyven százalék volt azzal tisztában, hogy Tóth Károly az MSZP színeiben indult a választáson, míg a válaszadók egy százaléka azt gondolta, hogy az MDF, öt százaléka pedig, hogy az SZDSZ jelöltje volt. A képviselő rokonszenvindexe a százas skálán 54 pont. És egy igazi érdekesség: a kérdőíveken volt egy kérés, hogy a válaszadó nevezzen meg embereket, akik meglátása szerint befolyással vannak a város életére. A következő sorrend alakult ki (zárójelben az említések száma). Pap János polgármester 155, Végh László alpolgármester 27, Zsibrita Pál vállalkozó 27, Tóth Károly országgyűlési képviselő 26, Dr. Simon Mihály jegyző 22, Dr. Zsíros Géza vállalkozó 18, Hanó Miklós önkormányzati képviselő 15, Sisák Péter alpolgármester 14, Hideg András önkormányzati képviselő 10, Dr. Futaki Zoltán önkormányzati képviselő 8, Dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója 7. Politikai pártok Ha most lennének a választások, a megkérdezettek 56 százaléka menne el biztosan szavazni, további 16 százalék valószínűleg elmenne. 23 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem menne el. A csabaiak többsége a fiatal demokratákat és a szocialistákat választaná. Bekerülne a parlamentbe az FKGP és az SZDSZ is. Az MDF a statisztikai hibahatáron táncol, a többi párt jóval a politikai ingerküszöb alatt szerepelt. Az eredmények okozhatnának meglepetést, mert 42 százalék nem tudja, kire szavazna. A biztos szavazók a következők szerint adnák le voksaikat: MSZP 19, Fidesz 15, FKGP 11, SZDSZ 9, MDF 2 százalék. A biztos pártválasztók között a következő a sorrend: MSZP 30, Fidesz 28, FKGP 19, SZDSZ 14, MDF 3 százalék. A közvélemény-kutatás adatait a teljes lakosságra vetítve: MSZP 13, Fidesz 12, FKGP 8, SZDSZ 6, MDF 1 százalék. A városlakók szerint a pártok közül számottevő befolyása a város életére az MSZP-nek (százfokú skálán 81 pont) és az SZDSZ-nek (76 pont) van. A Fidesz (57 pont) és az FKGP (53 pont) tekintetében bizonytalanok, a többiekről (MDF 47, KDNP 35, MDNP 32 pont) úgy gondolják, nincs jelentős befolyásuk. A lakosok a várost vezető koalíciónak az SZDSZ és az MSZP együttműködését tartják. Miután a Fidesz is ad alpolgármestert, érthető, hogy 24 százalék a fiatal demokratákat is a várost vezető koalícióba sorolja. (Az MDF-ről 7, az FKGP-ről 8 százalék gondolja, hogy tagjai a koalíciónak.) Nem változott lényegesen a pártok csabai rokonszenvindexe sem. A megítélés nem különbözik lényegesen az országos adatoktól. Fidesz 57 (országosan is ugyanez az érték), SZDSZ 49 (42), MSZP 43 (40), FKGP 36 (40), MDF 36 (36), MDNP 31 (33), KDNP 31 (32), Munkáspárt 27 (25), MIÉP 18 (16). Önkormányzat és közszolgáltatások A csabaiak 36 százaléka úgy véli, hogy az önkormányzatnál nagyrészt vagy teljes egészében ismerik, mit szeretne a lakosság. Mindössze tíz százalék gondolja, hogy ezt egyáltalán nem tudják. 23 százalék úgy hiszi, hogy nagyrészt figyelembe is veszik a döntéseknél az emberek igényeit. 13 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem. A válaszadók 41 százaléka szerint a képviselőtestület a város érdekeit tartja szem előtt, 28 százalékuk azt mondja, hogy a pártérdeket, tíz százalék pedig az egyéni érdeket látja érvényesülni. A város jegyzőjét a megkérdezettek 59 százaléka ismeri, s a dr. Simon Mihály munkájával való elégedettség a százfokú skálán 66 pont. A megkérdezettek 39 százaléka fordult már a polgármesteri hivatalhoz valamilyen ügyben, s 58 százalékuknak könnyen sikerült elintéznie a dolgát. 21 százalék állítja, hogy ez nehezen ment, s ugyanennyien nem jártak sikerrel. Ahhoz, hogy az ember sikerrel járjon, a lakosok szerint leginkább türelemre van szükség. Negyedrészben gondolják az emberek, hogy az összeköttetések segíthetnek, ami örvendetes, 76 százalék szerint nincs szükség megvesztegetésre. A polgárok elégedettségi listáját - a szolgáltatásokat vizsgálva - az áruellátás, a vezetékes víz és gáz, a telefonhálózat, a hulladékszállítás, a piac és a sportlétesítmények vezetik. Hátulról a parkolás, szociális ellátás, közbiztonság, lakáshelyzet és a helyi foglalkoztatás segítése zárja a sort. A város legsúlyosabb problémájának a szegénységet, a fiatalok helyzetét, a munkanélküliséget, a bűnözést, a nyugdíjasok helyzetét tartják. A megkérdezettek 55 százaléka szerint a városi szolgáltatások javultak az előző ciklushoz képest. (Mindössze 7 százalék állítja, hogy romlottak.) Romlott a helyzet a válaszadók szerint a munkalehetőségek és a közbiztonság terén, míg a csabaiak válaszaiból az is kitűnt, hogy javult az üzletekkel való ellátottság, a csatornázottság, a közlekedés helyzete, az oktatás színvonala. Az önkormányzat gazdálkodása A lakosoknak feltettek egy kérdést, hogy ezer forintból mennyit költenének egyes területekre. A sort az egészségügy vezeti 242 forinttal, a közbiztonság 146, az oktatás 141, a szociális ellátás 122, a lakásépítés, felújítás, vásárlás 94, a közműfejlesztés, útépítés 78, a kultúra, sport 66, a városszépítés, környezetvédelem 66, a helyi vállalkozások támogatása 29, a helyi civil szervezetek támogatása 19 forintot kapna. A válaszadók 35 százaléka szerint az intézmények átszervezéséből kellene fedezni a hiányt, ha elfogyna a város pénze. 14 százalék a vagyonértékesítésben, 20 százalék pedig a hitelfelvételben látja a megoldást. 79 százalék szükségesnek látja, hogy az adófizetők megjelölhessék, milyen célra fordítsák helyi adójuk egy bizonyos részét. 31 százalék úgy látja, a város gazdálkodása eredményesebb, mint az előző ciklusban volt. 36 százalék szerint ez részben van így, míg 16 százalék állítja, hogy nem. Tájékozódás Öt témakörben vizsgálták a kérdezők a tájékozottságot. A válaszadók kevéssé ismerik a polgármester, a képviselő-testület tevékenységét, továbbá nem tudnak a rendeletekről és az önkormányzat fejlesztési terveiről sem. A polgárok fele rendszeresen nézi a Csaba Tv, negyedük a Körös Tv adásait. A Körös Tv-t a megkérdezettek 53 százaléka nem tudta fogni. A lakosok a helyi eseményekben tartják magukat leginkább jól informáltnak (százfokú skálán 46 pont), ezt követik a közérdekű információk (38), önkormányzati ügyek (34), a város pénzügyei (22) terén való tájékozottság. S hogy mennyire segíti az egyes ügyekben a megértést a helyi média? A lista százfokú skálára vetítve: helyi események, ügyek 62, önkormányzati döntések 58, országos események 54, a város pénzügyi kérdései 45 pont. A csabaiak szeretik a városukat A város lakosai szeretnek Békéscsabán lakni, jobban, mint általában az országnak ezen a táján. Százfokú skálán 81 pont az ilyen irányú elégedettségük. Hetven százalékuk nem vágyik el a városból. Többségük bízik abban, hogy az önkormányzat a következő években jól fogja intézni a város ügyeit. A megkérdezetteknek több mint kétharmada szerint a város inkább fejlődő, mint hanyatló. Hogyan ítélik meg Békéscsaba lakói a város választott vezetőinek az egyes közszolgáltatási területeken végzett munkáját, a közéletet, milyen preferenciákat határoznak meg a lakosok a források elosztásánál, s milyen politikai attitűddel rendelkeznek a csabai választópolgárok? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány megbízásából a Marketing Centrum Országos Piackuta tó Intézet közvélemény-kutató üzletága október végén. 1100 véletlenszerűen kiválasztott csabaival készítettek interjút a város 16 egyéni választókerületében. A válaszokból érdekes dolgok derülnek ki, különösen annak tükrében, hogy hasonló kérdéseket a korábbi években is feltettek, azaz folyamatában követhetők a vélemények. A Békés Megyei Nap a közvélemény-kutatás adataiból kötött csokrot. Akiket legtöbben említettek A megkérdezetteknek több mint kétharmada szerint a város inkább fejlődő, mint hanyatló nyári attila felvétele Dancs László Végh László (27) Tóth Károly (26) Dr. Simon Mihály (22) Dr. Zsiros Géza (18) Hanó Miklós (15) Sisák Péter (14) Hideg András (10) Dr. Futaki Zoltán (8) Dr. Ambrus Zoltán (7)