Békés Megyei Nap, 1998. július (5. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-16 / 165. szám

1998. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a csabai Gabonamúzeum A tanyavilág hétköznapjait mutatja be Közel kétesztendei szünet után - július 15-étől - lát­ványos természeti környe­zetben várja ismét látoga­tóit a békéscsabai Gabona­múzeum a Gyulai út 65. szám alatt. Tegnap dr. Grin Igor, a Békés Megyei Önkormányzat Múzeu­mok Igazgatósága igazga­tójának tárlatvezetésében volt részük a vendégeknek. A látnivalók közül kiemelke­dik a békéscsabai csókási szél­malom. A gondozott műemlék a hajdani makói határhoz tartozó Csókás pusztán állott. A szélmal­mot egy Dobsa nevű parasztem­ber építette 1855 és 1860 között. Kissé távolabb áll az 1824-ben épült, berendezett kisparaszti ta­nya, az úgynevezett csabai tanya - körbeépítve a gabonatároláshoz szükséges színnel, istállóval, hombárral, melléképületekkel. A következő épületegység a vésztő­­mágori szín. A föld megmunkálására, a ga­bona termesztésére szolgáló esz­közöket, gépeket tárolták itt. A szín Mikó János tervei alapján 1875-ben épült. Itt kapott helyet „A gabona tárolásának és feldol­gozásának története az őskortól napjainkig” című tárlat is. A kiállítást az egykori Gabona­ipari Vállalat és jogutódai anya­gából Mázán Mátyás történeti osztályvezető rendezte újjá, a tár­lat rendezői Molnár Attila grafi­kus, Antovszki János és Andó György néprajzos voltak, ám a lelkes csapat munkáját segítette még Nagy Vilmosné gyűjtemény­kezelő, Petrovszki Zoltán restau­rátor-osztályvezető, Dimény Jó­zsefn­e restaurátor, Ecsedi Tibor asztalosmester, Südy Istvánné gazdasági igazgatóhelyettes. A telep gondnoka Gyurovszki And­rás. A Strabag Kft. a tereprende­zési munkálatokat, a virágok kö­rüli szépítészeti teendőket pedig Szabó Lászlóné kertész­virágkötő látta el. Az épület­komplexum felújítása - két év­vel ezelőtti árakon számolva - 6,5 millió forintba került volna, ám ezt az összeget a múzeum nem kapta meg: a rekonstrukció az intézményi bevételekből és annak kamataiból valósult meg. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal segítségével sikerült a malom zsindelybontásának hely­reállítása. Mint azt Grin Igortól megtudtuk, a múzeum további tervei közt szerepel egy galamb­dúc kialakítása, s a lovakon kívül malacok, birkák is benépesítik majd a tanyamúzeum melléképü­leteit. Vándor Andrea BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE A Gabonamúzeum külső képe Tovább erősödött a háztartások optimizmusa a nyár kezdetén 1998 júniusában rendkívül di­namikusan, minden eddiginél magasabbra emelkedett a lakos­sági bizalmi index: 8 ponttal lett magasabb a májusi értékénél. (A bizalmi index értéke +100, ha mindenki javulást érzékel, s -100, ha mindenki romlásra szá­mít.) A háztartások pénzügyi helyzetük javulásáról számoltak be, és a következő 12 hónapban további nagyon jelentős javulásra számítanak. Gyorsan javult az or­szág jelenlegi gazdasági helyze­tének megítélése is, ezzel párhu­zamosan a gazdaság következő egy évét illetően is sokkal opti­mistább lett a lakosság. Június­ban a háztartások által érzékelt infláció mértéke tovább mérsék­lődött, és szerintük a következő 12 hónapban is a csökkenő ten­dencia lesz a jellemző. A háztar­tások a munkanélküliek számá­nak jelentős csökkenésére számí­tanak. A lakosság vásárlási kedve élénkült, viszont megtakarítási hajlandósága nem változott. Júniusban az ország hét régió­ja közül ötben nőtt a bizalmi in­dex értéke. A kivétel Észak-Alföld és Kö­­zép-Magyarország volt, ahol gyakorlatilag stagnált az index. A legnagyobb mértékben a Dél- Alföldön és Közép-Dunántúlon javultak a várakozások, de még így is ez utóbbiban látják a leg­kedvezőtlenebbnek a jövőjüket az emberek, a legoptimistábbak pedig az észak-magyarországi megyék voltak. 5.6. 7. régió régió régió régió régió régió -A2 -21 -18 -18 -19 -14 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Hónap Lakossági 1.2. 3. 4. bizalmi régió index 1998.06 -16 -18 -12 -15 1998.05. -24 -17-21. -15 -28 -23 A lakossági bizalmi index alakulása Magyarországon és az ország régióiban BÉKÉS MEGYEI NAI 5 Virágot vittek, tárgyaltak volna jó szándéka jeléül a mintegy har­minc-negyven főnyi gazdálkodó egy szál virággal érkezett szerda délelőtt az Agrimill Rt. mezőkovácsházi tár­házához. - Mi nem agresszíven jöt­tünk, nem akarjuk megostromolni az Agrimill tárházát. Azért van minden termelőnél egy szál virág, hogy je­lezzük, békések a szándékaink. Csu­pán tárgyalni szeretnénk a gabona­forgalmi vállalat vezetőivel. Meg akarjuk tudni, miért nem veszik át a learatott búzánkat, miért ázik a ter­mény a szabad ég alatt, miközben üres tárolók vannak? De szóba sem állnak velünk - mondta szerdán délelőtt a Békés Megyei Napnak a helyszínen dr. Karsai József batto­­nyai gazdajegyző. Ehhez hozzátette: Torgyán József múlt pénteki látoga­tása után eufórikus hangulatban mentek haza a gazdák, de hamar rá­jöttek, a garantált áras gabonafelvá­sárlás meghirdetéséről szóló minisz­teri rendelet ellenére nem változott semmi. A learatott búzát nem veszik át. A gazdajegyző nem titkolta, véle­kedése szerint a minisztériumi appa­rátus meg akarja torpedózni Torgyán rendeletének végrehajtását. Emiatt egy, a miniszter melletti szimpátia­tüntetést sem tart kizártnak. A mostani problémát az okozza, hogy a miniszteri rendelet hétfői megjelenése után nem készültek el az állami garantált áras felvásárlás­hoz szükséges nyomtatványok, az idő rövidsége miatt nem érkezett meg a megyékbe a felvásárlást fi­nanszírozó pénz. Az időjárás sem kedvez a gazdáknak. A hétvégi esőzés után csak hétfőn délben tud­tak a földekre menni a betakarítógé­pek, miközben a termelők tudták, két napon belül újabb nagy esőzések várhatók. Szinte egyszerre láttak ne­ki Dél-Békésben az aratásnak és so­kan csak keddről szerdára virradóan hagyták abba a munkát, amikor a villámlással és esővel kísért hideg­front újabb hulláma megérkezett. De nem végeztek a munkával. A gazdák szerint még két-három eső, és takarmánybúza sem lesz, mert kicsírázik a szem a kalászban. A learatott gabona nagyobb részénél sem jobb a helyzet. Battonyán 800 tonna búza a szabad ég alatt van. Az eső áztatja az amúgy is 16-20 száza­lékos víztartamú növényt. Azonnali szárításra és tisztításra volna szük­ség, de erre nincs pénz. A termelők már régóta hitelbe vásárolnak min­dent.­­ Csak Battonyán egymilliárd forintos gépvásárlási, vetőmag- és terményhitel ragadhat bent. Ez or­szágosan akár egy bankkonszolidá­ciót is magában rejthet - mondta dr. Karsai József. A gazdajegyző kérdé­sünkre kikérte magának, hogy a Ma­gyar Agrárkamara etikai bizottsága vizsgálatot indítson ellene - mint ar­ról a szerdai Népszabadság hírt adott -, mert segíteni akar a bajba jutott embereken, s ezért búzát égetett. - Nekem csak a Jóistennel van elszá­molni valóm! - hangsúlyozta dr. Karsai. - Két hét, amíg a miniszteri rendelet adminisztrációs háttérmun­kája elkészül, addig tönkremegy a magyar paraszt - jövendöli a gazda­jegyző. Majd egy, a legfelsőbb körö­kig vezető gabonamaffiáról beszél, amely megakadályozza, hogy Ma­gyarországon normális felvásárlási­ árak alakuljanak ki. Többen úgy vé­lekednek, ha a következő napokban sem veszik át a tárházak és a mal­mok a búzát, akkor 10-15 kilométe­res sorok alakulhatnak ki az átvevőhelyeknél. - Végül a batto­­nyai gazdajegyző minden alapot nélkülözőnek nevezte azt az infor­mációt, miszerint ő állami segítség nélkül jó áron értékesítette volna a gabonáját. - Az állami garantált áras és az in­tervenciós búzafelvásárlásban egy­aránt részt veszünk. Az Agrimill Rt. amint megkapja a szükséges nyom­tatványokat a Concordia Közraktár Rt.-től és ahogy tisztázódnak a pénz­ügyi feltételek, úgy azonnal megin­dulhat a felvásárlás előkészítése - mondta a Népszabadságnak Siági László, a békéscsabai székhelyű Agrimill Rt. vezérigazgató-he­lyettese. A gabonaforgalmi szak­ember jelezte, hogy a Concordia Rt. az elkövetkezendő napokban minden 50 tonna alatti kvótajogo­sult termelőt levélben megkeres, és értesíti, hova viheti a gabonát. Az Agrimill az országban a legna­gyobb, 73 ezer tonnás raktérrel pályázott az államilag garantált búza betárolására. Az ügylet nagyságrendje meghaladja az egymilliárd forintot. - Érzelemből ezt a problémát nem lehet megolda­ni - mondta Siági László, Bod Tamás Zárt ajtón virágcsokrok kiss Zoltán felvétele Sejtelmesen valódi élet Újabb kiállítás egy kórházi aulában Egy éve, hogy Steigerwald Ist­vánnal lakás-műtermében elbeszél­gettünk arról, miért fest úgy, aho­gyan fest, miért, hogy nyughatatlan lénye szinte átfogja az egész kultúr­­világot, hogy otthon van Párizsban, otthon egy békési tanyán, otthon a zenében, olyannyira, hogy „kép­esszéket” fest Liszt és Kodály mű­veiről, és főleg miért, hogy olyan ritkásan lép a közönség elé, pedig hát akkor lesz igazán festő a festő, ha megismerik. Most, ezt az utóbbit megcáfolandó olyan válogatással jött a gyulai kórház aulájának ven­dégei elé, mely tökéletesen repre­zentálja különlegesnek mondható festői világát, melyben megfér egy­más mellett az emlékek kompozíci­ója Toulouse Lautrec-ről, a párizsi Notre-Dame-ról, a komédiáskirály Latinovitsról egészen egy megállí­tó erejű orgonás csendéletig. Már a felvezetés is igyekszik bi­zonyítani, hogy Steigerwald bo­nyolult ember és még bonyolultabb művész, ami megérinti, túl akar lát­ni azon, keresi az élet miértjeire a legelfogadhatóbb válaszokat. Mert csak úgy „beleélni” az időbe, a múlt, a jelen és a jövendő titokzatos folyamatába nem lehet töprengő, válaszokat kereső gondolatok nél­kül. Festőnk szárnyalni akar, és a kiállított képek egy részén ez a szárnyalás pillanatok alatt átélhető. Nemegyszer olyan messzire ragad, mintha már nem is ott állnánk a Ka­lapos hölgyportré vagy a Diadalív és legfőképpen a legdelejesebb Ka­­tedrális Auvers-ben előtt, melyről magához láncoló szín­ indák fonód­nak ránk és a kérdés: a bíboros al­konyat mindent beragyogó lükteté­se honnan érkezik? Fentről, vagy a kitágult horizont erővonalaiból, melyek ellenállhatatlanul visznek arrafelé, ahol egykor a nagy Vincent van Gogh élt és halt? Vagy a felület alatti láthatatlan mélysé­gekből, ahol természetfeletti csen­dek váltanak át (meg)hallható tarto­mányokba? Ez is, az is igaz. Steigerwald István nem tudja, de nem is akarja titkolni, hogy­­ ezt le is úja „önéletrajzi” ismertetőjében) a „sejtelmesen valódi élet" piktor­ecsetjének mindenkori ihletője. Az­tán odahelyez pont a katedrális-kép mellé egy tiszta, színpompás, neve­tő pipacsos csendéletet, melyet az elképzelhető legpuritánabb stílben fest meg, és amin olyanok az égő pipacsvirágok, mint egy-egy csőrét kitátó, ég felé daloló kismadár. Mind a két kép Steigerwald, még akkor is, ha antitézisként néznek le az aula faláról, ahol (most már két­ségtelen) Gyula város egyik legfor­galmasabb kiállítóhelye alakul. Vé­gül még két igencsak nagyméretű festmény kér szót: a Séta a nyíres­­ben és a Tanyavég. Az előbbi csupa napsütés, béke, fű- és vízillat, a má­sik tiszta, esendő sziget a nagy pusztában, mely a harmadik évez­red előtt sem csupa dal és romanti­ka. Sőt. Csupa szomorúság is, és re­ményt kereső indulat. Valami mégis hiányzott: talán egy kis halk zene, mondjuk egy Liszt-rapszódia, stílusosan. Hogy betöltse a képek közötti teret. Sass Ervin Katedrális Auvers-ben Kiss Zoltán reprodukciója

Next