Békés Megyei Nap, 1999. október (6. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-04 / 231. szám
1999. OKTÓBER 4., HÉTFŐ Ötven éve, hogy 1949 nyarán, az akkori BM Államvédelmi Hatósága a hivatalban lévő Rajk László külügyminisztert és 19 társát a legsúlyosabb államellenes és egyéb bűncselekmények alapos gyanúja miatt őrizetbe vette. Rajk László, az erdélyi szász származású proletárból lett bölcsész 1930-ban került a nemzetközi kommunista pártok bűvkörébe. Erről a tragikus végű, de a korra jellemző „sakkjátszmáról” szólnak az alábbi szemelvényeim. A kezdetek Rajk László 13 gyermekes erdélyi szász családba született Székelyudvarhelyen. Ha élne és nem akasztatják fel párttársai egy konstruált per végén, ma 90 éves lenne. Fiatalkora a századelőn született tehetséges, igyekvő iparosgyereke, akit a család támogatott abban, hogy középiskoláit sikerrel elvégezze Budapesti egyetemi ösztöndíjas bölcsészhallgató, majd diplomás tanár. Szociális érzékenysége a fővárosi mozgalmak felé vonzotta. Vesztére: „A pókháló” Magyarországon is dühöngött a gazdasági válság 1930 táján. Rajk felé kinyúlt az illegális Magyarországi Kommunista Párt. Rajkot hamarosan marxista röplapok terjesztésén - 1931-ben - a Horthy-rezsim politikai rendőrsége tetten éri. Hamis a későbbi Rákosi-korszak Rajk-perében történt ügyészi, majd bírósági állítás, hogy ebben az időben (1931) Rajkot a Horthy-rendőrség Bokor Lajos nevű főtisztje beszervezte. A Rajk-per rejtélye innen datálható. Bokor Lajos nevű m. kir. rendőrkapitány, aki ráadásul a Rajk-család közeli rokona lenne, a korabeli Tiszti Címtárban nem szerepel. (A Horthy-rezsim Tiszti Címtárai, ilyesmik, 1949-től zárolt anyagok voltak.) Tény viszont, hogy Rajk elkötelezte magát a kommunista mozgalommal, így tanári diplomájával, konfliktussal a háta mögött, a dekonjunktúrában nem kapott állást. Hol volt Rajk László több évig? Erről a koncepciós Rajk-per iratai, sőt „háttéranyagai” sem beszélnek. „Lyuk az életrajzon” - mondhatnánk. (Mint sokak esetében.) Nevüket nem szívesen adó kutatók szerint 1932-ben Rajk László „eltűnt”. Nem egységes alapkutatások szerint - sok a dezinformatív adat - a mélyebb illegális kommunista agitátor-ügynök és politikus képzés magasiskoláját járta ki. Részben cseh elvtársai körében, akik európai „modernek”, de egyúttal az angolszász titkosszolgálatok átvett metodikáját adaptálták a pártra. Ez volt a nemzetközi kommunizmus afféle „kamikáze-egyeteme”. A spanyol polgárháborúban közismert, hogy Rajk azonnal feltűnik a spanyol forradalom spanyol katonai oldalán. Az úgynevezett Magyar Légió Rákosiról elnevezett zászlóaljában harcol. A frakciózások az összeomlás idején csúcsosodnak ki a spanyolországi, kommunista önkéntesek közt. Még inkább a moszkovita politrukok - politikai megbízottak/tisztek - körében. A Rajk-per ügyészi-bírói koholmányai ugyan azt állítják, hogy Rajkot ott kint a pártból kizárták. Ez egy a dezinformációk közül. Még a per idején (1949) is érdeke volt a diktatúrának, hogy „tisztán” mentse át Rajkot a rá következő, kényszerű franciaországi internálás időszakára, mint szakadár trockistát. így tudják 1949 nyarán képbe hozni azt a koholt állítást, hogy Rajkot a franciák híres 2. irodája (állambiztonság) és a jugoszláv hírszerzők a táborban becserkészhették. Ugyanígy - elég kezdetlegesen - a vád az amerikaiak OSS kémszervezetét is összefüggésbe hozza Rajkkal, mint leendő amerikai ügynökkel. Noha közismert, hogy kompromittált személy az OSS-nek még a közelébe sem kerülhetett. Ugyanakkor egy mukkot nem hall a kutató vagy a kortárs arról, hogy a kommunista mintakép magyar miniszter 1948 márciusa és 1948 augusztusa között bizony rezzenéstelenül végrehajtotta a Magyar Kommunista Párt - és Moszkva - kemény utasításait. Nem lehet elhallgatni, hogy maga Rajk belügyminiszter is koholt megtorlásokat kezdeményezett. Hogy külügyminiszterségének 10 hónapja alatt hogyan építette ki a magyar külügyi apparátust és annak bizonyos szerveit, másik történet. Rajk belügyminiszter tisztségébe Kádár került A forradalmároknak is megvan a maguk sorsa. El kell ismerni, hogy a kommunista elitnek egy szűk csoportja feltétel nélküli „hívő” volt. Ez a folyamat már a misztika világát súrolja. Ez a „hit” egy „vírus”, mint - mondjuk - bármely fanatikusnál. Szekta-szellem. A freudi mélylélektannál találhatunk rá magyarázatot. Modelleket. Rajk és Kádár is ide tartozott. De nem például Kun Béla, jóval később Nagy Imre, vagy akár Rákosi Mátyás. Jellemző példa, hogy az új belügyminisztert, Rajk helyén egy év múlva 1950-ben szintén letartóztatja az államvédelem hasonló forgatókönyvvel. Kádár János részben megúszta. Mert ismerte teljes mélységében a Rajk-rejtélyt. A kirakatper A per olajozottan pergett hat tárgyalási napon át dr. Jankó Péter tanácsvezető, az ismert „halálbíró” vezetésével. Rajk László - és a többiek - minden szájukba rágott, legsúlyosabb vádat - alázattal - beismertek. Itt van valójában a Rajk-rejtély! Tudni kell, hogy az Államvédelmi Hatóság speciális vizsgáló (kínzó) csoportja bizony sokszor véresre verte. A teljes „beismerés” mellett... Ugyanakkor jött a „megértő brigád”, mely lágy, „baráti szöveggel súgta, hogy ez az egész csak „játék” és az imperialisták elleni világpropaganda, a Tito-ellenes nagypolitika része, s majd a végén... Hogy a „végén” a vádlottat (elítéltet) majd kimentik, elkonspirálják a világ másik sarkába... Bántatlanul, békében élhet családjával, mint az akkor már működő amerikai tanúvédelmi program köddé váló, veszélyeztetett alakjai. Andersen elszégyelhette volna magát. Az ítélet Rajk László volt bel- és külügyminisztert, az MKP neves tagját és társait végül elítélték. Hármukat halálra. Rajk Lászlón a halálos ítéletet 1949. október 15-ikén hajnalban az ÁVH Conti utcai börtönének teljesen zárt udvarán hajtották végre. Felakasztották. Élt negyven évet. Egy-két túlélő rabtársa később úgy emlékezett, hogy hallotta zárkájában Rajkot a bitófa alatt kiáltani. Mások szerint az ÁVH hírhedt orvosai - Balassa és Kelemen főorvosok - megszánták „elvtársukat” hódító injekcióval, ha már a vizsgálók, bírók becsapták őt. Ezek ma már ellenőrizhetetlen szájhagyományok. Az viszont keserves tény, hogy Rajkék tetemeit a „halálbrigád” nem a közismert rabtemetőben, a 298. és 301. számú parcellában ásta el, hanem egy pesti kiserdőben. Később - 1956-ban - onnan exhumálták őket. Rehabilitáció vagy valami más? A Magyar Dolgozók Pártja (az MKP jogutódja) 1956. október 3-ikai közleményében tudatta, hogy az „ártatlanul elítélt és kivégzett elvtársainkat” - Rajk Lászlót, Pálffy György volt altábornagyot, Szőnyi Tibor újságírót és Szalai Andrást katonai tiszteletadással újratemetik a Kerepesi úti temető díszsírhelyén. Előzetes teljes rehabilitálásuk után. Az ünnepélyes gyászaktusra bizottság alakult. Néhány név: Apró Antal, Bata István, Gáspár Sándor, Major Tamás, Marosán György, Mező Imre, Münnich Ferenc és mások. Kádár János és Gerő Ernő nincs jelen... A megtört családtagok újra gyászolhattak. Köztük az „előkerült” kis Rajk Lacika, a fiú. Ifjú Rajkot a per után kiszakították a családból. Görög sorstragédiák nem produkáltak ilyen drámákat. Epilógusféle Nem szívesen emlékszem vissza, írok a hírhedt Rajk-perről. De meg kell emlékeznünk róla. Ne higgyük, hogy Rajk belügyminiszterként nem csinált rendet az akkor is virulens hazai alvilágban. Kevesen tudják, hogy Budapest akkor a kábítószer-csempészet átmenő állomása volt. A morfium és a kokain volt a „divat”. A forrás: a német hadsereg raktárai. Rajk újra létrehozta a KEKSZ-et, a kábítószer elleni osztályt. Ő alapította a máig működő Rendőrtiszti Akadémiát. Főtanácsadója dr. Münnich Ferenc, a háború utáni rettegett „R”-csoportok megalakítója volt, a konspiráció nagymestere, akár Rajk maga. A széleskörű hazai besúgórendszer „atyja”. Érdekes módon Rákosi Mátyást nem kedvelte. A Rajk-rejtély egyik kulcsa itt keresendő! A történelmi feltárás a tiszta fejű, következő nemzedékre vár. Az is tény, hogy sok rab, elítélt, internált kellett a rezsimnek. Ne feledjük, hogy Kazincbarcikát, Dunaújvárost, Tiszapalkonyát, Sajóbábonyt és más ipari, új gócokat rabok építették. Egy sor bányában ők termelték a szenet. Mindezek végrehajtásához fanatikus vezetők kellettek. Ezért óvakodjunk a fanatikusoktól, a hidegvérű, öntörvényű manipulátoroktól. Ma is. A Rajk-temetés után húsz nappal kirobbant a népfelkelés, az 1956.október 23-ikai forradalom és szabadságharc. Igaz, november 4-ikéig tartott, de máig megalapozta hírnevünket a szabad világban, a demokráciákban. Nemere Gábor A Rajk-rejtély Róti József: A faluszélen itt is víz alatt álltak a kertek. Az emberek árkokat vágtak a veteményesek fölázott talajába, ragadós agyagrögöket cipelve a csizmájukon, átvezették a szennyesen bugyorgó vizet a gyümölcsfák között, a baromfiudvaron, bele az utcai elvezető árokba. Idestova fél éve ennek: a víz visszahúzódott, a gyalogösvények fölszikkadtak, a kertek művelhetővé váltak, hatodszor kaszáltunk azóta. Virágba borultak a gyümölcsfák, méhek zsongtak, cseresznyét ettünk, földiepret, szilvát, most a szőlő elejét csipegetjük. Sürgős munkám lévén a házon, a kőművest keresem a délidőben néptelen Sziléz utcában. A kutya a láncot rázva ugat jöttömre, kénytelen távoztakor megkötni, mert utána szökne. A múltkor, szertelen jókedvében macskákat hajkurászott mellette, és gyerekeket akart lerángatni a bicikliről. - Pista bátyádnál dolgozik - mondja a gazdasszony, és kikísér a kapuig. A keze gyúrt tésztától ragacsos, tarka köténye lisztes. - Délre ígérte magát. Kőhajításnyit sem gurulok a betonúton (az elsők között készült el a sáros faluban, mert az egykori tanácselnök tanyája ezen közelíthető meg), meghallom a betonkeverő egyhangú duruzsolását, mellette Pista bácsi támasztja a lapátot, a fejére kopott svájcisapka, a szájában félig kiszívott csikk füstölög. — Éppen jókor jössz. Magam is úgy látom, ebben erősít meg a hálás-súlyos kézfogás. Öt perc múlva már tolom a betonnal megtöltött talicskát, és méterről méterre kibontakozik előttem a földúlt, bemocskolt porta. A talicska széles, recés gumikereke fölhordja a tornácra, folyosóra a baromfipiszkos sarat, melyet a továbbiakban az erre-arra igyekvő, gumicsizmás léptek juttatnak el a vályogház különböző szegleteibe. A küszöbök mellett a megdöccenő talicskából kibuggyanó betonkupacok éktelenkednek, a keresztgerendás mennyezetet vaskos akádámok tartják, akárha bányában lennénk. A falak így is repedeznek, pattog a meszelés, hullik tenyérnyi darabokban, hengermintás szilánkjaival vannak tele a székek, az asztal és a bevetetlen ágyak: minden szeglet az elesettség, a teljes kiszolgáltatottság érzését kelti. A festmények és a házi áldás beporosodva gubbaszt a sarokban. A gazdasszony a munkásoknak készített, nagy fazék paprikás mellett pityereg. - Biztosításunk sem vót, úgysem fizetnének. Belvízre?... Megette az idő ezekben a régi épületekben a szigetelést, fölszívja a fial a vizet, aztán csak izzad meg mozog. Recseg iccaka a fejünk fölött. - Az önkormányzat hátha ad segélyt. - Azok? - lemondóan legyint. - A cigányoknak, választások előtt. - Vannak, akik föliratkoznak. - Most a koma, negyvenkettediknek. Egy huncut vasat nem kaptunk soha, most mire föl szállnának meg? Tolom a talicskát, a Mester újabb kockát vág ki a fal tövéből. Az elázott, dohos vályogot öt-hatszorra kitalicskázom, bezsaluzunk, hordhatom a betont. Mindehová a háziak hálája kísér. Az újabb betonkeverés előtt behúzódunk a hátsó kamrába, az Pista bácsi birodalma: pálinka és bor az elvásott faládán, mellette szódás üveg, a levegő füstölt szalonnától, kolbásztól mámorító. - Iszod ezt a rossz kannás bort - mondom. - Olyan lesz tőle az agyad, mint a gumilabda. - Nem igaz az — mondja meggyőződés nélkül. A Mester csatlakozik mellém. - Műanyagban hordják, tőkét sosem látott. - Nekem meghozza az étvágyamat. - Jó gyomrod van. - Csak a házam rossz. - Mert annyiban hagyod. - Hogyan fussak az igazam után? Telefonra nem telik. Kimosdok, fölülök a biciklire, vagy szóba állnak velem a hivatalban vagy nem. Csak a jószomszédi segedelemben hihet az ember. Csöndesen kortyolunk, a papírzsákok között egér motoz. - A harmadik fuvar sóder - emeli föl a mutatóujját Pista. - Hozzá a cement, a Mester sem dolgozhat ingyen, ez már legalább százezer víz. Nem marad vésztartalék, még temetésre sem futná, ha hirtelen meg találnánk halni. Megtörli a száját, rágyújt. - És a maga munkáját sosem számolja az ember. A disznót is úgy nézzük, mennyi tápban és takarmányban van. Az etetést, ganozást, állatorvost nem számoljuk. Ahogy a tengerinél, amitől gyarapodik a kétszeri kapálást, a kézi törést, zsákolást, morzsolást, góréfoltozást, miegymást. Miből legyen píze akkor az embernek?... Isszuk hát ezt a semmire való, pancsolt bort, erre még éppen futja. Valljam hát be, hogy ez sem ízlik? Belvíz után * Roti József Vésztőn élő író. Első novelláskötete az idei könyvhétre jelent meg „ A Kánya-haraszt balladája" címmel a Kertek 2001 kiadónál. Újabb irodalmi szociográfiái, riportjai a sárréti emberek jelenkori világát dolgozzák fel. A Bárka 1999/IV. - még megjelenés előtt álló - számában „Sárréti sors” címmel olvasható hosszabb írása. BÉKÉS MENYEINAP 7 Megyei könyvtári napok Október 4-ike és 27-ike között rendezi meg a Békés Megyei Könyvtár immár hagyományos „Nyitott könyvtár" hetét. A rendezvénysorozat majd minden megyei települést érint. A teljesség igénye nélkül - íme a kínálat: Békésen október 4-ikén, 17 órakor emléktáblát avatnak a városi könyvtár falán a könyvtár létesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet ez alkalomból Békés polgármestere, Pataki István mond. Október 13- ikán Kiss Anna költővel, 15-ikén 18 órától pedig Zalán Tibor költővel és Huzella Péterrel találkozhatnak az érdeklődők Békésen. (Október 15-ikén, 14 órától Mezőhegyesen látható és hallható a művészek rendhagyó irodalomórája.) Békéscsabán október 11-ikén, 11 órakor nyílik a könyvtárhét, este 19 órától pedig Koltay Róbert önálló estjét „Csocsicsóka család" címmel tekinthetik meg az érdeklődők. Október 12-ikén a Magyar Könyvárusok Egyesülete Békés megyei szervezetének szakmai napját rendezik meg a megyeszékhelyen: 10 órakor Jankovics Marcell az ezredforduló kultúrájáról szól majd, 16 órakor pedig a Tolcsvay-együttes koncertezik. Október 13-ikán - többek között - dr. Ranschburg Jenő pszichológussal, Bencze Ilonával és Kovács Istvánnal találkozhatnak a könyvtárhét látogatói. (Ugyanez a program Mezőberényben október 13-ikán 15 és 19 órakor kezdődik.) Október 14-ikén az általános iskolások mesemondó versenyének nyerteseié a könyvtár, akik az ovisoknak mesélik el műveiket, október 16-ikán pedig a Mlinár családdal táncolhatnak az „Apáról fiúra...” jegyében. Búcsún 14-ikén Dévai Nagy Kamilla várja a gyerekeket (a művésznővel október 14-ikén 15 órától a méhkeréki gyerekek is találkozhatnak a helyi községi könyvtárban, illetve a nagyszénásiak október 15-ikén, 10 órától). Dévaványán október 4-ikén Magyari Barna és Molnár Lajos költők, újságírók mutatkoznak be. Kétegyházán 15-ikén pedig az Ezredvég szerkesztőségi estjén múlathatják az időt az érdeklődők. Mezőkovácsházán október 13-ikán Gyurkovics Tibor költővel és Beregszászi Olga színművésszel találkozhatunk zenés irodalmi estjük keretében, illetve Nagyszénáson is október 13-ikán, 16 órától. Okányban október 17-ikén, 19 órakor Marton Róbert színi növendék zenés irodalmi estje tekinthető meg. Orosházán a városi könyvtár október 7-ikén - ünnepélyes keretek között - veszi fel a Justh Zsigmond Városi Könyvtár nevet és este Pálfy Margit lesz a vendége az intézménynek. Sarkadon október 22-ikén, 17 órától Beke György író dedikálja könyvét. Tótkomlóson október 6-ikán Nédó Géza újságíró beszélget Witt Márta orosházi költővel. Újkígyóson október 5-ikén Székely Dániel és Székely Alpár szobrait állítják ki. V. A.