Békés Megyei Nap, 2000. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

2000. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ez az átszervezés semmit nem old meg Szót kér a gyulai Mohácsy Mátyás Középiskola (Folytatás az­ 1. oldalról)­­ Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el: bennünket senki nem keresett meg, nem járt ná­lunk, nem nézték meg, milyen kö­rülmények között tanítunk. Nem mellesleg: nem igényelne új épü­leteket és ennyi pénzt ez az integ­ráció - mondta Daka István. A fürdőváros kertészeti és élelmi­szer-ipari középiskolája - amely jövőre lenne hatvanéves - 1994- ben került a megyei önkormány­zathoz, ám ingatlana továbbra is a gyulai önkormányzaté, ami két­ségtelenül bonyolítja a helyzetet. A mai épületegyüttest 1966-ban adták át rendeltetésének, akkor négyosztályos kertészeti szakis­kolának épült, 100-120 tanulóra méretezve. A középiskola 1980- ban a Kétegyházi úton épült kollé­giummal bővült.­­ Tanulói létszá­munk négyszáz fölött van, szep­temberben 411 tizenéves kezdi meg vagy folytatja itt a tanulmá­nyait, így meglévő kapacitásain­kat többszörösen kihasználjuk - jegyezte meg az igazgató. - Nem vitatom, hogy a megye oktatási szerkezetében szükség van módosításokra, racionalizá­lásra. Ám nagyon nem mindegy, hogy milyen szempontok érvé­nyesítése után kik lesznek a győz­tesek és kik vesztesek. Egy tény: a térség agrárszakoktatási helyzeté­nek problémáit ez az átszervezés nem oldja meg - hangsúlyozta Daka István. Mint korábban hírül adtuk, a megyei képviselő-testület az elmúlt héten úgy foglalt állást, hogy a Mohácsy Mátyás Középis­kola 2000. augusztus elsejétől az ugyancsak gyulai Munkácsy Mi­hály Középiskola és Szakmunkás­­képző Intézet tagintézményeként működne tovább. Erről szólva Daka István megjegyezte: a me­gye elképzelése, hogy a húsipari képzést megszüntetik, míg a ker­tészetit kifuttatják, s végül átadják Szabadkígyósnak. - Ezzel a Mun­kácsy Mihály Középiskolára az a népszerűtlen szerep hárul, hogy felszámolja a Mohácsyt, de úgy, hogy abból neki semmi haszna nem lesz - világította meg állás­pontját Daka István. Mindehhez hozzátette: a húsipari képzés nem adható át teljesen az üzemeknek, ugyanis a hentes és mészárosok oktatása az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint csak szak­iskolában folyhat. A gyulai húsos tanulók 80 százaléka ilyen. (Ez az előterjesztés hibájául róható fel.) Nem mellékes megjegyezni: a vállalkozói ismereteken alapuló húsos és kertészeti szakmák közül többet Gyulán vezettek be, s az itt tanuló diákok az utóbbi másfél év­tizedben országos szakmai verse­nyeken, amit lehetett, megnyertek. Nemrégiben a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem kereste meg a gyulaiakat, hogy segít akkredi­tálni agrárképzési rendszerüket. Ennek a jelentőségét és szakmai értékét aligha lehet vitatni. Daka István már nem bízik ab­ban, hogy a megye június végére megváltoztatja nemrég hozott „ál­lásfoglalását”, ezért­­ a középis­kola önállóságának megőrzése ér­dekében - előre menekül. Felvet­te a kapcsolatot a gyulai önkor­mányzattal, hogy vegyék át az ok­tatási intézményt. Ennek érdeké­ben intézkedési tervet készített az igazgató, amelynek lényege, hogy az állami normatív támogatás és az üzemek szakképzési hozzájáru­lása - bizonyos megszorító intéz­kedések mellett - elegendő volna az intézmény finanszírozására. - Egy agrármegyében mezőgazda­­sági és élelmiszer-ipari szakisko­lára szükség van, ennek bázisa Gyula lehetne - hangoztatta az igazgató, aki szerint azt is át kell gondolni mindenkinek, hogy mi lesz az itt dolgozó 83 alkalmazott jövőbeni sorsa. Bőd Tamás Füzesgyarmat tiltakozik a megyegyűlés elnökénél Intézményintegráció kontra szakmai színvonal (Folytatás az 1. oldalról) Szóba került a demonstráció gondolata is, végül azonban egy tiltakozó levél megfogalmazása mel­lett döntött a füzesgyarmati képviselő-testület, me­lyet tegnap, május 31-én juttatott el a megyegyűlés elnökéhez. A levél teljes tartalma: „Békés Megye Képviselő-testületének Elnöke, Domokos László elnök úr részére Békéscsaba Tisztelt Elnök úr! Az alábbiakban tájékoztatom a 2000. május 30- án tartott képviselő-testületi ülésen hozott határo­zatról, melyben tiltakozunk a füzesgyarmati szoci­ális otthon integrálása ellen. Kérem, szíveskedjen indokaink alapján támogatni a képviselő-testület kérését. Határozat­­ 40/2000. (V. 30.) Kt. hat. Füzesgyarmat nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete tiltakozik a Megyei Önkor­mányzat Képviselő-testületének döntése ellen, mely arra irányul, hogy a füzesgyarmati szociális ott­hont a dévaványai szociális otthonhoz integrálja, mert álláspontunk szerint ezzel a szakmai ellátás színvonala jelentősen csökken. * , A két intézmény nem azonos profilú, a dévaványai intézmény értelmi fogyatékosokat lát el, míg a füzes­gyarmati időskorúakat, mások a szakmai feladatok. A jelenleg kialakított családias légkör a külső irányítással felborulhat, pedig a szociális ellátás nagy felelősség, a lakók egészségi állapota vissza­eshet. A két intézmény között 36 km a távolság, ami nem teszi lehetővé a napi kapcsolattartást, holott a problémák megoldása a lakók életkori sajátossá­gából adódóan nem várhat. Az integrálás során Füzesgyarmaton 12 fő létszámleépítésre kerülne sor, mely a település munkanélküliségi rátáját is­mét emelné, pedig jelenleg 759 fő regisztrált mun­kanélküli van. A személyi kiadásokból adódó meg­takarításokkal szemben a dologi kiadások emel­kednének, mivel Dévaványáról történő kijárás mi­att utazási költségek merülnek fel, a kapcsolattar­tás miatt a telefonszámla többszörösére emelked­het, a mosoda áthelyezése miatt több váltás textíli­ára lenne szükség és nagyobb vegyi- és élelmiszer­tartalékkal kellene rendelkezniük. Füzesgyarmat, 2000. május 31. Tisztelettel: Dr. Szentesi Károly polgármester" Oravszki Ferenc Hatvanmilliós beruházás Nagybánhegyesen is óriási gon­dokat okozott a belvíz, a település csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózat építését tervezi. A több mint hatvanmillió forintos beruházást két ütemben pályázati úton kívánják megvalósítani, melynek már elkészültek a tervei. A rendszer 145 hektárról képes összegyűjteni a vizet, melyhez 25 kilométer elvezető árokra, ezer darab átereszre van szükség. Nagyságrendileg igaz, hogy nem lehet együtt említeni az előbbi pályázatot azzal, amit már megnyertek a nagybánhe­­gyesiek. Az idős lakosság ellátására nyer­tek 160 ezer forintot. A pénzt ebéd­hordásra és a házak előtti területek fűnyírására fordítják. B. I. HSIScodg cg( Dxe) Új orosházi ajánlat múzeumügyben Az orosházi önkormányzat új ajánlattal keresi meg a megyei önkormányzatot múzeumügy­ben. A kedden négy tartózkodás­sal elfogadott határozat szerint az orosháziak vállalják a Szántó Kovács János Múzeum közös üzemeltetését a megyével, még­pedig úgy, hogy az önkormány­zat felé igazolt költségek ötven százalékát megtérítik, egyben a tavalyi évre vonatkozó tartozását is átutalja a város. A határozat egy másik pont­jában a döntést hozók leszöge­zik: a képviselő-testület nélkü­lözhetetlennek tartja, hogy­­ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) állás­pontjának megfelelően - a Szántó Kovács Múzeum regio­nális múzeumi besorolásban, a megyei múzeumi szervezet ré­szeként kötelező feladatot lás­son el. A határozat megszavazását megelőzően Fetser János polgár­­mester ismertette annak az NKÖM-beli tárgyalásnak a rész­leteit, melyről lapunk is beszá­molt. Mint ismert, itt Visy Zsolt államtitkár törvénytelennek ne­vezte a megyei közgyűlés eljárá­sát. Az ellenzéki oldalon többen azért tartózkodtak a szavazástól, mert következetlennek ítélték meg a határozati javaslatot, mely gyakorlatilag megegyezik a ko­rábban megszüntetett megállapo­dással. K. Gy. Községszépítés Méhkeréken A tavalyi sikereken felbuzdul­va - kategóriájában elért máso­dik helyezése után - idén ismét elindul a Három Szombat elneve­zésű közterület-szépítő versenyen Méhkerék. A község az idén hi­vatalosan Millenniumi Falu- és Városszépítő Országos Verseny­nek elkeresztelt mozgalomba egy korábbi közmeghallgatás hatásá­ra nevezett be - tudtuk meg dr. Rúzsa Györgytől, a települési ro­mán kisebbségi önkormányzat vezetőjétől. Az önkormányzat vezetése bízott abban, hogy ezek­re a tapasztalatokra építve idén tovább fejleszthetik a település környezeti kultúráját a közterek ápolásával és karbantartásával, a lakások és önkormányzati intéz­mények környékének gondozásá­val, rendbetételével. A verseny első fordulója májusban volt, ek­kor rendbe tették a temetőket, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a második világhábo­rúban elesett román hősök em­lékművének, amelyet kismérték­ben fel is újítottak. A mintegy há­romszáz főt megmozgató prog­ram részeként megszépültek a község játszóterei is. A rendez­vénysorozat következő fordulója június 24-én lesz. A méhkeréki önkormányzat emellett - a már úgyis megkez­dett faluszépítés hatására - úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a Magyar Turizmus Rt.-nél kiírt Virágos Magyarországért mozgalomban való részvételre is. A pályázatra - amelynek cél­jai lényegében megegyeznek a közterület-szépítő verseny céljai­val­­ május 20-áig lehetett jelent­kezni, s mint Rúzsa Györgytől megtudtuk, a települések bírála­tát a szakemberekből álló zsűri július 31-éig végzi el. A pályázat legjobbjai nemzetközi verse­nyen vehetnek részt és a sikeres szereplést pénzjutalommal is honorálják a kiírók. Haász János Fogas kérdések terítéken A mezőhegyesi képviselő-tes­tület május 31-ei ülésén éles visszhangot váltott ki a testületi tagok körében a térítési díj elle­nében igénybe vehető fogorvosi szolgáltatások díjtételeinek vál­tozásáról szóló előterjesztés. Dr. Gurzó Mária fogorvos aláhúzta, hogy részben azért volt szükség nagyobb arányú emelésre, mert a városban 5 és fél éve nem emelkedtek a szolgáltatások árai, illetve a Magyar Orvosi Kamara ajánlásban rögzítette a fogorvosi díjtételek alsó határát. A képviselők elfogadhatatlan­nak tartották, hogy például az amalgámtömés jelenlegi ára 500 forintról 2 ezer forintra, vagy a feltárásos fogeltávolítás 0 fo­rintról 3 ezer forintra emelked­jen. Többen megemlítették, hogy az orvosi kamara nem vette fi­gyelembe ajánlásában a Békés megyei települések kereseti le­hetőségeit, s hangsúlyozták, hogy ilyen magas árak mellett még kevesebben fogják igény­be venni a fogorvosi szolgálta­tásokat, mely a lakosság egész­ségi állapotának további romlá­sához vezethet. A testület két szavazat kivételével elutasítot­ta a 2000. június 1-jétől terve­zett áremelést, ugyanakkor Kassai Béla polgármester fel­vetette, át kell gondolniuk a képviselőknek, ha a fogászat támogatásra szorult majd, az önkormányzat hogyan és miből fogja támogatni. M. Sz. M. BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Békéscsaba: újabb 250 millió forintos hitelfelvétel Két egyenlő részletben Békés­csaba önkormányzata újabb 250 millió forintos hitelt vesz fel - döntött legutóbbi ülésén egyhan­gúlag a helyi képviselő-testület. Az erről szóló előterjesztésben szerepel, hogy június 15-én és jú­lius 17-én egyaránt 125-125 mil­lió forint kölcsönért folyamodik a békési helyhatóság számla­­vezető pénzintézetéhez, az OTP Bankhoz. A megyeszékhely idén február közepén elfogadott önkormányza­ti költségvetésének bevételi olda­lán 374,9 millió forint hitel felvé­tele szerepel, ami 124,9 millió fo­rint pályázati célhitelt is magában foglal. A célhitellel korrigált jel­zett 250 millió forintos hitelfelvé­teli szükséglet Békéscsaba 2000. évi költségvetésének egyensúlyba tartásához szükséges - szerepel a közgyűlési előterjesztében. A helyi önkormányzat legutóbb tavaly áprilisban döntött 550 mil­lió forintos hitelfelvételéről. Ez akkor a hosszabb ideje komolyabb hitelek nélkül működő városi költségvetés egyre komolyabb likviditási nehézségeit jelezték, amelyek mára állandósultak. En­nek hátterében szakértők szerint egyszerre érhető tetten, hogy az önkormányzatnak elapadtak azok a forrásai - Dégáz-, Démász­­részvények, önkormányzati tulaj­donban lévő ingatlanok értékesí­téséből származó bevételek -, amelyek eladása szükségtelenné tette a hitelfelvételt. Az önkor­mányzat egyre terméketlenebb vi­tát folytat arról is: nagy és pazarló intézményrendszert tart-e fenn, vagy sem. Tavalyi sokat bírált intézményracionalizálási prog­ramjából gyarkorlatilag semmi nem valósult meg. Igaz, később jelentős számú - 150 főt meghala­dó - közalkalmazotti létszámle­építést hajtott végre az önkor­mányzat. Az új, 250 millió forintos hitelt ötéves futamidőre szándékozik felvenni a helyi városvezetés, amelynek ez az összeg ebben az évben csak kamattörlesztési kö­telezettségekkel járna együtt. A békési megyeszékhely felvenni szándékozott középtávú hitelével együtt a város összes tartozása (tőke és kamat) meghaladná az 1 milliárd 300 millió forintot. Bod Péter Rendőrségi felhívás A Békéscsabai Rendőrkapitány­ság felhívja a tisztelt lakosság fi­gyelmét, hogy a 2000. június 2-a és 10-e között, a Békéscsaba, Baross u. 10. szám alatt megrendezésre kerülő Elektroház Napok látogatá­sára gépkocsival érkezők a gépko­csiban ne hagyjanak értékeket, ru­házatot, táskát, iratokat, készpénzt. Ha a gépkocsiban olyan autós rá­diómagnót használnak, amely ki­vehető, vagy levehető előlapos, ak­kor kérjük, éljenek ezen biztonsági, megelőző intézkedésekkel. Amennyiben eleget tesznek a felhívásnak, megelőzhetik, elke­rülhetik az elmúlt években ezen rendezvényre jellemző nagy szám­ban előfordult gépkocsifeltöré­seket. Régi és új intézményvezetők Orosházán Öt orosházi intézmény vezetői tisztségére hirdetett pályázatot a közelmúltban a fenntartó önkor­mányzat. A pályamunkákat kedd délutáni zárt ülésükön bírálták el a képviselők. A megválasztott igazgatókat és óvodavezetőket augusztus elsejétől nevezik ki. Az I. számú óvoda vezetői tisztségét Szelezsán Jánosné, míg a III. számú óvodáét Gulyás Andrásné nyerte el. Ők egyedüli­ként pályáztak a vezetői székre, hasonlóan a József Attila és a III. Számú Általános Iskolákhoz, ahol a korábbi igazgatók, Pusztainé Szabó Margit és Molnár Magdol­na kaptak bizalmat az elkövetkező öt esztendőre. Ugyancsak vetély­­társ nélkül nyújtotta be pályamun­káját Gogh György, az ipari szak­munkásképző iskola igazgatója. A képviselő-testület többsége azon­ban úgy döntött, hogy ezt a pályá­zatot megismételteti, az igazgatót pedig egy évre bízza meg az intéz­mény irányításával. Fetser János polgármester ezt lapunk érdeklő­désére azzal indokolta, hogy a pályamunka nem tükrözi az al­kalmazkodást a helyi gazdaság megváltozott elvárásaihoz. Hárman pályázták meg a Liszt Ferenc Zeneiskola vezetői szé­két. A képviselők többsége Kiczánné Muzsik Ibolya mellett tette le a voksát, egyben arról is határoztak, hogy a korábbi direk­tort, a szintén ringbe szálló, ám alulmaradt Pechan Zoltánt cím­zetes igazgatói elismerésben ré­szesítik. K. Gy. Jézus mennybemenetele Ma áldozócsütörtök van, Jézus mennybemenetelének ünnepe. A falvak népe a régiségben áldozócsütörtökön misét szolgáltatott a bő termésért, az ég csatornáinak megnyitásáért. Az egyház az utóbbi évtizedekben praktikus okok miatt az ünnepet vasárnap tartja meg. A Sajó menti Girincs hívei déli harangszóra a templomba siet­tek, hogy e percben az Úr Jézust imádva, mintegy utána küldjék legfontosabb kéréseiket. Úgy vélik, hogy Jézus után a mennyor­szág kapuja még egy óráig nyitva marad. Az ünnep neve onnan származik, hogy ez a nap adta minden esztendőben az utolsó lehetőséget az áldozásra. Aki ilyenkor sem vette magához az Úr testét, idő előtt meghalt és kárhozatra jutott a lelke. A békéscsabai evangélikus szlovákság régebbi hagyománya szerint áldozócsütörtökön a tanyán gazdálkodó fiatalok kocsira rakták a már városban élő szülőket, hogy a határt, a fejlődő ter­mést ők is láthassák. A­ menyecske jó ebédet készített számukra, majd délután a szülőket visszavitték Csabára. M. L.

Next