Békés Megyei Nap, 2000. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... nfestel dehfiB VII. évfolyam 152. szám (1876. lapszám) KOMMUNIKÁCIÓS 2000. JULIUS 1., SZOMBAT PARTNERÜNK Nestel iálp 9[ Györbei az egészségid A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházból és a fürdőváros­ban lévő szociális intézményekből ezres nagyságrendben vettek részt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett közös tiltakozó demonstráción. Az ország mint­egy félszáz városát érintő demonstráció gyulai állomása a megyei kórházból indult, itt gyülekeztek a dolgozók, itt kapták meg a de­monstrálók kék pólóját és lufiját. A nagy érdeklődésről mindent elárul az, hogy az előzetes felmérések ellenére sem bizonyult ele­gendőnek sem a léggömb, sem a póló... A rövid idő alatt hatalmasra duzzadt tömeg a kórházból tömött sorokban több útvonalon jutott el a Kossuth téren lévő egykori Lenin-gödörbe, s ez a helyszín - mint azt beszédében dr. Tóth Károlyné, az EDDSZ megyei elnöke elmondta - részben kény­szerszülte volt (a városban zajló kulturális rendezvények miatt), részben azonban nagyon is szimbolikus. A magyar egészségügyi és szociális ellátás ugyanis valóban gödörbe került - mondta Tóth Károlyné, akinek rövid köszöntője után Tomanek Gábor színmű­vész olvasta fel az EDDSZ nyílt levelét Az egészségügyi dolgozók érdekképviselete már tavaly tudta, ami­kor az idei költségvetést elfogadtatta a kabinet - előzetes egyeztetések nélkül -, hogy az idei költségvetés az egészségügy teljes tragédiájához vezet, derült ki a nyűt levélből. Ennek köszönhető, hogy az egészség­­ügyi szférában hallatlanul nagy a munkaerő-eláramlás, így a szakdol­gozók már csak többszörös túlmunkával képesek ellátni feladataikat Mindezekért egy szakdolgozó havi nettó bére alig több mint 30 ezer forint míg egy kezdő orvosé is alig éri el az ötvenezer forintot A kor­mányzat ráadásul a béremelés korrekciójával kapcsolatos ígéreteit sem tartotta meg - teszik hozzá a levélírók. Igen nagy a dolgozók fe­lelőssége és nagyok a velük szemben támasztott társadalmi el­várások, így méltányos bérezésre és nem megalázó alamizsnára van szükségük - fogalmaznak a nyüt levél készítői, akik tiltakoznak a kilátástalanság ellen és kérik a társadalom tagjait, támogassák őket (Folytatás az 5. oldalon) Megyei múzeum: átalakul és költözik? A megszüntetve fejlesztés különös logikája A­hhoz, hogy az évtizedes elmaradásban lévő megye lemaradá­st behozhassuk, szükséges a fejlődés. Fejlődni pedig csak hosszabb távon, megalapozottan lehet, amelyhez szükséges a je­lenleg forráshiányos megyei önkormányzat intézményrendsze­rének átalakítása. Ezért a karcsúsítás nem „úri passzió” és a döntések eredményei már jövőre jelentkeznek - derült ki Do­mokos László megyei elnök expozé jellegű felszólalásából a teg­napi megyegyűlésen. A megyei önkormányzat ekkor kezdte meg a már előzetesen is legnagyobb vitákat kiváltott témák, a megyei múzeumi igazgatóság, valamint az oktatási és szociális intéz­ményhálózat átszervezésének vitáját. A képviselők között legtovább a múzeumi hálózat átszervezé­séről folyt a szópárbaj. A megyei vezetésnek azt az érvelését, hogy a mostani leépítések szükségesek és elkerülhetetlenek a megye gazdasági felvirágzásának meg­alapozásához, több képviselő nem tudta elfogadni. Az ülés hi­vatalos megkezdése előtt egy perccel érkezett minisztériumi ál­lásfoglalás is hamar a viták ke­reszttüzébe került: a zömében kormánypárti képviselők szerint az egyértelműen lehetővé teszi a tervezett összevonást, míg a szo­cialisták legalábbis kétértelmű­nek nevezték az abban foglalta­kat. A megyegyűlésen megjelent húsz-harminc főnyi tiltakozó, akik „Ne öld meg a kultúrát!” fel­iratú pólójukkal is igyekezték be­folyásolni a képviselőket. (Folytatás a 3. oldalon) Karancsi nem elmebeteg Az igazságügyi elmeszakértői vizsgálat szerint Karancsi Tibor nem elmebeteg, de személyiségét túlérzékenység jellemzi, amely nem éri el a betegségszintet - hang­zott el pénteken Szegeden a volt rendőr százados büntetőperének tárgyalásán, amelyet elnapoltak. A Csongrád Megyei Bíróság Ka­tonai Tanácsa meghallgatta az igaz­ságügyi elmeszakértő véleményét Karancsi Tibor elmeállapotáról, majd további bizonyítás végett szeptemberre napolta el a tárgyalás folytatását. A beidézett pszicholó­gus ugyanis nem jelent meg. (Folytatás a 3. oldalon) Várszínház: millenniumi évadnyitó Soha ennyi nép- és népi iparmű­vész nem gyűlt össze megyénkben még egyetlen rendezvényre, mint ahányan péntek délután a Gyulán kezdődött Millenniumi Sokadalom hétvégéjén. A vár környékén mint­egy százhatvan művész, népzenész, néptáncos telepedett le tegnap, akik a történelmi Magyarország hét vá­rosát járják be. Túrájuk gyulai állo­mása egybeesett a Gyulai Várszín­ház harminchetedik idényének megnyitójával - a nyári színház év­adja hivatalosan a tegnap késő dél­utáni órákban nyílt meg. A millenniumi programok egyik legjelentősebbje, amelyen nagyon sok fiatal tehetség tűnik fel - így összegezte eddigi tapasz­talatait Novák Ferenc Kossuth-dí­­jas művész, a Millenniumi Soka­dalom egyik szervezője. A prog­ramok az elmúlt héten Diósgyőr­ben kezdődtek, s több állomás után augusztus 20-án Budapestre érkezik a sokadalom. (Folytatás a 3. oldalon) A hagyományos menettánc nyitja meg immár évek óta a várszínházi évadot Zöldút az infrastruktúrára Ülést tartott csütörtökön a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, ahol több fontos, középtávú fejlesztési programot érintő kérdés mel­lett döntés született a különböző támogatásokra benyújtott pályáza­tokról is. A kiírásokra beérkezett összesen 146 pályázatból a tanács eddig 72 igényt ítélt támogatandónak, a többiek elbírálását egyelőre felfüggesztették, illetve néhányat forráshiány miatt elutasítottak. A decentralizált útfenntartási és fejlesztési célú támogatás elnyeré­sére tízen pályáztak, közülük a te­rületfejlesztési tanács négyet tá­mogatott: Kondoros, Körösladány, Okány és Szarvas útépítésre, illet­ve útkorszerűsítésre ez évre össze­sen csaknem 28 millió forint álla­mi támogatást nyert el, ami a négy településen tervezett beruházások költségének körülbelül az egyne­gyedét teszi ki. Területfejlesztési célelőirányzat címén 215 millió 618 ezer forintot ítéltek oda a ti­zenöt pályázónak. (Folytatás az 5. oldalon) Csak rombol, és nem épít­ ­ Ebben a kormányzati ciklusban a legtöbb kárt elszenvedő terü­let az oktatásé. Mindenütt a rombolás nyomait látni, az építkezését sehol - jelentette ki Horn Gábor, az SZ­DSZ­ parlamenti képviselő­je, a liberális párt oktatási kabinetjének vezetője a szabad demok­raták pénteki békéscsabai sajtótájékoztatóján a Fiume Szállóban. A rombolás címszó alatt első helyen említette a Sulinet-prog­­ram leállítását és ironikusan ambiciózus programnak nevez­te azt a kormányzati elképze­lést Horn Gábor, hogy 20-25 év múlva lesz valamennyi ma­gyar iskola rácsatlakozva az internetre. (Folytatás az 5. oldalon) A NAP kérdése Mélyülő gondok a civil szférában? Míg a két világháború között 13-14 ezer civil szervezet műkö­dött Magyarországon, 1945 után már lényegesen megcsap­pant a számuk. A nyolcvanas években kezdtek újra alakulni e szervezetek, 1986-87 táján Soros György jóvoltából gomba­mód szaporodtak az alapítványok. Mérföldkő volt a civil tár­sadalom életében 1989, amikor megszületett az egyesülési tör­vény: tíz állampolgár már alapíthatott civil szervezetet. A rendszerváltáskor éri el ismét a 15 ezres számot a szervezetek nagyságrendje. Jelenleg Magyarországon 55-60 ezer bejegy­zett civil szervezet működik. Vajon a '97-es közhasznúsági törvény hogyan befolyásolja a civil szervezetek életét, merre megy a magyar nonprofit szféra? Minderről Pocsajiné Fábián Magdolna szociológust, közösségfejlesztőt kérdeztük. - Megyénkben a nonprofit társadalom milyen szerepet tölt be? - Békés megyében 1600 civil szervezet működik. Közülük a leg­több szabadidős, hobbi szervezet, majd a sport viszi a prímet, s csak a középmezőnyben vannak az egészségügyi és szociális tevékenysé­get felvállaló civil kezdeményezések. Pedig ez utóbbira nagy szük­ség lenne, hisz az állam már nem képes ezeket a feladatokat ellátni. Gondoljunk csak a szegénységre, a munkanélküliekre és a hajlékta­lanokra, a különböző betegségben szenvedőkre, utógondozásukra... Megyénk a 13-14. helyen áll az országos listán: míg országosan 4,7 civil szervezet jut ezer lakosra, addig Békésben ez a szám: 3,9. Bé­kés megyében a bejegyzett szervezetek 47-48 százaléka kisvárosok­ban székel, 23-24 százaléka megyeszékhelyi központú, a fennmara­dó részük pedig községekben működik. Nagy előrelépésnek számít a teleházak telepítése: elsőként megyénkben Lökösháza büszkélked­hetett teleházzal, de már Körösnagyharsányban és Kötegyánban is működik. A békési Civil Ház - melyet a települési önkormányzat ho­zott létre - mintegy 40-50 szervezetnek ad otthont és infrastruktúrát. Más települések számára is irigylésre méltó a Civil Ház: a békéscsa­bai és a gyulai szervezetek álma is ez. - A ’97-es közhasznúsági törvény hogyan befolyásolja a civil szervezetek életét? - Éles differenciálódáshoz vezetett, s a meglévő szakadék csak mélyülni fog. Mindez az EU-csatlakozás küszöbén komoly terhet ró a civil társadalomra: meg kell találni az együttműködés lehetőségét az önkormányzatokkal olyan egészségügyi és szociális feladatok át­vállalására, mely mindkét fél érdeke. V. A.

Next