Békés Megyei Nap, 2000. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... nfestel dehfiB VII. évfolyam 152. szám (1876. lapszám) KOMMUNIKÁCIÓS 2000. JULIUS 1., SZOMBAT PARTNERÜNK Nestel iálp 9[ Györbei az egészségid A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházból és a fürdővárosban lévő szociális intézményekből ezres nagyságrendben vettek részt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett közös tiltakozó demonstráción. Az ország mintegy félszáz városát érintő demonstráció gyulai állomása a megyei kórházból indult, itt gyülekeztek a dolgozók, itt kapták meg a demonstrálók kék pólóját és lufiját. A nagy érdeklődésről mindent elárul az, hogy az előzetes felmérések ellenére sem bizonyult elegendőnek sem a léggömb, sem a póló... A rövid idő alatt hatalmasra duzzadt tömeg a kórházból tömött sorokban több útvonalon jutott el a Kossuth téren lévő egykori Lenin-gödörbe, s ez a helyszín - mint azt beszédében dr. Tóth Károlyné, az EDDSZ megyei elnöke elmondta - részben kényszerszülte volt (a városban zajló kulturális rendezvények miatt), részben azonban nagyon is szimbolikus. A magyar egészségügyi és szociális ellátás ugyanis valóban gödörbe került - mondta Tóth Károlyné, akinek rövid köszöntője után Tomanek Gábor színművész olvasta fel az EDDSZ nyílt levelét Az egészségügyi dolgozók érdekképviselete már tavaly tudta, amikor az idei költségvetést elfogadtatta a kabinet - előzetes egyeztetések nélkül -, hogy az idei költségvetés az egészségügy teljes tragédiájához vezet, derült ki a nyűt levélből. Ennek köszönhető, hogy az egészségügyi szférában hallatlanul nagy a munkaerő-eláramlás, így a szakdolgozók már csak többszörös túlmunkával képesek ellátni feladataikat Mindezekért egy szakdolgozó havi nettó bére alig több mint 30 ezer forint míg egy kezdő orvosé is alig éri el az ötvenezer forintot A kormányzat ráadásul a béremelés korrekciójával kapcsolatos ígéreteit sem tartotta meg - teszik hozzá a levélírók. Igen nagy a dolgozók felelőssége és nagyok a velük szemben támasztott társadalmi elvárások, így méltányos bérezésre és nem megalázó alamizsnára van szükségük - fogalmaznak a nyüt levél készítői, akik tiltakoznak a kilátástalanság ellen és kérik a társadalom tagjait, támogassák őket (Folytatás az 5. oldalon) Megyei múzeum: átalakul és költözik? A megszüntetve fejlesztés különös logikája Ahhoz, hogy az évtizedes elmaradásban lévő megye lemaradást behozhassuk, szükséges a fejlődés. Fejlődni pedig csak hosszabb távon, megalapozottan lehet, amelyhez szükséges a jelenleg forráshiányos megyei önkormányzat intézményrendszerének átalakítása. Ezért a karcsúsítás nem „úri passzió” és a döntések eredményei már jövőre jelentkeznek - derült ki Domokos László megyei elnök expozé jellegű felszólalásából a tegnapi megyegyűlésen. A megyei önkormányzat ekkor kezdte meg a már előzetesen is legnagyobb vitákat kiváltott témák, a megyei múzeumi igazgatóság, valamint az oktatási és szociális intézményhálózat átszervezésének vitáját. A képviselők között legtovább a múzeumi hálózat átszervezéséről folyt a szópárbaj. A megyei vezetésnek azt az érvelését, hogy a mostani leépítések szükségesek és elkerülhetetlenek a megye gazdasági felvirágzásának megalapozásához, több képviselő nem tudta elfogadni. Az ülés hivatalos megkezdése előtt egy perccel érkezett minisztériumi állásfoglalás is hamar a viták kereszttüzébe került: a zömében kormánypárti képviselők szerint az egyértelműen lehetővé teszi a tervezett összevonást, míg a szocialisták legalábbis kétértelműnek nevezték az abban foglaltakat. A megyegyűlésen megjelent húsz-harminc főnyi tiltakozó, akik „Ne öld meg a kultúrát!” feliratú pólójukkal is igyekezték befolyásolni a képviselőket. (Folytatás a 3. oldalon) Karancsi nem elmebeteg Az igazságügyi elmeszakértői vizsgálat szerint Karancsi Tibor nem elmebeteg, de személyiségét túlérzékenység jellemzi, amely nem éri el a betegségszintet - hangzott el pénteken Szegeden a volt rendőr százados büntetőperének tárgyalásán, amelyet elnapoltak. A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa meghallgatta az igazságügyi elmeszakértő véleményét Karancsi Tibor elmeállapotáról, majd további bizonyítás végett szeptemberre napolta el a tárgyalás folytatását. A beidézett pszichológus ugyanis nem jelent meg. (Folytatás a 3. oldalon) Várszínház: millenniumi évadnyitó Soha ennyi nép- és népi iparművész nem gyűlt össze megyénkben még egyetlen rendezvényre, mint ahányan péntek délután a Gyulán kezdődött Millenniumi Sokadalom hétvégéjén. A vár környékén mintegy százhatvan művész, népzenész, néptáncos telepedett le tegnap, akik a történelmi Magyarország hét városát járják be. Túrájuk gyulai állomása egybeesett a Gyulai Várszínház harminchetedik idényének megnyitójával - a nyári színház évadja hivatalosan a tegnap késő délutáni órákban nyílt meg. A millenniumi programok egyik legjelentősebbje, amelyen nagyon sok fiatal tehetség tűnik fel - így összegezte eddigi tapasztalatait Novák Ferenc Kossuth-díjas művész, a Millenniumi Sokadalom egyik szervezője. A programok az elmúlt héten Diósgyőrben kezdődtek, s több állomás után augusztus 20-án Budapestre érkezik a sokadalom. (Folytatás a 3. oldalon) A hagyományos menettánc nyitja meg immár évek óta a várszínházi évadot Zöldút az infrastruktúrára Ülést tartott csütörtökön a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, ahol több fontos, középtávú fejlesztési programot érintő kérdés mellett döntés született a különböző támogatásokra benyújtott pályázatokról is. A kiírásokra beérkezett összesen 146 pályázatból a tanács eddig 72 igényt ítélt támogatandónak, a többiek elbírálását egyelőre felfüggesztették, illetve néhányat forráshiány miatt elutasítottak. A decentralizált útfenntartási és fejlesztési célú támogatás elnyerésére tízen pályáztak, közülük a területfejlesztési tanács négyet támogatott: Kondoros, Körösladány, Okány és Szarvas útépítésre, illetve útkorszerűsítésre ez évre összesen csaknem 28 millió forint állami támogatást nyert el, ami a négy településen tervezett beruházások költségének körülbelül az egynegyedét teszi ki. Területfejlesztési célelőirányzat címén 215 millió 618 ezer forintot ítéltek oda a tizenöt pályázónak. (Folytatás az 5. oldalon) Csak rombol, és nem épít Ebben a kormányzati ciklusban a legtöbb kárt elszenvedő terület az oktatásé. Mindenütt a rombolás nyomait látni, az építkezését sehol - jelentette ki Horn Gábor, az SZDSZ parlamenti képviselője, a liberális párt oktatási kabinetjének vezetője a szabad demokraták pénteki békéscsabai sajtótájékoztatóján a Fiume Szállóban. A rombolás címszó alatt első helyen említette a Sulinet-program leállítását és ironikusan ambiciózus programnak nevezte azt a kormányzati elképzelést Horn Gábor, hogy 20-25 év múlva lesz valamennyi magyar iskola rácsatlakozva az internetre. (Folytatás az 5. oldalon) A NAP kérdése Mélyülő gondok a civil szférában? Míg a két világháború között 13-14 ezer civil szervezet működött Magyarországon, 1945 után már lényegesen megcsappant a számuk. A nyolcvanas években kezdtek újra alakulni e szervezetek, 1986-87 táján Soros György jóvoltából gombamód szaporodtak az alapítványok. Mérföldkő volt a civil társadalom életében 1989, amikor megszületett az egyesülési törvény: tíz állampolgár már alapíthatott civil szervezetet. A rendszerváltáskor éri el ismét a 15 ezres számot a szervezetek nagyságrendje. Jelenleg Magyarországon 55-60 ezer bejegyzett civil szervezet működik. Vajon a '97-es közhasznúsági törvény hogyan befolyásolja a civil szervezetek életét, merre megy a magyar nonprofit szféra? Minderről Pocsajiné Fábián Magdolna szociológust, közösségfejlesztőt kérdeztük. - Megyénkben a nonprofit társadalom milyen szerepet tölt be? - Békés megyében 1600 civil szervezet működik. Közülük a legtöbb szabadidős, hobbi szervezet, majd a sport viszi a prímet, s csak a középmezőnyben vannak az egészségügyi és szociális tevékenységet felvállaló civil kezdeményezések. Pedig ez utóbbira nagy szükség lenne, hisz az állam már nem képes ezeket a feladatokat ellátni. Gondoljunk csak a szegénységre, a munkanélküliekre és a hajléktalanokra, a különböző betegségben szenvedőkre, utógondozásukra... Megyénk a 13-14. helyen áll az országos listán: míg országosan 4,7 civil szervezet jut ezer lakosra, addig Békésben ez a szám: 3,9. Békés megyében a bejegyzett szervezetek 47-48 százaléka kisvárosokban székel, 23-24 százaléka megyeszékhelyi központú, a fennmaradó részük pedig községekben működik. Nagy előrelépésnek számít a teleházak telepítése: elsőként megyénkben Lökösháza büszkélkedhetett teleházzal, de már Körösnagyharsányban és Kötegyánban is működik. A békési Civil Ház - melyet a települési önkormányzat hozott létre - mintegy 40-50 szervezetnek ad otthont és infrastruktúrát. Más települések számára is irigylésre méltó a Civil Ház: a békéscsabai és a gyulai szervezetek álma is ez. - A ’97-es közhasznúsági törvény hogyan befolyásolja a civil szervezetek életét? - Éles differenciálódáshoz vezetett, s a meglévő szakadék csak mélyülni fog. Mindez az EU-csatlakozás küszöbén komoly terhet ró a civil társadalomra: meg kell találni az együttműködés lehetőségét az önkormányzatokkal olyan egészségügyi és szociális feladatok átvállalására, mely mindkét fél érdeke. V. A.